Kivételes utazást ígértek – ám ez a pénzhiány miatt csupán félig-meddig teljesült
Presser Gábor, Csík János, Pál István Szalonna, Kiss Tibi és Дeva kereste a választ.
Az infokommunikációs technológiák fejlődése miatt alapvetően változott meg az 1990-es évek végén születettek világlátása, gondolkodása, készségei és kompetenciái, erre a kihívásra pedig a jelenlegi oktatási modell egyelőre még keresi a válaszokat.
A Z-generáció tagjai – az Y vagy X generációval ellentétben – már nemcsak életük későbbi szakaszában, társadalmi vagy szakmai nyomás hatására kezdtek el alkalmazkodni a digitális világ kihívásaihoz, hanem beleszülettek egy olyan dinamikusan változó szociokulturális környezetbe, mely a legfejlettebb hardveres és szoftveres megoldásokat kínálja akár a legapróbb hétköznapi problémák megoldásához is. Ezt a környezetet azonban nemcsak ők alakítják, de a környezet is nagyban formálja az 1990-es években születettek társas kapcsolatait, valamint az ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldási folyamataikat. Míg a korábbi generációk életében szétválasztva létezett a valós és az online jelenlét, addig a Z-korosztály számára e kettő harmonikusan fonódik össze, és a technológia mára az identitás kifejezésének egyik legfontosabb eszköze lett.