Itt a fordulat: 30 éves konfliktus végére tett pontot Trump – ezért akár Nobel-békedíjat is kaphat!

Ha Kaukázus, akkor konfliktus. Ha Kaukázus, akkor évezredes problémagócok, tartós megoldások nélkül. Ha Kaukázus, akkor Oroszország – no meg Törökország és Irán. No de az Egyesült Államok? 

Meglepő fordulattal megállapodott egymással Azerbajdzsán és Örményország – méghozzá Donald Trump amerikai elnök hathatós közvetítésével és iránymutatásával a washingtoni Fehér Ház ovális irodájában. A Szovjetunió széthullása óta, bő három évtizede konfliktusban álló két ország megbékélése örömteli és megnyugtató fejlemény – lehetne, ha közben nem sejlene fel ezzel egy még nagyobb hatalmakat és erőket mozgásba hozó, még jelentősebb konfliktus a sokat emlegetett világrendszerváltás folyományaként. 

Múlt hét pénteken érkezett a bejelentés, hogy İlham Əliyev azeri elnök és Nikol Pasinjan örmény kormányfő Washingtonban megállapodott a békekötéshez vezető útról, kettejük határozott és nagyméretű aláírásánál csak Donald Trumpé volt nagyobb a dokumentum alján. Trump előző nap jelentette be, hogy vendégül látja a két vezetőt, mint fogalmazott, „egy történelmi békecsúcs” céljából, s az Egyesült Államok kétoldalú egyezséget is köt velük „a közös gazdasági lehetőségek kiaknázására, hogy ezzel is felszabadítsuk a dél-kaukázusi régióban rejlő potenciált”. 

A megállapodás értelmében a felek biztosítják a zangezuri folyosót Azerbajdzsán és a hozzá tartozó, ámde Örményország déli nyúlványa által el­vágott Nahicseván (Naxçıvan) között. A washingtoni megállapodásban a korridorra a „Trump-­folyosó a Nemzetközi Békéért és Prosperitásért” néven hivatkoznak. 

aminek nyomán vasutat, olaj- és gázvezetéket, valamint optikai kábelt – és lehetséges, hogy áramvezetéket is – kiépíthet majd. 

Az Egyesült Államok kinyújtja békejobbját Azerbajdzsán felé. A kicsi, de globális jelentőségű olaj- és gázhatalom az utóbbi időben Moszkva felé sodródott, de most az amerikaiak megszüntették a vele szemben az örmény konfliktus miatt 1992-ben hozott szankciókat. Ezzel védelmi együtt­működés kezdődhet az Egyesült Államok és Azer­bajdzsán között. 

Trump emellett megoldotta az USA számára a kaukázusi régió európai szintű biztonsági kooperációjának kiiktatását: Azerbajdzsán és Örményország is kilép az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet minszki munkacsoportjából, amely évtizedek óta próbálta megoldani a konfliktust. Miután Azerbajdzsán az utóbbi években háborúban elfoglalta a hivatalosan a részét képező, de facto Örményországhoz tartozó és az örmények által védett Hegyi-Karabahot, Baku már amúgy is a munkacsoport megszüntetését szorgalmazta. 

Az egykor az Orosz Birodalomhoz, majd a Szovjetunióhoz tartozó országok amerikai földön nyélbe ütött megállapodáshoz Moszkva – különösen a közelgő Trump–Putyin-­találkozó fényében – kénytelen volt jó arcot vágni. A Moszkva hangjának számító, rendre kemény nyilatkozatairól ismert Marija Zaharova külügyi szóvivő úgy fogalmazott: „Az azeri és örmény vezetők amerikai találkozóját pozitívan kell értékelni. A régión kívülről belépő szereplőknek hozzá kell járulniuk a békefolyamathoz, anélkül hogy nehézségeket okoznak.” 

Kaja Kallas, az EU külügyi főtárgyalója, akit Donald Trumpék gyakorlatilag levegőnek néznek, X-posztban üdvözölte az egyezséget. 

Kevésbé örül a fejleményeknek Irán. Mivel a „Trump-folyosó”, azaz az amerikai érdekeknek átadott terület közvetlenül az ország északi határán fekszik, Teherán idegesen reagált a megállapodásra. Az Izrael és az Egyesült Államok által idén súlyos személyi és anyagi veszteséggel járó bombázással sarokba szorított iráni vezetés azt ígéri, hogy hátráltatni fogja a megállapodást és a folyosó létrehozását, mivel tart az idegen beavatkozástól. A folyosó „Trump zsoldosainak nem a kapuja, hanem a temetője lesz” – fogalmazott. Teherán odaszúrt azért a saját érdekszférájából kiszoruló Moszkvának is: „Oroszországgal vagy nélküle is” blokkolni kívánja a folyamatot. 

A legfőbb érintettek, az örmény és az azeri vezetők természetesen pozitívan értékelték a megállapodást. Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök sorsfordítónak nevezte a megegyezést, amely új fejezetet indít békében, jólétben, biztonságban és gazdasági együttműködésben a Dél-Kaukázusban. İlham Əliyev azeri államfő Donald Trump és csapata szerepét hangsúlyozta: azt mondta, nélkülük továbbra is végeláthatatlan tárgyalásokban lennének. Mindkét vezető azt mondta, hogy Nobel-békedíjra fogják javasolni Trumpot.

Nyitóképen szoros emberfogás: Trump kipipálta a kaukázusi békét?
Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds