Milyen stratégiája legyen a magyar bornak? Erről vitáztak

Szerdán a budai várban a nemzeti borstratégia első változatáról tartottak nyilvános vitát az állami szervek és szakmai szervezetek részvételével. A stratégia kidolgozása során a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közvetített az érintettek és a Földművelésügyi Minisztérium között. A szerdai vitán hangsúlyozták az önszerveződés és öngondoskodás fontosságát, amellett hogy a szakma és az ágazat szereplőinek összefogását szorgalmazták. Kiemelték, a termőterületek művelésében a nyugati borvidékek szintjéhez kell felnőni. A piacszerzés és a közösségi bormarketing tudatosságát is hangsúlyozták a kerekasztal résztvevői. Kiemelt pont volt az oktatás is, amivel kapcsolatosan a túlképzésre és a gyakorlatorientált oktatás hiányára hívták fel a figyelmet. 

Májusban számoltunk be arról, hogy a Nemzeti Bormustrán bejelentették, a nyáron elkészül az országos borstratégia. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa volt az elsődleges közvetítő a szakmai szervezetek és a Földművelésügyi Minisztérium között a stratégia kidolgozása során. Ezt az érintettekkel és az ágazati szakértőkkel való több körös egyeztetés, valamint hat borrégióban rendezett megbeszélések előzték meg. A folyamat ugyanakkor még nem zárult le, szeptember 1-ig lehet véleményezni az első változatot.

Szerdán a Budai Várban tartottak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szervezésében sajtónyilvános vitát a szőlő-bor ágazat most elkészült nemzeti stratégiájának első változatáról. Az eseményen kormányzati oldalról a Földművelésügyi Minisztérium és Magyar Turizmus Ügynökség képviselői, míg az érintettek oldaláról a HNT mellett a Junibor (Fiatal Borászok Egyesülete), Magyar Bor Akadémia, Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége, Vindependent (Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Pálinka Nemzeti Tanács vett részt. 

Az eseményen négy fő témakört jártak körbe a résztvevő állami szervek és szakmai szervezetek képviselői, az öngondoskodás és önszabályozás, a termőterületek, a piacszerzés és az oktatás kérdését.

Szervezzük meg önmagunkat!

Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta a hegyközségi önkormányzás és a regionális önszerveződés fontosságát. Ugyanakkor hozzátette, Magyarország a globális piacon nagyon kis szereplő, így „csak az összefogás lehet a fegyverünk”. Dr. Sidlovits Diána, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében üdvözölte, hogy a HNT-vel való szoros együttműködésnek köszönhetően az ágazat szakmai és érdekképviseleti szervei beleszólhatnak a közös agrárpolitikába. 

Wille-Baumkauff Márta (Vindependent) úgy fogalmazott, az állam végre elengedi a szakma kezét, ami egyben felelősséggel is jár. Az ágazat egységes, a stratégia ugyanakkor még csak egy gerinc, amire fel kell húzni az izmokat – jelentette ki. Zilai Zoltán (Magyar Bor Akadémia) ezzel szemben azt mondta, az ágazat szereplői széthúznak, de ez a sokszínűség természetes. A feladat az eltérő érdekek összehangolása, a Bor Akadémiához hasonló fórumokon. 

Rókusfalvy Pál (Vindependent) erre a későbbiekben úgy reagált: ez a sokszínűség inkább szakmai töredezettség. A stratégia sikeressége szerinte azon múlik, hogy mennyire tudják a személyes konfliktusokat áthidalni. Azért is üdvözölte a mostani fejleményeket, mert eddig négy minisztérium foglalkozott egyszerre az ágazattal.

Nem elég, hogy szép a táj

Légli Ottó (HNT) a termőterületek állapotával kapcsolatosan fejtette ki a szakmai sztenderdeknek való megfelelés fontosságát. Kiemelte, óriási előny, hogy a legtöbb borvidék kultúrtájak közepén helyezkedik el, ugyanakkor ez önmagában nem elég. A hazai szőlőtermesztésnek Európa legnagyobb presztízsű borvidékeinek színvonalához kell felnőnie és ehhez lehet, hogy kevesebb ültetvényre lenne szükség.

Árvay Angelika (Junibor) tokaji tapasztalatairól beszélt. Egyetértett Léglivel és elmondta, Tokajon is vannak elhanyagolt parcellák, amiket inkább fel kéne számolni. Árvay szerint a lokalizáció a helyes irány a hazai bortermelésben.

Wille-Baumkauff Márta kifejtette, az időjárástól való függés, kifejezetten a tőkeszegény, családi vállalkozásoknál komoly probléma. Erre a stratégia hitelezési javaslatai adhatnak választ. Kiemelte, a munkaerőhiány a másik komoly probléma, amivel a stratégia egyelőre nem foglalkozott. Pedig a közmunkaprogramban és a Németországban dolgozó fiatalokra nagy szükség lenne idénymunkásként. Az államtitkár-helyettes az ehhez kapcsolódó kérdésünkre azt válaszolta, ez inkább vidékfejlesztési téma, ugyanakkor részletesen foglalkoznak a későbbiekben a problémával.

Piacszerzés és oktatás

Gál Péter azt is kifejtette, hogy a filoxéra-járvány óta nagyon szabályozott Európában a bor-ágazat és ezt tükrözi a hazai helyzet is. Az államtitkár azt ígérte, a jövedéki szabályozás őszi átalakítása a borászatok 95 százalékának komoly tehermentesítést fog jelenteni.

A stratégiában kiemelt altéma a bormarketing kérdése is. Ebben elsősorban a közös márkaépítés és piackutatás, elsősorban az exportpiacok feltérképezése. Rókusfalvy Pál pozitívan fogadta a fejleményeket, ugyanis szerinte a közös marketing eddig csak a hiányosságok kiemelésében és a szakma megosztásában játszott szerepet.

A gyakorlatorientált oktatás hiányát a szakmában többen kiemelték. A magyarországi borrendeket képviselő Béleczky Mihály az egyetemek és kutatóintézetek közötti együttműködési lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Zilai Zoltán kiemelte, ez egy zsugorodó ágazat, melyben évente 50-70 végzett szőlész-borász mérnökre van szükség. Ugyanakkor jelenleg 4-5 felsőoktatási intézményben folyik ilyen képzés, ami szerinte fenntarthatatlan.