Az elöregedő lakosság Japán egyik legfőbb társadalmi-demográfiai problémája a közlekedésben is érezteti hatását. A szigetország autógyártói megoldást keresnek rá, és a kevés választási lehetőség közül a vezető nélküli autók tűnnek a legígéretesebbnek.
A japán kormány évi 16,3 millió dollárnyi összeggel támogatja a vezetés automatizálásához nélkülözhetetlen térképszoftverek és más technológiák fejlesztését. Meg akarják valósítani, hogy a 2020-as olimpián robotautók szállítsák a sportolókat és a nézőket az események helyszínére.
A Nissan Motor és a Renault szakértői szerint kormányzati háttérrel könnyebben megoldhatók a szabályozási kihívások, és elképzelhető, hogy Japánban kerülnek először kereskedelmi forgalomba a vezető nélküli autók.
A Kanazawa Egyetemen fejlesztett Toyota Prius prototípust Suzu város útjain tesztelik. Naoyuki Kaneda önkormányzati vezető szerint az autonóm technológiát buszok és taxik is használhatják. A gyártóknak az autonómiával járó technikai felszerelés (radar, kamerák, lézerek, processzorok stb.) magas költségére kell megfelelő választ találniuk. Rossz időjárási körülmények és látásviszonyok közötti biztonságos működtetésük szintén komoly kiadás.
A Toyota az önvezető autótechnológiát is támogatandó nyitott nemrég mesterségesintelligencia-kutatóközpontot a Szilícium-völgyben.