Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Mi lett volna, ha a nácik megnyerik a világháborút? Ez a kedvenc kérdése az alternatív történelmi regények szerzőinek, de szerencsére azért akad más felvetés is. Például mi a helyzet akkor, ha a fekete halál az egész európai kontinenst végleg kipusztítja? Vagy ha először támadnak Wells űrlényei, aztán még az 1984 világa is megvalósul? Öt történetet ajánlunk.
Nemrég hosszú cikkben emlékeztem meg saját regényemről, A szivarhajó utolsó útjáról, ami egy alternatív történelmi kalandregény; az elmúlt hónapban pedig debütált az alzsáner klasszikus művéből készült sorozat, Az ember a Fellegvárban. Összeszedtünk öt hazai és külföldi könyvet és képregényt, amit kár lenne kihagyni, ha alternatív történelmet szeretnénk olvasni – kihagyva a műfaj olyan monumentális nagymestereit, mint Harry Turtledove, mivel nehezen tudnánk válogatni a több tucat könyve közül.
Trenka Csaba Gábor könyve az első és egyetlen magyar alkotás a listán. Az Egyenlítői Magyar Afrika a kissé elcsépelt nácis vonalat dolgozza fel, de magyar szemszögből: egy olyan magyar fiatal szemén keresztül látjuk a világot, aki a háborúban ebben a világban győztes oldalon álló Magyarország gyarmatán nő fel. A könyv 1991-es, ennek megfelelően egyébként erősen érezhető benne a rendszerváltás feldolgozásának vágya. A könyvet a Polygon adta ki akkor nem valami szép borítóval; az Agave Könyvek viszont 2010-ben az egyik legjobb borítójukat produkálva adta ki újra.
Philip K. Dick könyve a zsáner egyik örök klasszikusa: Az ember a Fellegvárban világában is a nácik győztek, de 1962-ben még nem írtak annyi ilyen történetet, hogy ez unalmas legyen. Ráadásul Dick a rá jellemző furcsa szemszögből közelíti meg a Japán és Németország által felosztott Amerika mindennapjait: van ugyanis egy könyv, ami arról szól, hogy nem is a nácik nyertek – ezt próbálja megszerezni mindenki. A regény alapján idén sorozatot is készített az Amazon, a könyv pedig új kiadásban jelent meg az Agave Könyveknél – onnan loptuk ezt az ötletes fenti képet is.
Talán nem kell külön bemutatni Alan Moore és Dave Gibbons remek képregénysorozatát, a Watchment. Moore fogott egy sor karaktert, amit éppen megvett a DC, és gyúrt belőlük egy sztorit, ami annyi mindenről mesél, hogy most nincs helyünk és időnk összefoglalni. Ami viszont fontos, hogy az egész történet az alternatív nyolcvanas években játszódik, ahol szuperhősök segítségével győzött Amerika Vietnámban, Nixon még mindig elnök, a világ pedig a nukleáris háború peremén egyensúlyoz. Talán nem a háttér a legfontosabb Moore képregényében, mégis: elég izgalmas.
Kim Stanley Robinson sem az a szerző, akit külön be kell mutatni: évről-évre remek könyvekkel rukkol elő az amerikai szerző. A rizs és a só évei 2002-ben jelent meg, itthon a Galaktika hozta ki 2009-ben. A történet egy olyan alternatív történelmen vezeti végig az olvasót, ahol a pestis a XIV. században Európa lakosságának 99 százalékát kipusztította. Az öreg kontinenst muszlimok népesítik be, akik Kínával, az indiaiakkal és az amerikai indiánokkal vetélkednek a világhatalomért.
Minden 19. század-rajongó álmát alkotta meg Alan Moore és Kevin O’Neill, mikor 1999-ben egy történetben hozták össze a korszak legizgalmasabb irodalmi karaktereit a The Leauge of Extraordinary Gentlemen képregényekben. A minden szempontból klasszikus szuperhőscsapat egyfajta Bosszúállók-élményt ad a Hollywoodot eltartott kisujjal és undorodógrimaszokkal fogyasztó szofisztikált könyvmolyoknak, tele kismillió irodalmi és filmes utalással: ebben a világban például tényleg támadtak az Wells tripodjai; a világháborúban Chaplin diktátora, Hynkel ellen küzdöttek, hogy aztán 1948-ban Angliában egy időre átvegye a hatalmat a Nagy Testvér. Moore rendkívül gazdag merítést adva rakta össze a képregény alternatív történelmét.