Kaja Kallas, az EU külügyi főtárgyalója, akit Donald Trumpék gyakorlatilag levegőnek néznek, X-posztban üdvözölte az egyezséget. Kevésbé örül a fejleményeknek Irán.
Ha Kaukázus, akkor konfliktus. Ha Kaukázus, akkor évezredes problémagócok, tartós megoldások nélkül. Ha Kaukázus, akkor Oroszország – no meg Törökország és Irán. No de az Egyesült Államok?
Meglepő fordulattal megállapodott egymással Azerbajdzsán és Örményország – méghozzá Donald Trump amerikai elnök hathatós közvetítésével és iránymutatásával a washingtoni Fehér Ház ovális irodájában. A Szovjetunió széthullása óta, bő három évtizede konfliktusban álló két ország megbékélése örömteli és megnyugtató fejlemény – lehetne, ha közben nem sejlene fel ezzel egy még nagyobb hatalmakat és erőket mozgásba hozó, még jelentősebb konfliktus a sokat emlegetett világrendszerváltás folyományaként.
Múlt hét pénteken érkezett a bejelentés, hogy İlham Əliyev azeri elnök és Nikol Pasinjan örmény kormányfő Washingtonban megállapodott a békekötéshez vezető útról, kettejük határozott és nagyméretű aláírásánál csak Donald Trumpé volt nagyobb a dokumentum alján. Trump előző nap jelentette be, hogy vendégül látja a két vezetőt, mint fogalmazott, „egy történelmi békecsúcs” céljából, s az Egyesült Államok kétoldalú egyezséget is köt velük „a közös gazdasági lehetőségek kiaknázására, hogy ezzel is felszabadítsuk a dél-kaukázusi régióban rejlő potenciált”.
A megállapodás értelmében a felek biztosítják a zangezuri folyosót Azerbajdzsán és a hozzá tartozó, ámde Örményország déli nyúlványa által elvágott Nahicseván (Naxçıvan) között. A washingtoni megállapodásban a korridorra a „Trump-folyosó a Nemzetközi Békéért és Prosperitásért” néven hivatkoznak.
Az amerikai elnök azt is elintézte, hogy országa 99 évre exkluzív „fejlesztési jogokat” kapjon Örményországtól a folyosó mentén,
aminek nyomán vasutat, olaj- és gázvezetéket, valamint optikai kábelt – és lehetséges, hogy áramvezetéket is – kiépíthet majd.
Az Egyesült Államok kinyújtja békejobbját Azerbajdzsán felé. A kicsi, de globális jelentőségű olaj- és gázhatalom az utóbbi időben Moszkva felé sodródott, de most az amerikaiak megszüntették a vele szemben az örmény konfliktus miatt 1992-ben hozott szankciókat. Ezzel védelmi együttműködés kezdődhet az Egyesült Államok és Azerbajdzsán között.
Trump emellett megoldotta az USA számára a kaukázusi régió európai szintű biztonsági kooperációjának kiiktatását: Azerbajdzsán és Örményország is kilép az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet minszki munkacsoportjából, amely évtizedek óta próbálta megoldani a konfliktust. Miután Azerbajdzsán az utóbbi években háborúban elfoglalta a hivatalosan a részét képező, de facto Örményországhoz tartozó és az örmények által védett Hegyi-Karabahot, Baku már amúgy is a munkacsoport megszüntetését szorgalmazta.
Az egykor az Orosz Birodalomhoz, majd a Szovjetunióhoz tartozó országok amerikai földön nyélbe ütött megállapodáshoz Moszkva – különösen a közelgő Trump–Putyin-találkozó fényében – kénytelen volt jó arcot vágni. A Moszkva hangjának számító, rendre kemény nyilatkozatairól ismert Marija Zaharova külügyi szóvivő úgy fogalmazott: „Az azeri és örmény vezetők amerikai találkozóját pozitívan kell értékelni. A régión kívülről belépő szereplőknek hozzá kell járulniuk a békefolyamathoz, anélkül hogy nehézségeket okoznak.”
Kaja Kallas, az EU külügyi főtárgyalója, akit Donald Trumpék gyakorlatilag levegőnek néznek, X-posztban üdvözölte az egyezséget.
Kevésbé örül a fejleményeknek Irán. Mivel a „Trump-folyosó”, azaz az amerikai érdekeknek átadott terület közvetlenül az ország északi határán fekszik, Teherán idegesen reagált a megállapodásra. Az Izrael és az Egyesült Államok által idén súlyos személyi és anyagi veszteséggel járó bombázással sarokba szorított iráni vezetés azt ígéri, hogy hátráltatni fogja a megállapodást és a folyosó létrehozását, mivel tart az idegen beavatkozástól. A folyosó „Trump zsoldosainak nem a kapuja, hanem a temetője lesz” – fogalmazott. Teherán odaszúrt azért a saját érdekszférájából kiszoruló Moszkvának is: „Oroszországgal vagy nélküle is” blokkolni kívánja a folyamatot.
A legfőbb érintettek, az örmény és az azeri vezetők természetesen pozitívan értékelték a megállapodást. Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök sorsfordítónak nevezte a megegyezést, amely új fejezetet indít békében, jólétben, biztonságban és gazdasági együttműködésben a Dél-Kaukázusban. İlham Əliyev azeri államfő Donald Trump és csapata szerepét hangsúlyozta: azt mondta, nélkülük továbbra is végeláthatatlan tárgyalásokban lennének. Mindkét vezető azt mondta, hogy Nobel-békedíjra fogják javasolni Trumpot.
Nyitóképen szoros emberfogás: Trump kipipálta a kaukázusi békét?
Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz elnök az évértékelőjén tiszta vizet öntött a pohárba: Moszkva hajlandó a békére, de csak ezekkel a feltételekkel.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Ettől függ, hogy pályára lép-e a magyar középpályás.
