Olyan lázadás volt Amerikában, ami mindenki életét meg fogja változtatni
Így vagy úgy, de sikerült újra olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy alkalmazkodnunk kell. Varga Mátyás Zsolt írása.
Elon Musk fél a gépektől, ezért Peter Thiel (LinkedIn) és Reid Hoffman (PayPal alapító) segítségével, a Szilícium-völgy uraiként egymilliárd dolláros tőkével kutatóintézetet alapított, hogy az emberiséget megmentsék a mesterséges intelligencia vélelmezett jövőbeli fenyegetéseitől. Az Open AI olyan MI-t akar kitenyészteni, ami csak az emberiség jobbulásán dolgozik és nem tör soha teremtőinek, a humanoidoknak az életére.
Elon Musk retteg a gépektől, mégis önvezető autót épít, űrjárművet és az emberiség jövőjét a Marson képzeli el, mert gyarmatosítani akarja. Ugyan sokan a Marvel-filmek után Vasembernek nevezik, de inkább egy nagyra nőtt retardált gyerekhez hasonlít (kisebbségi komplexussal és személyiségzavarral, olvastassuk el csak mit mondott ez évben egy pszichológussal), aki mindig keres magának valamilyen új játékszert, mert roppantul unatkozik. Azt eddig is lehetett tudni, hogy élete legmeghatározóbb filmje a Terminátor sorozat volt, de azt nem, hogy ennyire retteg a digitális értelem bármiféle megnyilvánulásától, hogy ellene egy másikat is megteremtsen. Ez lenne ugyanis az Open AI feladata, az eredendően jó Mesterséges Intelligencia megteremtése, majd ennek segítségével a világ megváltása, legalábbis a „nyílt” szó erre utalna a nevében. Vagyis feltételezi előbb vagy utóbb ki fog fejlődni valamilyen laboratóriumban egy olyan mesterséges elme, ami a Dolgok Internetének segítségével és az interneten keresztül igába hajtja majd alacsonyabb rendű géptársait és kiírtja a Földről az emberiséget. Ekkor lép majd az ő MI-je közbe és akadályozza meg a Nagy Világégést. Szép, mint a mesékben, de ilyenek csak a netflixes b-kategóriás sorozatokban történnek, a valóság ennél sokkal kiábrándítóbban unalmas és mocskosabb. Mert képzeljük el a nagy pofára esést, amikor a Gonosz AI-nak szembe kell néznie azzal a ténnyel, az emberiség maradék egyharmadával nem tud mit kezdeni a harmadik világban, mert sem internete, sem okosgépei, sem virtuális valósága nem lesz. Ugyanúgy vegetál és robotol majd napi 1 dollárért 2020-ban is, szarik nagy ívben Elon Muskra és a szilícium-völgyi gazdag és jóllakott napközisekre. A gépek majd bolondulásig harcolnak egymással a világuralomért, alkotóik meg már pihennek régen a föld alatt, mire a két MI kiegyezik egy döntetlenben, vagy játszanak egy visszavágót megint. A maradék emberiség meg az újrakezdés örömével újra ismétli a történelmet 1000 év múlva idétlen időkig.