Őrületes hiba: nem elég Erdély, Magyarország teljes területét Románia kapta meg egy tankönyvben
A gyerekszoba.hu szerkesztői jelezték a tévedést annak a földrajztanárnak, aki a szóban forgó kiadványból oktatja diákjait.
Kilencven évesen elhunyt Csávossy György, író, költő, tudós, tanár, közéleti személyiség és az erdélyi borászat egyik meghatározó személyisége. Hat éve a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki, de elnyerte a Magyar Borakadémia és a Magyar Kulturális Szövetség díját is.
Kilencven éves korában elhunyt Csávossy György író, költő, közéleti személyiség, az erdélyi borászat kiemelkedő alakja – közölte kedden a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.
Csávossy György Temesváron született 1925 június 20-án. A Temes megyei Csávoson (Graniceri) kezdte iskoláit, majd a temesvári Piarista Gimnáziumban tanult. Felsőfokú tanulmányait a temesvári Műszaki Egyetem Mezőgazdasági karán, illetve a kolozsvári Mezőgazdasági Intézetben végezte. 1949-ben szerzett mezőgazdasági mérnöki szakképesítést, majd 1993-ban a jászvásári Mezőgazdasági Egyetemen szerzett doktori címet borászatból.
Középiskolai tanári pályáját a bihardiószegi Szőlészeti Szakiskolában kezdte, majd 1953-tól a csombordi Kertészti Középiskolában folytatta. 1986-os nyugdíjba vonulásáig a Kolozsvári Mezőgazdasági Egyetem kertészeti tagozatának előadótanára, a borászati tanszék vezetője volt.
Nyugdíjazását követően sem vált meg a tanári pályától: 1989 után rövid ideig tanította a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium kertészeti szakosztályát, 1995 és 2006 között konzulens tanára volt a Budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemnek, majd a Corvinus Egyetem nyárádszeredai kihelyezett tagozatának oktatója, illetve a mezőgazdasági népfőiskola igazgatója és szaktanára volt 2003-ig. Gazdag tudományos, kutatói munkáját 1957-ben Csombordon kezdte, aztán Kolozsváron, majd a balázsfalvi Szőlészeti és Borászati Kutatóállomás tudományos munkatársaként folytatta. Számos borászati könyv és szaktanulmány szerzője.
1955-től közölt verseket. Első kötete 1962-ben jelent meg a Forrás-sorozatban. Gyermekverseket, továbbá drámákat és könnyed vígjátékokat is írt, amelyeket kolozsvári, marosvásárhelyi, szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi, temesvári és bukaresti színházak is bemutattak.
Munkásságáért 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki, elnyerte ugyanakkor a Magyar Borakadémia és a Magyar Kulturális Szövetség díját.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségben is aktív közéleti szerepet vállalt a Szövetségi Egyeztető Tanács állandó bizottságának az elnöki tisztségét töltötte be.
„Dr. Csávossy György két emberöltőnyi gazdagságú értékalkotó munkája az erdélyi magyarság közkincse, európai rangú életmű, amelyet feladatunk és kötelességünk átörökíteni a jövőbe” - áll az RMDSZ által közzétett nekrológban.