– magyarázta. Az ókorban is megfigyelhető volt az androgünia, a nemek közötti határok elmosódása, amely ma a modern technológia és a közösségi média révén még erőteljesebb. Beckeld szerint a mai társadalmi körülmények – a jólét, a demokrácia és az egyenlőség előtérbe kerülése – kedveznek az oikofóbia terjedésének. Európában a gyarmatosítás történelmi öröksége további önkritikát és bűntudatot generál, még olyan országokban is, amelyek nem voltak gyarmattartók, mint Svédország vagy Írország.
Beckeld szerint ez a „filia”, vagyis a más kultúrák iránti túlzott csodálat is része az oikofóbiának: „Minél távolabbi egy kultúra, annál csodálatosabbnak tűnik. Egy skandináv számára az olasz kultúra szép, de az afrikai még csodálatosabb.”
Magyarország helyzete
A beszélgetés során szóba került Magyarország helyzete is. Beckeld megjegyezte, hogy Magyarország eddig viszonylag ellenállt az oikofóbiának, részben történelmi és kulturális okok miatt. A bezélgetés során az is felvetődött, miszerint egyes körökben Magyarotsázgon megfigyelhetőek az oikofóbiához hasonló tünetek, például az felfogáa, hogy „ami nyugatról jön, jobb, mint a hazai”.
Hogyan védekezhet egy civilizáció?