Le Beaujolais nouveau est arrivé

 Magyarországon manapság Szent Márton napjához kötődik az újborok premiere. „Lyon városán három folyó halad keresztül, a Rhône, a Saône és a Beaujolais borfolyó” – tartja a mondás, amely ilyenkor igazán időszerű.

November harmadik csütörtökjét megelőzően ugyanis kigördülnek a dél-burgundiai pincészetektől a beaujolais-val megrakott teherautók, Lyonból repülők szállnak fel, hogy a nagy napon világszerte a poharakba kerüljön az újbor. Az elmúlt években már több mint 30 millió palacknyi új beaujolais-t indítottak útnak a borvidékről, ebből 7-8 millió Franciaországban, nagyjából 15 millió pedig a három legnagyobb piacon, Japánban, Németországban és az Egyesült Államokban talál gazdára. Van itthon is.

Jól eladható sztorija van

Burgundia, pontosabban az Auxerre és Lyon városok között fekvő borvidék legdélebbi területe Beaujolais, ahol egy egyszerű, bőtermő és viszonylag korán érő kékszőlő, a gamay az uralkodó fajta, amely nem feltétlenül ad kiemelkedő minőséget. Csakhogy a termelők rájöttek, hogy ha a szőlőt gyorsan kierjesztik, és egy jól eladható sztorival minél korábban piacra dobják, akkor a bor ismertté és keresetté válik.

Így született meg 1951-ben hivatalosan is a Beaujolais Nouveau, amely a termelői és kereskedői összefogásnak meg az ügyes marketingnek köszönhetően az azóta eltelt több mint fél évszázad alatt világjelenséggé vált.

„A Beaujolais az egyetlen fehérbor, ami vörös” – állítja Karen MacNeil borszakértő, s ezzel vélhetően az alacsony alkoholtartalmú bor könnyedségére, friss, gyümölcsös jegyeire utal, amit a gamay szőlő jellege és a borkészítési eljárás együttesen határoznak meg. A technológiát, ahogy az újbor születik, szénsav-macerációs eljárásnak nevezik: a kézzel szüretelt, ép, egészséges szőlőfürtöket bogyózás és zúzás nélkül erjesztőtartályokba teszik. Ahhoz, hogy aromás és gyümölcsös bor szülessen, rövid, maximum 4-5 napos erjesztési folyamat szükséges. Az erjedés a préselést követően erjesztőkádban fejeződik be, így készül el a könnyű, frissítő újbor.

Mivel a várva várt újbor jellemzően könnyű, friss és gyümölcsös, a borászok sokfelé nem is vörösborral, hanem primőr rozéval jelentkeznek elsőként. Az ebben rejlő lehetőséget a beaujolais hazájában is felismerték, és 2006-ban Japánban bemutatták a Beaujolais Nouveau Rosét, ami azóta a világ számos piacát meghódította.

A magyar bozsolék

Itthon elsőként a villányi Bock Borászat vezette be a palackozott újbor divatját. Mivel a borvidék jellegzetes fajtájából, a portugieserből készült bor november elején került ki a pincéből, Bock József elnevezte Szent Márton Borának. Akkor még senki más nem készített hasonlót az országban, így a Beaujolais Nouveau-t idéző könnyed, friss bor szinte berobbant a köztudatba, az éttermek könyörögtek érte. Manapság 10 ezer palackkal készül belőle, s ennek majdnem az ötöde el is fogy a pincében a hagyományos Márton-napi libator és újborünnep alkalmából.

A műfaj Magyarországon is többfelé megjelent, Szekszárdon például a kadarkájáról és vörös házasításairól jól ismert Eszterbauer Borászat már október végén palackozza Napszámos névre keresztelt primőr rozéját, amit márciusig el is fogyaszt a közönség. 

Az újbor a korán érő, eredetileg csemegeszőlőnek nemesített zamatos néró fajtából készül, amelyről kiderült, hogy bornak is kiváló. Eszterbauerék a rozé készítésekor a sötét, vastag héjú bogyókról szinte azonnal lefejtik a mustot, hogy a sok színanyag ne fesse meg túlságosan a bort. A betegségekkel szemben ellenálló, ezért kevés permetezést igénylő szőlőfajta polifenolokban nagyon gazdag, ráadásul a borba is óriási mértékben átmenti a jótékony antioxidánsokat, úgyhogy a fogyasztása duplán egészséges.

Bozsolék határainkon túl

A határon túli Arad-hegyaljai, közismertebb nevén Ménesi borvidéken gazdálkodó Balla Géza néhány éve szintén egy rozéval és egy fehérborral rukkol elő Márton-nap környékén. Az Erdélyi-középhegység délnyugati nyúlványán fekvő Ménest elhelyezkedése, időjárása, talajösszetétele és a Marosnak köszönhető mikroklímája elsősorban vörösboros vidékké teszik, és ugyanezek az adottságok az újborok korai megszületésének is kedveznek.

Idén a szép, meleg nyár után a Balla pincészetnél már augusztus 18-án elkezdték rozéra szüretelni a pinot noirt és a jellegzetes erdélyi kékszőlőt, a feketeleánykát. Balla Géza rozéi jellemzően mélyebb, már-már sillerhez hasonló színűek, de idén a borász stílust váltott, és a szokásosnál nyitottabb színű rozéval lépett a piacra. Ugyanakkor a pincészet másik primőr bora is palackba került Szent Márton-napra: a szintén korán érő, üdeségéről ismert sauvignon blanc-ból fajtajelleges, zöldalmás-bodzás jegyeket viselő friss, ropogós újbor készült Arad-hegyalján. A mindig újat kereső fogyasztók kedvére pedig november végén megérkezik Balla Géza következő primőr bora is, az aranysárga, üde illatú, gyümölcsös, virágos királyleányka.