Negyedik ipari forradalom
A gőzgép, az elektromosság és a számítógépek tömeges elterjedése/globális kommunikáció után nyakunkon, sőt, a Világgazdasági Fórum szerint már itt is van a digitális, fizikális és biológiai világokat, virtuálist és valósat teljesen egybemosó, Ray Kurzweil után szabadon az ember és a gép közti határokat felszámoló negyedik ipari forradalom.
3D nyomtatás, mesterséges intelligencia, robotika, szintetikus biológia, vertikális mezőgazdaság – néhány hívószó az ipar 4.0 gazdag palettájáról.
De mi érzékelhető belőle most?
Az utóbbi években rengeteget írtak a dolgok internetéről (IoT), a tavaly évet pedig sokan kiemelkedőnek látták az ipari IoT tekintetében, mások szerint viszont távolról sem terjed olyan mértékben és tempóban, mint a techguruk többsége szeretné, igyekszik láttatni. Kétségtelen tény, hogy egyre több tárgy kapcsolódik egymáshoz, épül-szépül az ember nélküli internet, de az sem feledendő, hogy 2016 legnagyobb és legkárosabb hackelése is az IoT-hez kapcsolódott.
Cate Lawrence, a ReadWrite elemzője négy alkalmazási területet emel ki, tőlük várja az ipar 4.0 ezévi térnyerését: robotika, 3D és AR, viselhető technológiák, intelligens szállítás.
Ipari robotok
Robotok régóta dolgoznak gyárakban, futószalag mellett, biztonságos távolságra a humán munkaerőtől. Egyre több területen, de sokáig csak mechanikus tevékenységekben helyettesítették az embert. Az automatizáció motorjai közé tartoznak, ám ebben még nincs sok ipar 4.0.
Az InVia Robotics 2016-ban bevezetett „árukat a dobozba” (goods-to-box) rendszere automatikusan viszi a becsomagolt terméket a raktáron keresztül navigálva a kézbesítő helyre, ahol aztán újabb csomagba teszik, és eljuttatják a megrendelőhöz. Az e-kereskedelem begyorsulásával fokozódik e technológiák iránti igény, a megrendelt áru hamarabb és olcsóbban jut el hozzánk. Az automatizáció újabb fázisához érkezünk.
A brit Ocado, a világ egyetlen „csak online” zöldségese az Egyesült Királyság háztartásai 70 százalékának szállít, éves átlagban már több mint 200 ezer heti megrendelésnek tesz eleget. Az emberi munkaerő mellett nagyon hamar elkezdtek robotokat és más automatizációs megoldásokat használni. Tavaly a karbantartó technikusoknak proaktívan segítő, tárgyakat hatékonyan megfogó (de bennük kárt nem okozó) robottal, a SecondHands és a Soma fejlesztésével lehetőségeik tovább bővültek. A robotkarok egyik legnagyobb problémája, hogy úgy ragadjanak meg „érzékeny” dolgokat, hogy ne repedjenek meg, ne törjenek össze. A puha robotika elterjedése sokat segíthet e tevékenységek teljes automatizálásában.
HoloLens és 3D