Büszke magyar, kritikus amerikai és elkötelezett futurista Zoltan Istvan, a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány egyik legérdekesebb jelöltaspiránsa. A korábban a National Geographic-nak dolgozó, világjáró Zoltan Istvan az emberi élet meghosszabbítására és a korlátlan technológiai-tudományos fejlődésre törekvő transzhumanizmus, valamint a felvilágosult abszolutizmus híve. Kalandos életéről, futurisztikus nézeteiről, Donald Trumpról, Hillary Clintonról, Amerika állapotáról és az általa feltalált vulkándeszkázásról is kérdeztük őt. Interjúnk.
Ha egy magyar olvasó találkozik az ön nevével, természetesen rögtön feltűnik neki, hogy magyar származású. Mi a családtörténete?
A családom illegálisan hagyta el Magyarországot 1968-ban. Ausztriába mentek, majd onnan tovább álltak az Egyesült Államokba. Én Los Angelesben születtem 1973-ban, de 25 éves koromban megkaptam a magyar útlevelemet is. A National Geographic számára háborús zónákban is dolgoztam, és sokkal könnyebb és biztonságosabb volt magyar állampolgárként ott tevékenykedni, mint amerikaiként.
Beszél még magyarul? És volt már Magyarországon?
Voltam pár alkalommal Magyarországon és beszélek egy kicsit magyarul. Viszont elég jól megértem a nyelvet, mivel a szüleim magyarul beszéltek hozzám gyerekkorom során.
Formálta az identitását és nézeteit a magyar származása?
Igen, magyar szüleim nagyon is formálták a nézeteimet. Nagyon magyarnak tartják magukat és a barátaik nagy része is magyar. Édesapám különösen büszke a magyar örökségre és mindazokra a híres és érdekes emberekre, akiket ez a nemzet adott a világnak.
Karrierje elején újságíróként dolgozott a National Geographic-nak, szerte a világ körül? Mik voltak a kedvenc helyszínei?
Több mint száz országban jártam, a legszebb az óceániai Palau volt, de a legizgalmasabb Pápua Új-Guinea volt számomra. Az utazások segítettek megérteni, hogy számos különböző kultúra van a világon és egyik sem tökéletes. Így bölcs dolog a békére törekedni és különböző értékeket elfogadni.
Úgy hírlik, ön találta fel a vulkánszörfözést, a volcano boardingot – hogyan jött ennek az extrém sportnak az ötlete?
Vanuatuban van egy hihetetlen vulkán, ami olyannak tűnik, mint egy sípálya. Bárki, aki síel, látja ezt. Én tudtam erről a helyről, így megkérdeztem a National Geographic-ot hogy elmehetek-e oda filmezni és kipróbálni ezt a kalandot. Jól sikerült a dolog. A vulkáni hamu hasonlít a hóhoz.
Így vulkándeszkázik Zoltan Istvan
Az Egyesült Államok egyik legjobbjának számító Columbia Egyetemen hallgatott filozófiát és vallástant. A tanulmányai vagy a kalandjai voltak fontosabbak az életére nézve?
A kalandok nagyon fontosak voltak, de az általam olvasott könyvek még inkább azok. Lelkes olvasó voltam egész életemben és azt gondolom, az olvasás kínálja a legnagyobb kalandot. És tényleg mindent olvasok, fikciót, tényirodalmat, színműveket, és így tovább.
Vallástant hallgatott, de ma már ateistának vallja magát – miért alakult ez így?
Főleg filozófiát hallgattam, a vallási tanulmányaim leginkább a buddhizmusról szóltak. Nem tudom persze, hogy a buddhizmust formális vallásnak tekintsem-e, inkább egy életmódról van szó. Bár eredetileg katolikusnak neveltek, de hatott rám az ateizmus. Nem vagyok ateista, de azt vallom, nem tudjuk bebizonyítani, hogy Isten létezik-e vagy sem. Az ateizmus hasznos számomra, miután a Nyugaton évszázadokon keresztül a vallás vezette. Ez egyensúlyba hozza a nézeteimet az életről és a kultúráról.
Hogyan talált rá a transzhumanizmus világára? Tényleg egy vietnami eset, egy aknára lépés megúszása változtatta meg a világképét?
Már az aknás eset előtt tíz évvel transzhumanistának tartottam magamat, csak éppen nem voltam aktív a transzhumanista mozgalomban. Csak támogató voltam. De miután majdnem robbanó aknára léptem Vietnamban, mondhatom, megtértem – vagy olyasvalaki lettem, aki elkötelezte magát a mozgalom mellett. Elkezdtem írni a mozgalomról, és végül az elnökjelöltjük lettem.
Mit jelent az ön számára a transzhumanizmus?
A transzhumanizmus azt jelenti: „az emberi mögött”. Ez egy társadalmi mozgalom a világ körül olyanok részvételével, akik a technológiát és a tudományt arra akarják használni, hogy fejlesszék az emberi testet és az emberi tapasztalatokat.
Ön megfogalmazta a transzhumanizmus törvényeit is, elmagyarázná azokat nekünk?
A The Transhumanist Wager című regényemben (melyben egy Jethro Knights nevű, az élet meghosszabbítására törekvő filozófus a keresztény fundamentalista teokráciává változó Egyesült Államokból elmenekülve úszó városállamot alapít, ahol a technológia és tudomány szabadon fejlődhet - a szerk.) felvázoltam egy eredeti, átfogó és racionális új filozófiát, a teleologikus egocentrikus funkcionalizmust. Ez három törvényen alapul.
Egy: a transzhumanistának saját létezését kell óvnia, mindenek fölött. Kettő: a transzhumanistának teljhatalomra kell törekednie, egészen addig, amíg nem ütközik az első törvénnyel. Három: a transzhumanistának óvnia kell a világegyetem értékeit – amíg az akciói nem ütköznek az első és a második törvénnyel.
Ha egy értelmes emberi lény szereti és értékeli az életét, akkor addig akar élni, ameddig csak lehet – ez a halhatatlanság vágya. A tudomány segítségével lehet ennek megvalósulására törekedni. A legtöbben azt hiszik, a halhatatlanság elérése lehetetlen vagy még évszázadokra van a mától; az élet meghosszabbítását vagy az emberi test fejlesztését kutató tudósok szerint pár évtizedre vagyunk az örökre megőrizhető tudattól. A filozófiám szerint minden emberi lény a halhatatlanságra törekszik, még akkor is, ha az egyén egyfajta nem emberré (nonhuman) változik a végén. A társadalom fő céljának az egyéni halál megszüntetését kellene tartani. Persze egy ilyen fejlemény paradigmaváltást jelentene az emberi civilizáció számára, hiszen az emberiség nagy többségét archaikus vallások és irracionális eszmék vezérlik, így a legtöbben elleneznék ezt a fejleményt. A felfogásom szerint ez az ellenkezés az alapvető szabadságaink megsértését jelenti. A transzhumanistáknak minden szükséges eszközzel védeniük kell a céljaikat.
Zoltan Istvan a kampánybuszán az amerikai pusztában (fotó: Verge)
Egy hétköznapi, átlagos ember számára a transzhumanizmus eszméi túl futurisztikusnak és megvalósíthatatlannak tűnnek. Hogyan tudja összekapcsolni 2016 valóságát, a jelent a transzhumanista víziókkal?
Minden nap azért küzdök, hogy megmutassam az embereknek: a transzhumanizmus már most is itt van közöttünk: ilyenek a bionikus művégtagok, az agyimplantátummal való kísérletek vagy a vezető nélküli autók. És öt éven belül a transzhumanizmus ott lesz mindenhol. Folyamatosan felhívom a figyelmet arra, hogy a radikális technológia megváltoztatja a fajunkat, és nem a távoli jövőben, hanem most.
Éveken keresztül írta a The Transhumanist Wager című regényét. Mi ihlette meg?
Szerencsésen alakult egy ingatlanvállalkozásom, és amióta eladtam, nem kell többé dolgoznom. Nem lettem szupergazdag, de nagy szabadságot nyertem ezzel. Így meg tudtam írni a The Transhumanist Wagert, ami nem is igazán regény, inkább egy kiáltvány. Sokan utálják ezt a regényt, de mégis nagyon fontos ahhoz, hogy megértsük a jövőt. Mindenkit nyugtalanít. Az hajtott, hogy elmondjam az embereknek: nagyon is foglalkoznunk kell a jövővel. A regény figyelmeztetés és inspiráció egyszerre.
Egy helyen arról olvastam, ön szerint „ha van egy jó szándékú diktátor, az jó lehet egy ország számára”. A történelmi felvilágosult abszolutizmus híve lenne? Hogyan működne ez a 21. században?
Nem vagyok feltétlen híve a felvilágosult abszolutizmusnak, de voltak idők, amikor az működött. Inkább egy jó demokráciát és jól kormányzó vezetőket kívánok. De sajnos ez nem mindig alakul így. És persze néhányan jó emberből rosszá, vagy rosszból jóvá válnak. Én arra a napra várok, amikor a mesterséges értelem lehet majd a legjobb vezető – amely a legjobban tudja képviselni az emberek érdekeit – mert mi úgy programoztuk őt.
Most amerikai elnökjelöltté válna, ezért kampányol szerte az országban. Milyennek látja az esélyeit?
Nem túl jók az esélyeim arra, hogy 2016-ban elnök legyek, de 2020-ban vagy 2024-ben sokkal jobbak lesznek. A népszerűségem és az eszméim növekednek, terjednek, 2014-ben pedig már mindenhol találkozunk majd a transzhumanizmussal. 2016-ban az a célom, hogy az embereknek elmagyarázzam, miért a technológia és miért nem a politika tudja megoldani a világ gondjait.
Zoltan Istvan a washingtoni Capitolium előtt
Kampánya során egy Immortality Bus-nak (Halhatatlanság Busz) nevezett öreg iskolabusszal turnézik az Egyesült Államokban, biztosan van egy pár érdekes sztorija arról, kikkel és mivel találkozott az útja során.
Meglátogattam az Örök Élet Egyházát. Bár nem vagyok vallásos, jó látni azt, hogy vannak emberek, akik a spiritualitásra és nem a dogmákra építenek egyházakat. Ez az első transzhumanista egyház, amely minden vallást magába fogad, de támogatja a halál meghaladására törekvő tudományt. Volt egy kampányeseményem a templomban és nagy közönségnek beszéltem ott.
Egy interjúban arról beszélt: „A fő célom a Transzhumanista Párttal, hogy megváltoztassam Amerika kultúráját”. Mit változtatna meg Amerikán?
Amerika nagyon beleragadt a régi vágású kereszténységbe. Mindig az abortuszról, a melegjogokról és más hasonló dolgokról vitatkozunk, amik egy személy saját testével kapcsolatos egyéni döntéseiről szólnak. A transzhumanizmus felfogása szerint mindenki azt csinálhat a testével, amit akar. Ez az, ami kapcsán változtatnék az amerikai kultúrán. Az amerikaiak döntsenek szabadon a testükről – egyszer talán majd arról, hogy géppé váljanak majd.
Ha politikailag értelmezzük a nézeteit, akkor radikális libertáriusnak tartja magát?
Bizonyos fokig még mindig libertárius vagyok, de támogatom az alapjövedelmet, az ingyenes oktatást és az ingyenes egészségügyet. Azt hiszem, hogy egyes libertáriusoknak ez nem tetszhet, de végső soron a libertáriusoknak is engedniük kell elveikből a közjó érdekében. Néha azt mondom, libertárius szocialista vagyok.
Mit gondol az Egyesült Államok jelenlegi politikáiról?
Egy katasztrófa az USA politikája. A pénz, a lobbisták és a Wall Street uralja azt. Azt szeretném, hogy a kisebb politikai pártok is bekerüljenek az amerikai politikába és hallatszódjon a hangjuk.
Mit gondol a republikánusokról, a demokratákról, Donald Trumpról és Hillary Clintonról?
Tudom támogatni a demokratákat, mert ők kiállnak a transzhumanizmus számára is fontos szabadságjogokért. De jobban kellene menedzselniük az ország pénzügyeit, amiben a republikánusok gyakran jobbak voltak. Kedvelem Hillary Clintont. De kedvelem Donald Trumpot is, főleg azt, ahogy berobbant a politikába. Sok mindenben nem értek egyet vele, de tetszik az, hogy mindenkit felidegesít. Idegesnek kellene lennünk! A politika segít abban, hogy kitaláljuk, mit is akarunk; és ha idegesek vagyunk, akkor megtalálhatjuk az utat az igazsághoz.
Ha ön lenne az Egyesült Államok elnöke, milyen lenne a külpolitikája?
Leépíteném a hadsereget és a pénzt a tudományra költeném. A fő célom az lenne, hogy új gyógyszereket és technológiákat alkossunk az amerikaiak és minden emberi lény számára, hogy jobban és tovább éljenek. Én nem kedvelem a háborúkat. Láttam háborúkat újságíróként. Nem akarom többé látni őket. Boldog és sokáig élő embereket akarok látni.
Hogyan működne a transzhumanizmus a politikában? El tudná képzelni, hogy a mesterséges értelem vagy egy robot irányítsa az Egyesült Államokat? Ő lehetne az a bizonyos jó szándékú diktátor?
Igen, egy robot lesz majd egyszer a vezetőnk. És az a robot teljesen önzetlen lesz és a jólétünkre fog törekedni. A robot vezető minden döntése a közjót és nem a saját jólétét vagy a lobbisták és a nagy pénzek érdekeit fogja szolgálni. Egy mesterséges értelemmel rendelkező robot az emberekért létezne majd.