A távirányítású repülő robotok, hétköznapi nevükön a drónok lesznek az idei karácsony slágertermékei. A magyar kormány is hamarosan szabályozni fogja a repülő eszközök használatát, hiszen gyakorlatilag bárhol és bármikor megfigyelhetnek minket akaratunktól függetlenül is velük. A politikus pedig ott segít, ahol tud.
2015. november 27. 10:48
p
0
0
0
Mentés
Sárkányt reptetni már kifejezetten kínos
Mindig furcsának találtam a velem egykorú, de gyermekkori hobbijukban megrekedt egyéneket. A vasútmodellező és a hasonszőrű, az MHSZ-ben nevelkedett kamaszkori kényszeres betegségükkel meg nem küzdeni tudó felnőtteket. Ma a drón a divat, ha valaki betéved egy hobbi-boltba, akkor minden második középkorú felnőtt vevő ilyet kér, természetesen nem magának, hanem a gyereknek. A választék széles, az egyszeri példányoktól, a már-már titkosszolgálati célokra is bevethető felspécizett darabok állnak a rendelkezésünkre. Manapság drónnal rendelkezni egyfajta társadalmi státuszt is jelent, sőt kötelező bizonyos kasztokban.
Készül a drónokról szóló jogszabály
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalása szerint törvényben kell szabályozni a drónok használatának a magánszférát érintő adatvédelmi kérdéseit. A jövő év közepére születhet meg a drónokról szóló jogszabály – mondta Farkas András, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának légügyi elnökhelyettese. Magyarországon több ezer drón lehet cégek és magányszemélyek birtokában már most is, a mezőgazdaságban a gazdák alapfelszereléséhez tartozik. A pilóta nélküli repülőeszközök kapcsán az érintett minisztériumok és hatóságok véleményét már összefoglalták, megvizsgálták többek között „drónreptetésre kijelölt légikikötők” ötletét is. Ozoli Zoltán mérnök ezredes, a légügyi hivatal vezető mérnöke kiemelte többek között a drónok által használt kommunikációs frekvenciákra vonatkozó egyértelmű szabályozás fontosságát. Bizonyos kategóriákban alapkövetelmény lesz az autonóm hazatérés, amire akkor lehet nagy szükség, ha a kezelő elveszti uralmát a drónja felett.
A postások is kihalnak, mint a dinoszauruszok
A Google 2012-ben Project Wing néven indított el tesztprojektet, és valamikor 2017-ben indíthatják el drónos csomagszállító szolgáltatásukat, mely azonban már az új holding, az Alphabet üzletága lesz. Jelenleg egyeztetések folynak az amerikai légi felügyelettel (Federal Aviation Administration), hogy kidolgozzanak egy internetes és mobiltechnológián alapuló repülésirányító rendszert a 150 méternél alacsonyabban közlekedő drónok számára. Az FAA egyébként már jó ideje dolgozik a kereskedelmi drónok tevékenységét szabályozó kódex megalkotásán, a végleges változatot a jövő év elején hozzák majd nyilvánosságra. A már évekkel ezelőtt bemutatott drón prototípus quadrocopter másfél méter széles és 80 cm magas. A korábbi teszteket Ausztráliában végezték, de már az USA-ban is folynak ezek, méghozzá a NASA közreműködésével, hiszen egy atombiztos szolgáltatással akarnak az Amazon által uralt piacra betörni.
Big Brother is Watching You
Érdemes azért a drón kérdést egy kicsit másként is megvizsgálni. Hiába használjuk ezeket rendeltetésszerűen, maga az eszköz (ha kamerával is fel van szerelve), mindenről tud adatot gyűjteni, ami a látóterébe kerül. Követhet embereket és gépjárműveket is, úgy hogy erről a megfigyeltek nem vesznek tudomást a technológia fejlettsége miatt. Jelenleg nincs is jogszabály erre a „játékra”, csak egy előkészítő okirat, a repülő „megfigyelő gépeket” a hatálybalépésig csak egyedi engedély alapján lehetne használni, amit a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala adhat ki. Péterfalvi Attila hivatala szeretne egy garanciális alapelvet a törvényben, hogy az adatokat gyűjteni csak meghatározott földrajzi területre és időpontra és célhoz kötötten lehessen vele (rendezvények, előadások stb.). Másrészt az adatgyűjtés és kezelés arányban kell, hogy álljon a céllal is, vagyis nem lehet egy koncert részvevőiről sem más célra ezen képeket felhasználni. A drónokkal való adatkezelés, csak jogszerű célból lenne folytatható, ehhez pedig engedélyeztetési procedúrák tartoznának. Amennyiben nem az ebben szereplő célra kerülnek az így begyűjtött adatok szankcionálni kell az engedély megsértőjét. Fontosnak tartják írjanak elő azonosítási módszert a drónok használói és üzemeltetői részére, hiszen csak így lehet az adatkezelő személyét beazonosítani. A felvételeken szereplő adatalanyok is csak így tudnak a nem kívánt adatkezelés ellen jogilag védekezni. Felvetették azt az ötletet is, hogy alapkövetelmény legyen az, hogy térben és időben visszakereshető rendszert építsenek ki, az abúzusok megelőzése végett. Ez lenne a garancia arra, hogy az „adatalany”, tudomást szerezhessen arról, mikor használj(t)ák fel a személyes adatait és mire. Szükség lenne még „drónrendszám” bevezetésére is. Jó bonyolult, de tudjuk Magyarországon a kutya sem fogja ezt betartani, mindig lesznek kiskapuk és nem a hatóság, hanem a megfigyeltek fogják most is megszívni.
Magáncélra akkor érdemes drónt venni vagy sem?
A magáncélú használatot szigorúan korlátozná a törvény, itt felvetődött a hatóságilag kijelölt „drónreptető pályák” (mint a kutyafuttatók a parkokban) és területek kiépítése (engedélyköteles lesz a használatuk), ennek a kialakítása majdan a helyi önkormányzatok feladata lesz. Kötelező lesz „drónmentes területek” kijelölése, vagyis hasonlóan a dohányzás szigorításához, nem lehet majd iskolák közelében gyermekeinket várni és megfigyelni a quadrokopterünkkel. Cserébe ígéretet kapunk a törvényben, hogy az állami megfigyelés sem lehetséges ilyen módszerrel. Addig is, amíg nincs ilyen hatályos jogszabály az információs önrendelkezési törvényt kellene betartania minden drón gazdájának. Mielőtt nagyon megijednénk, ha otthon éppen leledzik néhány drónunk a garázsban, mi az ami ebből a magánembert érinti valójában? Az apró betűs részben lesz elrejtve majd a lényeg. Közterületen a digitális repülő játszótárs engedélyköteles lesz, nem használható állami feladatra (katasztrófaelhárítás, bűncselekmény üldözése, tűzoltás stb.), valamint nem készíthető vele olyan felvétel még magánhasználatra sem, ami sérti az emberi méltóságot. Vagyis ha éppen a kocsinkat lopják drónunk eregetése közben a felvételt nem használhatjuk fel a tolvajok ellen, de a magántulajdonunkat sem lehet egy automatikus reptetéssel megfigyelnünk, arról nem is beszélve, hogy a körtefánkat megdézsmáló gonosz szomszédot sem leplezhetjük le vele. Úgy tűnik a valóság és a mondvacsinált „drónfenyegetés” között mintha antagonisztikus ellentétek feszülnének, de ez legyen a törvényalkotók bánata. Addig örüljünk, míg a drónjainkat nem lövi le senki sem (van erre már megoldás). Amúgy is jogásznemzet a magyar, majd jönnek a törvényhez az értelmezések és kiegészítések. Karácsonyra azért nyugodtan vegyünk drónokat a gyereknek, az olcsó kínai másolatok úgy sem tartanak majd ki addig mire kijön a törvény maga. A tényleg profi cuccokat a megváltó születésnapjára meg úgyis csak az veszi meg, akinek az iPad Pro megvásárlása a fa alá sem jelentett problémát.
Nem az együttérzés, a jobbító szándék vezeti, ő csak balhét akar, és el akarja hitetni mindazokkal, akik még hatása alatt kornyadoznak, hogy ezért is Orbán meg a kormány a hibás.
Lehallgatási botrány a Tisza Pártnál, eltérő pártmérések és patrióta előretörés az Európai Parlamentben – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője. Adásunkat hétfőn rögzítettük.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.