Ahány nyelv, annyifélék a Wikipédia tényei?

2016. december 15. 08:30

Teljesen más lehet ugyanannak a Wikipédia-szócikknek például az angol vagy a hindi változata. Egy új honlap földrajzi források alapján segít megállapítani, hogy melyik bejegyzés lehet hiteles, és melyik nem az.

2016. december 15. 08:30

A német Koblenz-Landau Egyetem kutatói által fejlesztett Wikiwhere honlap a szerkesztők nyelvi forrásai alapján segít a felhasználóknak megállapítani, hogy melyik Wikipédia-szócikkek elfogultak.

Szoftverük ugyanazon témákról különféle nyelveken írt, feltételezhetően különböző forrásoktól befolyásolt szócikkeket hasonlít össze. A nagyon eltérő források azt is jelenthetik, hogy ugyanazon szócikk az igazság teljesen más változatával ismerteti meg például az angolul, hindiül vagy oroszul olvasó felhasználót.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Ez a párt lehet a harmadik erő Magyarországon áprilistól – nem, nem a Mi Hazánk

Ez a párt lehet a harmadik erő Magyarországon áprilistól – nem, nem a Mi Hazánk
Tovább a cikkhezchevron

A Wikipédia botokkal korrigálja a rossz-szándékú szerkesztéseket, felcímkézi a potenciális gyűlöletbeszédet, viszont a szerkesztők lényegében bárhonnan bármilyen forrást felhasználhatnak. A Wikiwhere nyelv, IP-cím és legfelsőbb szintű tartomány (például a hu.wikipedia.orgban az org) alapján lokalizálja a forrást.

A források földrajzi alapon ugyan nem feltétlenül elfogultak, a Wikiwhere módszerével mindenesetre átfogóbb elemzés végezhető igazságtartalmukról.

„Sok elfogult szereplőnek egyáltalán nem érdeke, hogy legyen független forrásból származó semleges információ, és így a Wikipédia tényleg nagyon fontos szerepet játszhat” – nyilatkozta Shane Greenstein harvardi kutató.

Összesen 27 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Miklós
2016. december 16. 12:50
A wikit politikai és történlmi kérdsekben valóban fenntartásokkal kell olvasni, az ügye mindig kényes ügy, akárki is írja a cikket. Egyéb témákban alapvető tájékoztatást nyújt, aztán lehet továbblépni. A forráskritika fontos tényezője kell hogy legyen a tájékozódásnak, így nem mindegy, hogy a hivatkozások a cikk alatt bulvárlapokhoz visznek-e vagy szakirodalomhoz. Emellett, a nyomtatott sajtó idejében is rengeteg kamu inormációkat tartalmazó lexikonféle került kiadásra - amikhez a MTA-nak nem volt köze. Az interneten megjelenő anyagokat pláne nem szakemberek lektorálják, így a wiki cikkeket sem - s ez független attól, hogy a cikk témaja milyen nyelven lenne autentikusnak nevezhető. Megnéztem ezt az analizátort, nem értékelhető számomra.
Válasz erre
0
0
kaltran
2016. december 16. 09:06
És ez a Koblenz-Landau mi módon állapítja meg az elfogultság fokát, uram bocsá' tényét? A hírforrások sajna de való, minimum 20 %-ban hazudnak, buták, ferdítenek, tájékozatlanok, de elég sok a 100 %-os Görbe News is. Nincs mit tenni,csak azt amit az átkosban: a sorok között kell olvasni, vagy azt figyelni, miről NEM írnak. És már ez a gyönyörű új szókapcsolat: "potenciális gyűlöletbeszéd" is jelzi nekem a sorok közül (buhaha) honnan is fúj ennek a Koblenz-Landaunak a szele.
Válasz erre
5
2
KannibálTatárÚr
2016. december 16. 09:06
"Kb mintha a kuruc infoból vagy a magyar időkből szeretném megtudni az szdsz történetét..." Fáj az igazság?
Válasz erre
9
1
neutrino
2016. december 16. 08:31
leginkább
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!