Rálépett Bukarest a külhoni magyar értelmiség és munkásosztály torkára – Erdélyi '56
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Erdélyi magyar nyelvi jogi aktivisták beszélgettek csütörtökön a felvidéki Gombaszögi Nyári Táborban.
A felvidéki, Krasznahorkaváralján megtartott Gombaszögi Nyári Táborban csütörtökön mutatkoztak be a magyar nyelvet, annak használatát védő erdélyi aktivisták. Az előadás házigazdája Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója volt, az előadás előtt felvezetőt tartott Nagy Noémi, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa.
A beszélgetés során az erdélyi kétnyelvűség ügye volt a fókuszban, erről beszélgetett Szigeti Enikő, Horváth Kovács Ádám (CEMO) és Bethlendi András (Igen, tessék mozgalom, Kolozsvár).
Szigeti Enikő szerint visszaszorult a közös terekből és állami intézményekből a magyar nyelv. Ha belépünk egy intézménybe, automatikusan is nyelvet váltunk, így sokszor két megtörhető magyar ember beszél egymással románul. Ha otthon beszélünk csak magyarul, az a nyelvünk elszegényedéséhez vezet.
Bethlendi András arról beszélt: az Igen, tessék mozgalom a gazdaságra összpontosít, azt próbálják elérni, hogy a cégek használják a magyar nyelvet. Kolozsváron már több mint 280 cég hirdeti magyar nyelven is a termékeit. Egy mobilalkalmazásuk célja, hogy a vásárlók minél egyszerűbben találhassák meg azokat a helyeket, ahol a magyar nyelvet is használják a termékek értékesítése során.