A precizitás diadala – Ted Chiang: Életed története és más novellák

Ted Chiangról először a Mandiner szerkesztőségében hallottam, amikor sci-firől beszélgettünk egy kollégával, olyan 2012 körül. Ő már akkor elég sokat olvasott angolul, én még annyira nem (azon a nyáron lett meg a Kindle), és azt mondta, hogy na, ez a Ted Chiang, ez tud valamit. Azóta olvastam az Életed történetét angolul, és megnéztem a belőle készült filmet, szóval a várakozásaim csak fokozódtak a szerző felé, mire végre kezembe vettem az Agave Könyvek gondozásában megjelent kötetet.

A 2002-es Életed története és más novellák a címadó darab mellett hét másik írást gyűjtött egybe. Az Életed történetéről már írtunk külön, nem is kell róla többet mondani, tökéletes darab, a magyar fordításon pedig Juhász Viktor dolgozott, így már látatlanban is nyugodt voltam: nem is kellett csalódnom. A többi novella pedig ugyanazt a színvonalat hozza: az egy dolog, hogy az alapot adó ötletek felcsigázzák az ember fantáziáját – hiszen ilyet sokszor látunk – de az a precizitás, amivel ezek a novellák meg vannak írva, az valami egészen elképesztő.

Észrevétlenül folynak egyfajta csodás egységbe a fantasztikus ötletek, tudományos tények és felvetések, a személyes történetek és nyelvi, formai eszközök: ez már a címadó novella kapcsán is látszott, de minden egyes további darab csak igazolta, hogy Chiang mestere a kisprózának. Egyszerű eszközökkel, letisztult hangon szól, egy deka felesleg nincs; a kevés eszköz viszont mély, és sok irányba továbbgondolható mondanivalót takar.

A témákat tekintve egyébként eléggé vegyesfelvágott a dolog; az eltérő kozmológiák miatt néha már-már fantasy felé hajlik egy-egy írás, de itt is dominál az adott világ keretei között tudományos szemlélet. Ott van például A pokol mint Isten hiánya, amiben egy olyan világot látunk, ahol Isten és az angyalok léteznek, és maga a megváltás kerül a kvázi tudományos vizsgálódás középpontjába: mit kell tennem, hogy a mennybe kerüljek? A Bábel tornya a klasszikus bibliai történetet dolgozza fel hasonló módon. Érdekes alternatív világot, és így alternatív tudományt tár fel a gólemeket, illetve az emberi szaporodást középpontba állító, viktoriánus szettingben játszódó Hetvenkét betű.

De a sci-fi vonalon is hasonlóan érdekes dolgokat vizsgál Chiang: milyen lenne egy olyan világ, ahol ki tudnánk kapcsolni az agyunk szépséget érzékelő részét? Ez a darab egyébként érdekesen rezonál a napjainkban az amerikai egyetemeken tomboló PC- és safe space-vitákkal. A nullával való osztás egy házasságba nyújt intim, és formai szempontból pazar betekintést egy matematikai problémán keresztül. Az Értsd meg! pedig arra próbál választ keresni, hogy mihez kezdene valaki, ha hirtelen szuperintelligenssé válna.

Szóval aki igazán jó fantasztikus irodalomra vágyik, vagy csak megtetszett neki az Érkezés, az nyugodtan forgassa ezt a könyvet. Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy Chiang más művei is utat találnak a magyar piacra – nem sok van belőlük.