Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Nem pihennek nyáron a külföldi kiadók: tizenkilenc könyvet ajánlunk a júniusi, júliusi és augusztusi angol nyelvű kínálatból. Simone Zelitch alternatív történelmi regényében Izraelt nem a Közel-Keleten, hanem Szászországban alapítják meg; China Miéville szürrealista bombát robbant a nácik által elfoglalt Párizsban, Naomi Novik befejezi a Temeraire-sorozatot, és jön N. K. Jemisin trilógiájának folytatása is.
Rengeteg válasz érkezett nemrég meghirdetett olvasói felmérésünkre. Hamarosan részletesen is kiértékeljük az eredményeket, de az már most látszik, hogy olvasóink közül sokan kíváncsiak a magyar fantasztikus megjelenések mellett a külföldi újdonságokra is. Az olvasói igényeknek eleget téve most csokorba szedtük az idei nyár legizgalmasabbnak ígérkező, angol nyelvű címeit, amelyből egyébként egy-két alkotás várhatóan magyarul is megjelenik. A könyvek nem megjelenés szerinti időrendben vannak, csak úgy össze-vissza, ezért a dátumokat az ajánlók végén tüntettük fel. A cikk végén lévő szavazás alapján pedig a legnagyobb érdeklődésre számot tartó kötetekről fogunk írni kritikát is.
*
Rögtön egy kakukktojással kezdünk, hiszen ha minden igaz, a Wayward Pines-trilógia szerzőjének regénye a kinti megjelenéssel egyidőben magyarul is megjelenik az Agave Könyveknél Sötét anyag címmel. Blake Crouch új könyvéről ezt mondta nekünk a kiadóvezető: „alternatív valóságos, kvantumfizikás thriller, igazi high concept regény, ami mindenkit beránthat”. Egy fizikaprofesszor világai gubancolódnak össze eléggé a történet szerint: elrabolják, aztán egy másik világban ébred fel, ahol nem fizikaprofesszor, hanem egy géniusz, akinek sikerült valami lehetetlent alkotnia. (Crown, július 26.)
Az alternatív történelmi regények és a World War Z (a regény, nem a film) rajongói dörzsölhetik a kezüket: Simone Zelitch regényének világában Izrael nem jött létre, mivel 1948-ban Szászországban alakították ki a zsidó államot. Negyven évvel később egy történész készít dokumentumfilmet az államalapításról, de eközben olyan dolgokba botlik – többek között a férje halálával kapcsolatban –, amelyekre még ő sem számított. Minden alternatív történelem izgalmas tud lenni, de mindenképpen érdekes lehet egy világ, ahol Izrael konkrétan kiesik a közel-keleti játszmából. A Barnes & Novle SF-blogja írt bővebben a könyvről. (Tor Books, június 21.)
Végéhez ért a Rengeteg (Gabo SFF, 2016) című tavalyi kötetével eddig két díjat is bezsebelő Naomi Novik hírnevét megalapozó sorozat. A Temeraire-sorozat kilencedik kötete ismét a napóleoni háborúk korába kalauzol minket, ahol ugye az a csavar, hogy intelligens sárkányok is részt vesznek az európai küzdelmekben. A zárókötetben az Oroszországból menekülő francia sereg nyomában indulnak el hőseink. A sorozat első négy része magyarul is megjelent az Agave Könyvek gondozásában. (Del Rey, június 14.)
A tizenkilencedik századnál maradva: David D. Levine debütáló steampunk kötetében az 1600-as években lehetővé vált az űrutazás és az emberiség kolonizálta a Marsot. 1812-ben az egyik marsi brit ültetvény fiatal örökösnője egy számára nagyon idegen helyre, Londonba kerül, és csak rajta múlik, hogy sikerül-e megmentenie családja ültetvényét és a bátyja életét, miközben tombol a britek és a franciák tengeri háborúja. (Tor, július 12.)
„Nagy” valószínűséggel a minden (múlt, jelen jövő) idők „legnagyobb” science fiction gyűjteménye érkezik a polcokra Jeff és Ann Vandermeer szerkesztésében, legalábbis a fülszöveg szerint. A monstre, 1216 oldalas antológiában tényleg helyet kapott a zsáner minden remek klasszikus és kortárs szerzője H. G. Wellstől Asimovon, Bradburyn, Dicken, Vonneguton, Le Guinon és még sokakon át Cory Docotorwig, Ted Chiangig és Cixin Liuig. (Vintage, júlis 12.)
Nagy kedvencünk, China Miéville idén már jelentkezett egy kisregénnyel, és most ismét egy rövidebb művel rukkol elő. A The Last Days of New Paris alternatív történelmi kisregény, a szerzőre jellemző csavarral: 1940-ben francia ellenállók véletlenül egy „szürrealista bombát” robbantanak a nácik által elfoglalt Párizsban, majd az ennek kapcsán felszabaduló mágiát használják a harchoz. Izgalmasnak tűnik az alapvetés, bár a Kirkus értékelője szerint a végeredmény kicsit olyan, mintha valaki folyamatosan az álmairól mesélne. (Del Rey, augusztus 9.)
Harmadik, záró kötetéhez érkezik angol nyelven is a tavalyi Hugo-győztes kínai Cixin Liu Three-Body-trilógiája. Az alapvetés a következő: a kínai kulturális forradalom idején egy titkos katonai projekt keretében jelet küldenek az űrbe, amelyet felfedez egy pusztulásra ítélt idegen civilizáció, akik úgy döntenek: instabil naprendszerük helyett elfoglalják a miénket. Ez persze a Földön nem mindenkinek tetszik: a második kötetben a földiek megküzdenek az invázióval, a harmadik kötetről viszont spoilerek nélkül nehéz lenne bármit mondani. Az első könyv magyarul idén jelenik meg az Európánál. (TOR, szeptember 20.)
Technika és politika: Malka Older regényében egy Information nevű keresőmotor-cég megalkotta a globális mikrodemokráciát elősegítő szoftvert: ők monitorozzák a választásokat, meg egyébként minden mást is. Húsz év és két választási ciklus futott le így már, mindkettőt ugyanaz a szuperpárt nyerte, most azonban a nyakukon a vetélytárs. A hatalommal azonban együtt jár a korrupció, és biztosak lehetünk benne, hogy valami félre fog menni. A Kirkus csillagozott értékelést adott a könyvnek. (Tor.com, június 7.)
Az indiai Indra Das bemutatkozó kötete első ránézésre kicsit olyan, mint az Interjú a vámpírral, csak Amerika helyett Indiában játszódik és vámpírok helyett vérfarkas a főszereplő. Egy magányos történészt megkörnyékez egy fél-vérfarkas, és arra kéri, hgy fordítson le egy régi történetet egy vérfarkasról, Fenrirről, aki a tizenhetik században megerőszakolt egy lányt. De ki ez a titokzatos idegen, és mit akar a történésztől? (Del Rey, júnis 12.)
Paul Tremblay Szellemek a fejben (Agave Könyvek, 2016) című regényével idén elnyerte a legjobb horrorregénynek járó Bram Stoker-díjat. Új kötetében a cselekmény egy tinédzser fiú eltűnése körül bonyolódik. A rendőrség nem talál nyomokat, Tommy viszont paranormális jelenségek formájában látszik visszatérni a városba. Tényleg az ő szellemét látta az anyja? És honnan kerülnek elő a naplójának lapjai? Egyre ijesztőbb a helyzet, de az igazság mindenkit sokkolni fog – ígéri a fülszöveg. (William Morrow, június 21.)
Nem véletlenül áradoztunk N. K. Jemisin új trilógiájának első kötetéről, amely magyarul is megjelent a Könyvhétre az Agave Könyvek gondozásában. Az ötödik évszak önmagában is remek fantasy volt, de a trilógia felütéseként is remekül működött. A történetről keveset árulhatunk el spoilerek nélkül, szóval nem is mondunk semmit, azon kívül, hogy ha van olyan jó, mint az első kötet, akkor érdemes lesz beszerezni magyarul is, ha folytatja a sorozatot az Agave. (Orbit, augusztus 16.)
Todd Tucker regénye nem tudjuk, mennyire sci-fi, de az biztos, hogy ígéretes thrillernek tűnik a felütés alapján. Pete Hamlin egy atomtengeralattjárón ébred, kezében pisztollyal, miközben az ajtó előtt tűz tombol. A hajón zendülés van folyamatban, de Pete-nek fogalma sincs, hogy melyik oldalon áll. De mi történt? Pete elhatározza, hogy kideríti, mi is az igazság. (Thomas Dunne Books, június 14.)
Doctor Who, csak könyvtáros kémekkel – így foglalja össze a fülszöveg, hogy miről is szól Genevive Cogman regénye. A kötet 2015 elején jelent meg az Egyesült Királyságban, de csak most jutott el Amerikába, szóval nem teljesen friss könyvről van szó. Irene a titokzatos Könyvtár titkosügynöke, aki különböző valóságokból lop el fikciós műveket. Új asszisztensével és tanítványával most elindulnak, hogy begyűjtsenek egy veszélyes könyvet egy alternatív Londonból, mire azonban odaérnek, valaki már ellopta a kötetet. Mit kezd Irene London veszélyes frakcióival, akik meg akarják akadályozni, hogy teljesítse a küldetését? (Roc, június 14.)
Az időutazás működik, és egy nagy cég arra használja, hogy a katasztrófa utolsó pillanataiban Pompeii lakosait a város pontos másába utaztatják a jelenbe. A rómaiaik megmenekültek a vulkánkitöréstől, de mi vár rájuk? Nick Houghton, a Novus Particles történelmi tanácsadója nem tudja, miért őt választották erre a feladatra. Ahogy azt sem tudja, mire képes az őt alkalmazó cég. Meg hogy mi lett az elődje sorsa. És azt sem, hogy a Novus Particles alábecsülte Új Pompeii lakosait. (Titan Books, június 21.)
Ben H. Winters neve nem ismeretlen a hazai olvasók előtt: a meteor miatti apokalipszis előtt álló világban játszódó krimitrilógiája az Agave Könyvek gondozásában jelenik meg itthon. Új kötete alternatív történelmi regény, amelyben az amerikai polgárháború sosem történt meg. Négy államban még mindig dívik a rabszolgatartás, egy fekete fejvadász pedig útnak indul, hogy elkapjon egy szökevény rabszolgát. Eközben viszont rájön, hogy valami nem stimmel a világgal. (Mulholland Books, július 5.)
Amerikában úgy látszik nem csak politikai, de kulturális téren is beindult a nyitás Kuba felé. A Super Extra Grande a karibi szigetország legismertebb sci-fi szerzőjének intergalaktikus űroperája, amelyben a főszereplő egy olyan állatorvos, aki a galaxis legfurcsább lényeinek gyógyítására szakosodott. Ilyenek például az egész világokat befedő amőbák, beszélő gyíkok és egyéb lények – az amőbák egyike most megevett két nagykövetet, ami elég problémás a galaxis békéje szempontjából. A fülszöveg humoros könyvet ígér. (Restless Books, június 7.)
Ismét egy antológiát ajánlunk, eben azonban nem fikciós művek kaptak helyet, hanem a tavalyi év legjobb, spekulatív fikcióval, azaz sci-fivel, fantasyvel és minden hatáterülettel foglalkozó nem fikciós írásai. Ezen a linken meg lehet nézni a szerzők listáját: több mint ötven cikk kapott helyet Foz Meadows és Mark Oshiro válogatásában.
A veterán, több díjjal is büszkélkedő szerző, Michael Swanwick neve nem ismeretlen a magyar olvasók előtt: a Galaktika ugyanis egy sor novelláját közölte – mondjuk anélkül, hogy a szerző tudott volna róla, de ezen már nem lepődünk meg. Új kötete most lelkes, csillagos értékelést kapott a Kirkuson. (Tachyon Publications, augusztus 9.)
Stephen Baxter és Alastair Reynolds összeült és kitalálta, hogy folytatják Arthur C. Clarke Találkozás a Medúzával című, 1971-es kisregényét. (Eredetileg itt egy ismertető volt erről a kisregényről, de mivel az internet alapján dolgoztunk, egyrészt az eredeti történetre spoileres, másrészt félrevezető lett a leírás, amire a Molyon figyelmeztetett minket Asgard47. Legyen tehát elég annyi, hogy a kisregény egy Nebula-győztes történet, a két szerző folytatása pedig a robotok témájával foglalkozik, átvéve az eredeti történet főszereplőjét.)
*