Juhász Péter szerint a kormány Európai Unióval szembeni kritikája a magyar érdekek ellen hat, ez az állítás azonban több ponton is vitatható.
Juhász Péter egyik új videójában azt állítja, hogy Magyarország érdekei egy olyan geopolitikai helyzetben, mint az orosz–ukrán háború, kizárólag az Európai Unióval együttműködve értelmezhetők. Érvelése szerint minden olyan politika, amely gyengíti az EU egységét, szükségszerűen a magyar társadalomnak is árt, mert Magyarország sorsa elválaszthatatlan Európától. Az értelmezés azonban ideológiailag erősen elfogult és leegyszerűsítő, ezért szakmailag komolyan vitatható – olvasható a Faktum legújabb elemzésében.
A videóban elhangzó gondolatmenet csúcspontján Juhász így fogalmaz: „Nekünk akkor lesz jobb, ha Európa jobb, érted? Mert hogy ott vagyunk. Ilyen kurva egyszerű.” Az állítás annyiban vitathatatlan, hogy Magyarország Európa része földrajzi, történeti és politikai értelemben is. Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy az Európai Unió döntéshozatalával vagy politikai irányvonalaival szembeni kritika a „magyar érdekek” tagadását jelentené.
Juhász érvelése ugyanis összemossa Európát mint civilizációs és földrajzi keretet az Európai Unió aktuális intézményi működésével, és ebből vezeti le azt a következtetést, hogy az uniós állásponttal szembeni fenntartás szükségszerűen a magyar érdekekkel megy szembe.
A politikatudomány ezzel szemben régóta azonosít legitim, rendszerszintű kritikákat az Európai Unióval kapcsolatban. Körösényi András elemzése szerint az uniós döntéshozatal egyik alapvető problémája a demokratikus legitimáció hiánya. „Az Európai Unió nem demokratikus intézmény… a demokratikus szakirodalomban ezt a tényt némi eufemizmussal demokráciadeficitnek nevezik.” – tette hozzá Körösényi. Ha a hosszú távú politikai és gazdasági következményekkel járó döntések mögött nem áll közvetlen választói felhatalmazás, akkor nehezen tartható az az állítás, hogy egy demokratikusan megválasztott nemzeti kormány illegitim módon jár el, amikor kritikát fogalmaz meg az „uniós állásponttal” szemben.
Hasonlóan problematikus az egységes „európai akarat” feltételezése is, amely Juhász érvelésének egyik hallgatólagos alapja.
Körösényi szerint ugyanis „nem alakult ki európai démosz, európai nép, amely politikai identitással és akaratot kifejező közösséggel rendelkezne.” Ennek hiányában az „európai érdek” nem egy választói közösség kollektív akaratából fakad, hanem egy szűk brüsszeli politikai és intézményi elit döntéseiből. Ebben a helyzetben az eltérés nem rendellenesség, hanem a demokratikus vita természetes következménye, az „EU ezt mondja” típusú érvelés pedig inkább a felelősség elmosását szolgálja, mintsem demokratikus végpontot jelent.
Nyitókép forrása: faktumprojekt.hu.
***
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Dariusz Matecki szerint Brüsszel a lengyel forgatókönyvet akarja Magyarországra is exportálni.
Rugalmasan reagál a szankciókra a globális olajpiac.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója elemezte lapunknak az Európai Néppárt elnökének kijelentéseit a párt zágrábi zártkörű megbeszélése után.
A beruházás kulcsszereplővé teszi a régióban.
Bóka János szerint a Tisza Párt semmiben sem állna ellen az Európai Unió nyomásának.
Ha akarna se tudna kimaradni a Tisza a Néppárt terveiből.
A kormányfő szerint van, aki nem tudna nemet mondani Brüsszel akaratának.
Női nézőpontból a közélet ott válik valósággá, ahol a szavak példává lesznek, a döntéseink tétje pedig a gyermekeink jövője – és ahol a felelősség nem hangos jelszó, hanem csendes, következetes helytállás.
