Tényleg itt a negyedik ipari forradalom, és ha igen, milyen új konkrét megoldások jellemzik? A csomagolástól a fuvarozásig egyre több területen mosódik össze digitális és fizikális, folyamatok automatizálódnak, okosabbak az ipari robotok.
Negyedik ipari forradalom
A gőzgép, az elektromosság és a számítógépek tömeges elterjedése/globális kommunikáció után nyakunkon, sőt, a Világgazdasági Fórum szerint már itt is van a digitális, fizikális és biológiai világokat, virtuálist és valósat teljesen egybemosó, Ray Kurzweil után szabadon az ember és a gép közti határokat felszámoló negyedik ipari forradalom.
3D nyomtatás, mesterséges intelligencia, robotika, szintetikus biológia, vertikális mezőgazdaság – néhány hívószó az ipar 4.0 gazdag palettájáról.
De mi érzékelhető belőle most?
Az utóbbi években rengeteget írtak a dolgok internetéről (IoT), a tavaly évet pedig sokan kiemelkedőnek látták az ipari IoT tekintetében, mások szerint viszont távolról sem terjed olyan mértékben és tempóban, mint a techguruk többsége szeretné, igyekszik láttatni. Kétségtelen tény, hogy egyre több tárgy kapcsolódik egymáshoz, épül-szépül az ember nélküli internet, de az sem feledendő, hogy 2016 legnagyobb és legkárosabb hackelése is az IoT-hez kapcsolódott.
Cate Lawrence, a ReadWrite elemzője négy alkalmazási területet emel ki, tőlük várja az ipar 4.0 ezévi térnyerését: robotika, 3D és AR, viselhető technológiák, intelligens szállítás.
Ipari robotok
Robotok régóta dolgoznak gyárakban, futószalag mellett, biztonságos távolságra a humán munkaerőtől. Egyre több területen, de sokáig csak mechanikus tevékenységekben helyettesítették az embert. Az automatizáció motorjai közé tartoznak, ám ebben még nincs sok ipar 4.0.
Az InVia Robotics 2016-ban bevezetett „árukat a dobozba” (goods-to-box) rendszere automatikusan viszi a becsomagolt terméket a raktáron keresztül navigálva a kézbesítő helyre, ahol aztán újabb csomagba teszik, és eljuttatják a megrendelőhöz. Az e-kereskedelem begyorsulásával fokozódik e technológiák iránti igény, a megrendelt áru hamarabb és olcsóbban jut el hozzánk. Az automatizáció újabb fázisához érkezünk.
A brit Ocado, a világ egyetlen „csak online” zöldségese az Egyesült Királyság háztartásai 70 százalékának szállít, éves átlagban már több mint 200 ezer heti megrendelésnek tesz eleget. Az emberi munkaerő mellett nagyon hamar elkezdtek robotokat és más automatizációs megoldásokat használni. Tavaly a karbantartó technikusoknak proaktívan segítő, tárgyakat hatékonyan megfogó (de bennük kárt nem okozó) robottal, a SecondHands és a Soma fejlesztésével lehetőségeik tovább bővültek. A robotkarok egyik legnagyobb problémája, hogy úgy ragadjanak meg „érzékeny” dolgokat, hogy ne repedjenek meg, ne törjenek össze. A puha robotika elterjedése sokat segíthet e tevékenységek teljes automatizálásában.
HoloLens és 3D
Lawrenve második példája a 3D és az AR (Augmented Reality – kiterjesztett valóság) munkaeszközként történő használata.
A ThyssenKrupp a Microsoft vezeték, okostelefon-, PC- stb. kapcsolat nélkül működő HoloLens-ével, lényegében viselhető holografikus számítógéppel bővítette több mint 24 ezer technikusának felszerelését, amellyel jelentősen javítják a cég liftszolgáltatását. A HoloLens biztonságosabbá és hatékonyabbá teszi a munkát, a headsettel jelenítenek meg és azonosítanak problémákat.
Az izraeli Vayyar cég ipari és csináld magad változatban is elkészítette az okostelefont hatékony 3D képkészítő rendszerré alakító Walabot eszközt, amellyel alaposabban szemrevételezhetők kemény tárgyak, például falak, és láthatók a máskülönben észrevétlen hibák, repedések stb.
Más cégek papírt, ceruzát és egyéb fizikai eszközöket helyettesítő megoldásokkal gyorsítják fel az ipar 4.0 elterjedését.
Minden okos
A fogyasztói szegmensben a magunkon viselhető technológiákat (egy-két pánt mellett) általában az eddig nem túl sikeres okosórák képviselik – kérdés, hogy mi lesz a jövőjük, mert okostelefonjaink bővülő funkcióival egyre kevésbé lesz szükségünk ezekre a kütyükre.
Az iparban más a helyzet. A német ProGlove startup gyártásban és logisztikában alkalmazott okoskesztyűi szabadabbá teszik a dolgozó kezét, tevékenységéről azonnali visszajelzést adnak: maguktól szkennelnek le termékeket, monitoroznak munkafolyamatokat, azonosítanak eszközöket és részeket stb. Az Audi és a BMW már használja is őket.
Az észak-amerikai, ausztrál és új-zélandi építőiparnak acélt gyártó North Star Bluescope Steel az IBM-mel együttműködve, utóbbi legendás mesterséges intelligenciáját, Watsont alkalmazza viselhető IoT-közegre, szenzorokkal felszerelt sisakokra, hogy a dolgozók veszélyes környezetben is biztonságosan tevékenykedjenek.
A fuvarozásban és szállításban is terjednek a hagyományos módszereket helyettesítő, cégek globális tevékenységét kezelő, áruk mozgását valósidőben követő (alkalmasint RFID-chipekkel összekapcsolt) egyszerű online alkalmazások (Flexport, CargoChain).
Újfajta ipari robotok, HoloLens és 3D-szkennelés, valóban hasznos viselhető megoldások, appról működtetett szállítás egyaránt tanúsítják, hogy tényleg az ipar 4.0 korába lépünk.
Esőben és hóban, világosban és sötétben, a Citadella és az Empire State Building felett is ugyanakkora élmény repülni. A Microsoft Flight Simulator segítségével ezt már lényegében bárki átélheti.
A debreceni gyár építése teljes ütemben zajlik, és a vállalat tervei változatlanok.
Eltűntek a hazai polcokról az igazi mikuláscsokoládék. Ausztriában, Szerbiában és Lengyelországban viszont még tudják, kit és mit ünneplünk december 6-án.
Elméleti matematikus, aki előbb „kibütykölte” az internetet, majd többedmagával országos hálózatot épített belőle. Patikakert-tulajdonos, aki palántát nevel, vet, befőz, aszal. Interjúnk.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Egy sikertelen támadásban az ukrán védelem FPV-drónokkal összesen nyolc támadó páncélost semmisített meg, a leírás alapján valahol Kupjanszk előtt.
