Ft
Ft
5°C
1°C
Ft
Ft
5°C
1°C
12. 24.
szerda
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
AKTA
A Tisza Párt megszorító csomagja
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
12. 24.
szerda
Hírek
Vélemények
Mandiner Díj
háború Afrika információ Fallout 4 war szegény poor Medium Mark Zuckerberg népbutítás Kína Facebook külföld bőség Petőfi pénz Karl Marx magyar kapitalizmus Google virtuális világ money internet.org tőke költő tőzsde India info tech felhasználó hatalom

Lehetnek boldogok internet nélkül a szegények?

2015. november 20. 11:01

Jelenleg 3 milliárdnyian interneteznek a Földön, ebből 1,4 játszik közösségi médiást. A maradék kettőnek szeretné Mark Zuckerberg az internet csodáját eljuttatni, egy szép új virtuális világ ígéretével felcímkézve.

2015. november 20. 11:01
 

„Az elején a dolgok nem mentek igazán jól, és mindenki meg akarta venni a Facebookot, de találkoztam Steve Jobs-szal, és ő azt tanácsolta, hogy látogassak el Indiába, az ottani templomokba. Annak idején ő is megtette, amikor az Apple jövőképén gondolkodott”- meséli Mark Zuckerberg. Így elrepült Indiába, ellátogatott jó néhány templomba, és egy hónapot töltött ott az országot járva. Majd a tettek mezejére lépett...
 
 
Ajándék lónak ne nézd a fogát
 
Együttműködési megállapodást kötött a Facebook az Eutelsattal, hogy Amos-6 típusú műholdakkal biztosítsák az internet.org elérését Afrika déli területein 2016 második felétől. 2015 végére már 100 országba biztos el fog jutni az internet.org a meglévő helyi mobilszolgáltatókon keresztül. A gyakorlatban ez az adott ország legnépszerűbb portáljait, a Wikipedia és a Facebook elérését jelenti akkor is, ha az illetőnek nincs előfizetési csomagja a mobilszolgáltatónál. Indulásakor korlátozott partnerekkel és szolgáltatókkal dolgozott az internet.org, csak nemrég vált nyílt platformmá, és nyitották meg a szélesebb közönség számára: bárki csatlakozhat, ha betartja a céges játékszabályokat.
 
 
Nagy parasztvakítás az internet.org
 
Zuckerberg ezt a lépést folyamatos támadások után lépte meg. A projektet mindig vádolták a netsemlegesség korlátozásával, mivel csak 38, általuk önkényesen kiválasztott weboldal elérését engedélyezték. Tiltották még a VOIP telefonálást, a Flash alapú tartalmakat, de a fájlküldés, nagy felbontású képek és a videók sem kívánatosak a csatlakozó szervezetek alkalmazásaiban a sávszélességigény kordában tartása miatt. Az appoknak okostelefonra kell optimalizáltnak lenniük, nem lehet bennük JavaScript, SSL és HTTPS sem. A weboldalakat kizárólag 2G hálózatokra tervezték, és kompatibilisnek kellett lenniük az internet.org alapalkalmazásával és az Opera böngészővel. Kötelező volt, hogy legyen bennük külső hivatkozás is, hogy az internet megismerésére ösztönözzék majd a felhasználóikat. Minden adott tehát, hogy a harmadik világban is jusson mindenkinek az internet nagy és boldog virtuális tortájából, legalább egy kicsi.
 
 
Csak a méret a lényeg
 
A legújabb felmérések szerint a jelenlegi 1,4 milliárd Facebook felhasználóból több milliónyian már eleve keverik a közösségi médiás szolgáltatást magával az internettel. Nigériában 9, Indonéziában 11 százalékos arányban nem is lépnek már tovább külső linkekre soha (ez egy terra incognita, meg nem is látnának a kezdetleges eszközeinken keresztül belőle semmit sem). Ha tömegek jelennek majd meg az internet.org felületén, valójában csak egy zárt kereskedelmi hálózaton szörfölhetnek, és ennek a belső szabályai szerint kell viselkedniük folyamatosan. Olyan ez mint az ipari internet, hálózat a hálózatban, melyből nincs átjárás a Nagy Igazi Internet Világába. Külön elszomorító az a tény, az adott országok cégeinek, valamint állami szerveinek is kötelező lesz ezen a felületen megjelenniük teljes mellbedobással, ha szolgáltatásaikat el akarják juttatni a tömegekhez, hiszen belőlük élnek. Felnő majd egy olyan generáció, amely csak az internet.org-ot ismeri, számukra ez jelenti már csak az internetet. Mi más ez, ha nem digitális röghöz kötés? Közben a világ másik fele pedig már a virtuális valóságban működő Facebookban tölti és élvezi felesleges ideje legjavát, miközben robotok dolgoznak helyettük a bizakodó előjelzések szerint.
 
 
Olvassuk újra Marxot
 
Miért is akarja annyira erőltetni Afrikában, Indiában Mark Zuckerberg ezt az internet.org projektet? Tényleg humanitárius okokból, melyeket a fenti legendárium is alátámaszt? Vagy ha egy kicsit megkapargatjuk a felszínt kiderül semmi másról sincs szó, megint mint Marx kedvencéről a Tőkéről? A Facebooknak jelenleg majdnem ugyanannyi felhasználója van, mint a Google-nak, 1,4 milliárd, vagyis minden ötödik ember a Földön használja ezt a 2 szolgáltatást. A Facebook 12,4 milliárd dollár nyereséget termelt 2014-ben, vagyis egy ember 8,65 dollárt hozott a konyhára a napi közösségi médiáskodásával Mark Zuckerbergnek. A Google 66 milliárdot keresett tavaly, és 46 dollárt kapott egy-egy emberért, aki a Gmail és egyéb szolgáltatásait nyűtte nap, mint nap. Vagyis Sergey Brinnék cége ötször nyereségesebb volt, mint a közösségi médiás Menlo Parki varázslóé. Igaz meg szokták jegyezni a Google manapság már stagnál a tőzsdén, míg a Facebook látványosan növekszik évek óta. Miért is annyira fontos a harmadik világ mindenkinek? A Google léggömböket ereget Srí Lankán, a Facebook drónokat épít és mindketten a helyi mobilszolgáltatókkal és kormányokkal látványosan összeborulnak a világ megváltása érdekében.
 
 
A világ harmadik és boldogabbik felén
 
Új felhasználók kellenek, mert már mindenki használja ezeket a szolgáltatásokat a világ boldogabb felén. Ha van 1,4 milliárd, akkor a maradék 2-őt is meg tudjuk szerezni, igaz lájtosabb és lebutított szolgáltatásokkal, de úgyis mindenki az amerikai megoldást akarja, a közösségi médiának hazudott globális megfigyelést és agymosást, a rendes és objektív tájékoztatás helyett, ami csak a másvilágon létezik. Kína és India kínálja magát, de míg az előbbi mereven elzárkózik és saját „közös médiát” épített ki saját operációs rendszerrel, addig India még a maga több, mint 1 milliárdnyi emberével szabad préda Mark Zuckerbergéknek (nem kell félteni a Google-t sem, most lett offline a Google Maps is véletlenül Indiában a nép örömére). Afrikában pedig már működik az internet.org, sőt ennek a talpas változata is, amikor SMS alapon tartanak távoktatást már az isten háta mögötti területeken. Emlékszik még valaki a WAP-ra, Afrikában most ez a legnagyszerűbb dolog, amit valaki elérhet, az ezen a felületen látható digitális tartalmakat.
 
 
Félelem és reszketés a magyar ugaron
 
Ugyan a magyar boltok polcain is megbújnak a Nokia és a Samsung egyszerű és olcsó mobiljai, melyek 1 hónapot is kibírnak egy feltöltéssel, de megnéznénk azt az okostelefonon szocializálódott magyar Y generációs fiatal arcát, akit 1 hónapra arra kényszerítenének, hogy ezen keresztül barangoljon a világszéles hálón és facebookozzon kortársaival. Boldogok a lelki szegények, mert övék Mark Zuckerberg digitális országa, és jövőre már szerencsére jön ennek a totális agyrabló virtuális változata is (Oculus Rift). Közben pedig épp a napokban kaptak az oktatók ingyen szoftvereket a nagy redmondi multitól, és hiány van informatikusból is, de nagyon hazánkban.... A szegénység tehát internet ide vagy oda relatív fogalom marad, különösen, ha az digitális fokon is mérhető. De tényleg kell ezeknek a szerencsétlen négereknek és indusoknak ilyen áron internet? Vagy a migránsok is azért jönnek, mert itt nagyobb és szélesvásznú és tartalomban gazdagabb az internet? Könnyebb vele elfeledni a mindennapok rettenetét, ha virtuális mennyországnak hazudjuk a putrik melegét? "War, war is never changes" tudjuk a Fallout 4-ből is már, de jobban eltalálta ezt a magyar költő, amikor még az internetnek híre 's hamva se volt.
 
"Ha majd a bőség kosarából 
Mindenki egyaránt vehet 
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!"
Petőfi Sándor: A XIX. század költői
 

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!