Magyarországon manapság Szent Márton napjához kötődik az újborok premiere. „Lyon városán három folyó halad keresztül, a Rhône, a Saône és a Beaujolais borfolyó” – tartja a mondás, amely ilyenkor igazán időszerű.
November harmadik csütörtökjét megelőzően ugyanis kigördülnek a dél-burgundiai pincészetektől a beaujolais-val megrakott teherautók, Lyonból repülők szállnak fel, hogy a nagy napon világszerte a poharakba kerüljön az újbor. Az elmúlt években már több mint 30 millió palacknyi új beaujolais-t indítottak útnak a borvidékről, ebből 7-8 millió Franciaországban, nagyjából 15 millió pedig a három legnagyobb piacon, Japánban, Németországban és az Egyesült Államokban talál gazdára. Van itthon is.
Jól eladható sztorija van
Burgundia, pontosabban az Auxerre és Lyon városok között fekvő borvidék legdélebbi területe Beaujolais, ahol egy egyszerű, bőtermő és viszonylag korán érő kékszőlő, a gamay az uralkodó fajta, amely nem feltétlenül ad kiemelkedő minőséget. Csakhogy a termelők rájöttek, hogy ha a szőlőt gyorsan kierjesztik, és egy jól eladható sztorival minél korábban piacra dobják, akkor a bor ismertté és keresetté válik.
Így született meg 1951-ben hivatalosan is a Beaujolais Nouveau, amely a termelői és kereskedői összefogásnak meg az ügyes marketingnek köszönhetően az azóta eltelt több mint fél évszázad alatt világjelenséggé vált.
„A Beaujolais az egyetlen fehérbor, ami vörös” – állítja Karen MacNeil borszakértő, s ezzel vélhetően az alacsony alkoholtartalmú bor könnyedségére, friss, gyümölcsös jegyeire utal, amit a gamay szőlő jellege és a borkészítési eljárás együttesen határoznak meg. A technológiát, ahogy az újbor születik, szénsav-macerációs eljárásnak nevezik: a kézzel szüretelt, ép, egészséges szőlőfürtöket bogyózás és zúzás nélkül erjesztőtartályokba teszik. Ahhoz, hogy aromás és gyümölcsös bor szülessen, rövid, maximum 4-5 napos erjesztési folyamat szükséges. Az erjedés a préselést követően erjesztőkádban fejeződik be, így készül el a könnyű, frissítő újbor.
Mivel a várva várt újbor jellemzően könnyű, friss és gyümölcsös, a borászok sokfelé nem is vörösborral, hanem primőr rozéval jelentkeznek elsőként. Az ebben rejlő lehetőséget a beaujolais hazájában is felismerték, és 2006-ban Japánban bemutatták a Beaujolais Nouveau Rosét, ami azóta a világ számos piacát meghódította.