A régió fejlődésében évszázadokon át jelentős szerepet játszó magyar zsidó közösség holokausztnak áldozatul esett tagjai előtt tisztelgett a mádi zsinagógában Trócsányi László igazságügyi miniszter, Ilan Mor izraeli nagykövet, Köves Slomó rabbi és Tombor András, a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke. A résztvevők egyetértettek abban: a borvidék megújulásához elengedhetetlen, hogy a régmúlt értékteremtő munkájának eredményei és a pótolhatatlan veszteségek egyaránt a közös tudásunk részévé váljanak.
A mádi zsinagógában a tokaji borvidék holokausztáldozataira emlékezett csütörtökön Trócsányi László igazságügy miniszter, Ilan Mor izraeli nagykövet, valamint Köves Slomó rabbi is. Az eseményen felszólalt Tombor András, a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke, valamint részt vett Dusóczky Tamás a Tokaji Borlovagrend nagymestere.
Trócsányi László igazságügyi miniszter emlékező beszédében felidézte, hogy családi kötődése révén személyes emlékek fűzik Tokaj-Hegyaljához. „A régió világhírű borkultúrája sokat köszönhet a zsidó és nem zsidó magyarok itteni együttélésének. A Mádra a XVIII. század végétől betelepülő zsidó borászok és borkereskedők, valamint a helyi termelők közötti gyümölcsöző szimbiózis a XX. század harmincas éveiig tartott. A vészkorszak és a deportálások ennek vetettek véget, és ez – az emberi tragédiákon, a megannyi élet értelmetlen elpusztításán túl – kulturális és gazdasági hanyatlást is hozott. Sajnos, az életeket visszaadni nem tudjuk, de örülünk annak, hogy ma a zsidó élet reneszánszát éli hazánkban. Szeretnénk, ha ez tartós lenne.” – mondta el a tárcavezető, aki emlékeztetett, hogy az együttéléshez, a kölcsönös, diszkrimináció-mentes tisztelethez az alkotmányos keretek rendelkezésre állnak.
A megemlékezésen felszólaló Ilan Mor nagykövet Izrael Állam megbecsülését fejezte ki a holokauszt áldozatainak emlékét ápoló hazai kezdeményezések iránt, melynek sorában kiemelkedőnek nevezte a Tokaj borvidéki eseményt.
Történelem és tradíció
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija beszédében hangsúlyozta, a valamikor virágzó tokaj-hegyaljai zsidó tradíció tovább él, hiszen a világ bármelyik zsidó közösségében lelkesedéssel gondolnak a bodrogkeresztúri csodarabbira, ismerik a mádi rabbi vallástudományi műveit és hallottak a liszkai rabbiról. „A tokaj-hegyaljai zsidóság Tokaj-Hegyalján évtizedek óta sajnos már csak emlék, de mégis az ilyen megemlékezések rámutatnak, milyen fontos szerepet töltött be a zsidóság a vidék életében, melynek emlékét ápolnunk kell. És valójában remélhetőleg ezek a hagyományok – ha csak részben is – de nemsokára visszatérnek, ha a Hitközség zarándokút-fejlesztési beruházása még ebben az évben elkészül.” – tette hozzá a rabbi.
Tombor András beszéde elején kijelentette: „Megrendítő itt állni, ebben a gyönyörű szakrális és közösségi térben. Egy közösségi térben – amelyet megfosztottak a közösségétől.” Hangsúlyozta, hogy a zsidó közösség tagjai a második világháborút megelőző évtizedekben megújították a hagyományos helyi borkészítési technológiát, jelentős szerepet játszottak abban, hogy távoli városokban is megismerjék a tokaji borokat, valamint intézményeket alapítottak, elősegítve ezzel a polgárosodást.
Tombor arról beszélt, hogy a Fejlesztési Tanács a borvidék infrastrukturális fejlesztései, valamint a helyi termékek nemzetközi ismertségének növelését segítő programok mellett a közösségépítést is fontosnak tekinti. Ezek sikere azon is múlik, hogy egyetértenek-e a célokban a jövőt illetően a helyi szereplők, közösségként pedig akkor lehet sikeres a borvidék, ha a múlt fontos korszakainak megítélésében is egyetértés van. „Emiatt tartom fontosnak, hogy országosan egyedülálló jelentőségű megemlékezéssel adózik a borvidék a zsidó közösség áldozatainak emléke előtt. Most a borvidék fejlesztésén dolgozunk és a megújuláshoz elengedhetetlen a közösségtudat. Ismerjük meg múltunkat, tegyük közös tudássá a régmúlt értékteremtő munkájának eredményeit és a pótolhatatlan veszteségeinket is!” – zárta beszédét.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
Varga Endre László munkája során azt kutatta, hogy a lengyel–magyar két jó barát miként harcolt együtt az első világégés idején.
A történelmi film él és virul, csillaga sosem állt magasabban. De miért? Ezer oka van, ezekből sorolunk föl párat.
Izgalmas új könyv tárja fel egy kevéssé ismert, ám a magyar történelem kulcspillanatainál jelen lévő ex-náci, Rátz Kálmán életét. Recenziónk!
Meglepő mód reagált a magyar miniszterelnök szavaira az ukrán elnök.
A modern értelemben vett magyar társadalmi, gazdasági, politikai rendszer a kiegyezés korában jött létre
Az ANO elnöke megszüntette politikusi és üzletemberi szerepének összeférhetetlenségét.
Eközben a Nyugat Modi békeközvetítésében reménykedik.
