A mádi zsinagógában a tokaji borvidék holokausztáldozataira emlékezett csütörtökön Trócsányi László igazságügy miniszter, Ilan Mor izraeli nagykövet, valamint Köves Slomó rabbi is. Az eseményen felszólalt Tombor András, a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke, valamint részt vett Dusóczky Tamás a Tokaji Borlovagrend nagymestere.
Trócsányi László igazságügyi miniszter emlékező beszédében felidézte, hogy családi kötődése révén személyes emlékek fűzik Tokaj-Hegyaljához. „A régió világhírű borkultúrája sokat köszönhet a zsidó és nem zsidó magyarok itteni együttélésének. A Mádra a XVIII. század végétől betelepülő zsidó borászok és borkereskedők, valamint a helyi termelők közötti gyümölcsöző szimbiózis a XX. század harmincas éveiig tartott. A vészkorszak és a deportálások ennek vetettek véget, és ez – az emberi tragédiákon, a megannyi élet értelmetlen elpusztításán túl – kulturális és gazdasági hanyatlást is hozott. Sajnos, az életeket visszaadni nem tudjuk, de örülünk annak, hogy ma a zsidó élet reneszánszát éli hazánkban. Szeretnénk, ha ez tartós lenne.” – mondta el a tárcavezető, aki emlékeztetett, hogy az együttéléshez, a kölcsönös, diszkrimináció-mentes tisztelethez az alkotmányos keretek rendelkezésre állnak.
A megemlékezésen felszólaló Ilan Mor nagykövet Izrael Állam megbecsülését fejezte ki a holokauszt áldozatainak emlékét ápoló hazai kezdeményezések iránt, melynek sorában kiemelkedőnek nevezte a Tokaj borvidéki eseményt.
Történelem és tradíció
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija beszédében hangsúlyozta, a valamikor virágzó tokaj-hegyaljai zsidó tradíció tovább él, hiszen a világ bármelyik zsidó közösségében lelkesedéssel gondolnak a bodrogkeresztúri csodarabbira, ismerik a mádi rabbi vallástudományi műveit és hallottak a liszkai rabbiról. „A tokaj-hegyaljai zsidóság Tokaj-Hegyalján évtizedek óta sajnos már csak emlék, de mégis az ilyen megemlékezések rámutatnak, milyen fontos szerepet töltött be a zsidóság a vidék életében, melynek emlékét ápolnunk kell. És valójában remélhetőleg ezek a hagyományok – ha csak részben is – de nemsokára visszatérnek, ha a Hitközség zarándokút-fejlesztési beruházása még ebben az évben elkészül.” – tette hozzá a rabbi.