Ahogy azt március végi, a Galaktika szerzői jogsértéseiről szóló cikkünk végén megígértük, megpróbáltunk utánajárni, hogy a magazin április és májusi számai jogtiszták voltak-e. Arra jutottunk, hogy ugyan pozitív irányba mozdult el a lap gyakorlata ebben a tekintetben, de továbbra is akadnak problémák.
Március végén számoltunk be róla, hogy több hétig tartó vizsgálódásunk eredménye szerint a Galaktika a 2015-ös, illetve a 2016 eleji számaiban rengeteg olyan novella fordítását közölte külföldi szerzőktől, amire nem volt engedélye. Ezt később a Galaktika közleményben ismerte el. Az ügy kapcsán aztán több szerző mellett az amerikai fantasztikus írókat tömörítő SFWA is megkereste a magazint, és akadt egy szerző, akit már kompenzáltak is utólag.
A cikk végén ígéretet tettünk arra, hogy a magazin következő számaival kapcsolatban is elvégezzük ugyanezt a vizsgálatot. Nem volt könnyű dolgunk, hiszen a két azóta megjelent szám külföldi szerzői közül többen már elhunytak, és volt olyan, aki többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. Mivel azonban két újabb esetben ismét bebizonyosodott a jogsértés, ezért úgy döntöttünk: nem várunk tovább a cikkel.
Továbbra is gyakorlat a Galaktikánál, hogy az interneten ingyen elérhető novellákból válogatja repertoárját. Az áprilisi szám külföldi novellái közül Adam-Troy Castro, Domingo Santos és Rudy Rucker; a májusi számból pedig Raccoona Sheldon (azaz a James Tiptree, Jr.-kéntis ismert Alice Bradley Sheldon), Octavia Butler és Yoon Ha Lee írásai is elérhetőek az interneten. Ismét hangsúlyozzuk: ez még nem jelenti azt, hogy ne jogosan lennének a Galaktikánál.
Egyértelmű változás viszont, hogy a Galaktika több megjelentetett szerzőt is megkeresett. Rudy Rucker például jelezte lapunknak, hogy ugyan nem fizetett neki a magazin, írását elkérték tőle. Hozzátette: őt egyébként csak akkor zavarná, hogy szerzői jogot sért a lap, ha egy egész könyvet jelentetnének meg engedély nélkül. Adam-Troy Castrot, Domingo Santost, Sheila Finch-et; illetve a már nem élő Isaac Asimov, Octavia Butler és Alice Bradley Sheldon ügynökét, illetve jogi képviselőjét cikkünk megjelenéséig nem sikerült elérnünk.
Clifford D. Simak képviselőjével sem sikerült beszélnünk. A szerző Galaktikában megjelent írása egyébként nem érhető el az interneten, sőt, nem is különálló novella, hanem a szerző A város című novellafüzérének második darabja, ami itthon 1970-ben a Kozmosz Könyvek, 1991-ben a Móra gondozásában jelent meg, Kuczka Péter fordításában.
Nincs azonban minden rendben
Yoon Ha Lee-t, Conservation of Shadows című antológia szerzőjét is megkereste a Galaktika, ugyanakkor Lee nem tudott róla, hogy már meg is jelent az írása a májusi számban. Levelünkre válaszolva a következőt írta: „Megkeresett a Galaktika, hogy lefordítanák a novellámat, de én egyelőre a szerződésre várok. Fogalmam sem volt, hogy ők ezt félretéve már ki is nyomtatták a történetet. Ez elszomorít.”
Az áprilisi Galaktika XL-ben megjelent Poul Anderson ügynöke első emailünkre reagálva elmondta, hogy a novellákkal nem ő foglalkozik, de utánanéz az ügynek. Második leveléből kiderült: a Galaktika cikkünk megjelenése után is a jogok megszerzése nélkül jelentette meg Anderson novelláit az április számba. Chris Lotts, az Andersont képviselő ügynökség képviselője közölte: „Tárgyalunk a kiadóval a kárpótlásról.”
Eredeti cikkünkben nem foglalkoztunk vele, de érdekes kérdéseket vet fel egyébként a korábbi Galaktikákból újrahasznosított novellák kérdése is: hiszen az hogy egy novella jogai a kiadóhoz kerültek mondjuk húsz évvel ezelőtt, nem jelenti azt, hogy örök életre náluk is marad. Így érdekes kérdés, hogy ezek, az általunk korábban nem vizsgált novellák vajon jogszerűen jelennek-e meg újra a lapban.
Természetesen amint a többi megkeresett szerző, illetve jogi képviselő reagál, frissíteni fogjuk a cikket.
Frissítés:
Időközben válaszolt levelünkre Vajra Chandrasekerea, akinek márciusban jelent meg novellája a lapban. Eredeti cikkünkben arról számoltunk be, hogy a szerző tárgyal a Galaktikával az elmaradt honoráriumról. Április elején emailben jelezte: szólni fog, ha sikerül megegyeznie a magazinnal, azonban hétfői levele szerint ez a mai napig nem történt meg, mivel a Galaktika nem reagált leveleire.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Eredetileg egy népszerű sci-fi adaptációja lett volna, de a végeredmény alapján nehéz elhinni, hogy a forgatás során bárki is komolyan vette.
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
A szeptember 17. és 22. között megrendezendő Budapesti Klasszikus Film Maraton más különlegességeket is tartogat. A közel egyhetes rendezvényen kulcsszerepet kap a magyar animáció és sci-fi, és hazánkban még soha nem vetített ritkaságokat is láthatunk nagyvásznon.
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
Hegyvidék, Erzsébetváros, XIII. kerület, Józsefváros, Ferencváros után Terézvárosban is emelnek. Nem kicsit.
