A Másnapban Philippe Quesne 13 gyereket állít a színpadra, akik gigantikus, installációnak is elmenő díszletek között játszanak és zenélnek egy órán keresztül. Ebbe a játékba azonban annyira belefeledkeznek ők is, meg a nézők is, hogy a végére egy bizarr disztópiába csöppenünk. A mindenre elszánt nebulók neonjelmezben forgatnak lövöldözős reklámokat, építenek bunkert vagy szerveznek (ellen)támadást. A tanórák közti szünetekben koncertet adnak, megvitatják a stratégiát, és felkészülnek a földönkívüliek és a szörnyek meglepetésszerű támadására; meg a szuperhősök jövőjére, amikor nem csak a túlnépesedést kell megoldani, hanem az agyimplantátumok kérdését is.
Az előadás a sok játék ellenére nem gyerekeknek szól: a szereplők feje felett végig ott lebeg a baljós „Next Day” felirat. Most még csak habszivacs megy a szemükbe, de mi lesz másnap, amikor felnőnek? A produkció ezerféleképpen gondolható tovább, több nyitott kérdést, mint fix értelmezési útvonalat kínál a nézőknek.