Zelenszkij újabb bosszút tervelt ki Magyarország ellen – ez mindenkinek fájhat
Nem véletlenül próbálkoznak az ukrán drónok – mutattak rá az elemzők.
Emléktáblát avattak a 100 éve született Illés Sándor írónak
2014. február 12. 18:30
Emléktáblát avattak Illés Sándor írónak születése 100. évfordulója alkalmából szerdán Budapesten, egykori zuglói lakóháza falán.
2014. február 12. 18:30
„Illés Sándor világítótorony, égő fáklya volt” - mondta a vajdasági Temerinben született szerzőről a Magyar Írószövetség képviseletében Pósa Zoltán, aki szerint néhai kollegája írásban és szóban is olyan filmszerűen tudta megjeleníteni gyermek- és felnőttkori élményeit, hogy aki olvasta, hallgatta őt, a történet szereplőjének érezhette magát.
Guszton András, a temerini önkormányzat képviselő-testületének elnöke beszédében Illés Sándor „hiteles és őszinte” munkásságát méltatta, valamint hangsúlyozta, hogy tavasszal tervezik felavatni az író temerini emlékszobáját.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Zelenszkij újabb bosszút tervelt ki Magyarország ellen – ez mindenkinek fájhat
Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet igazgató-főszerkesztője személyes történetekkel elevenítette fel egykori kollégája emlékét: „Illés Sándor nemcsak végigélte, hanem végig is írta életének csaknem száz évét. Még ma sincs olyan ember a szerkesztőségben akinek sikerült megdöntenie a 17 perc alatt elkészült vezércikk rekordját és senki, akinek írását szerkesztés nélkül lehetne elküldeni a nyomdába.”
Illés Sándor 1914. február 12-én született Temerinben. A világháború idején a keleti fronton volt haditudósító és a Honvéd című lap szerkesztője. Dolgozott a zombori Új Híreknél, majd a Délvidéknél volt szerkesztő, később a Szabad Szó munkatársaként, parlamenti tudósítóként és a Friss Újság szerkesztőjeként is tevékenykedett, a veszprémi Új Híreknek pedig főszerkesztője volt. 1950-ben a Magyar Nemzet főmunkatársa lett, pályája jelentős részét a lapnál töltötte. 1992-től a Magyar-Horvát Társaság elnöke volt.
Első verseskötete, a Csillaghullás 1932-ben Újvidéken jelent meg, ezt regények, riportok, tanulmányok követték több mint húsz kötetben. Utolsó műve – a Magyar Nemzetben kiadott tárcáinak gyűjteménye – 2006-ban jelent meg Búcsúzik a kapitány címmel. Ismertek műfordításai is: szerb, horvát, szlovén és bolgár írók, köztük Miroslav Krleza és Ivo Andric műveit ültette át magyarra.
Munkássága elismeréseként megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Aranytoll kitüntetését, a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) Petőfi Sándor Sajtószabadság Díját, a Vajdasági Irodalmi Díjat, a Táncsics Mihály-díjat, a Magyar Örökség Díjat, 2005-ben a Prima Díjat és a Mikszáth Kálmán-díjat. 2009-ben hunyt el.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Újabb kifogást talált Magyar Péter: rájuk fogná a Tisza Párt vereségét
„Magyarnak lenni betegség, egy elriasztó kór, amitől minden megfigyelőnek csak hányhatnékja támad” – Krasznahorkai László megjegyzéseiről
Két szélsőség van, az egyik gyűlöli, hogy magyarnak született, a másik véglet, amikor valaki az élete értelmének tekinti, hogy ő magyar. Lánczi András írása.
Az ukrajnai háború tragédiája – így kaszálták el a nyugati szövetségesek a béke lehetőségét
Az MCC háromnapos nemzetközi konferenciáján ezúttal is világhírű szakemberek gyűltek össze, hogy közösen megfejtsék, mi kell ahhoz, hogy Európába visszatérjen a béke, a jólét és a szólásszabadság.
„A »magyarság« ellen minden erőmmel küzdök” – Krasznahorkai László támadásba lendült
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
A Pécsen élő dán influenszer elárulta, hogy lehetne a világ legjobb helye Magyarország
Belföld
Egy zenész és egy tartalomkészítő. Mindketten dánok, influenszerek és immár évek óta Magyarország az otthonuk. Miért döntöttek úgy, hogy itt kezdenek új életet, mik a benyomásaik rólunk magyarokról, és miként lehetnénk még vonzóbb célpont a külföldiek számára. Utánajártunk!
A világon senki és semmi nem a miénk – Vásáry Tamásra emlékezik a Mandiner
Lapunk a Mandiner hetilapban 2023 májusában megjelent interjúval emlékezik meg a művészről.
Japán utunk véget ér – Hungarikumokkal a világ körül 9/6.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
„Nem volt olyan érvük, amelynél ne lett volna erősebb a mienk, jogunk van blokkolni a 90 milliárdos ukrán hitelt” – Orbán hajnalig harcolt Brüsszelben
Belföld
A miniszterelnök az EU-csúcs után elmondta, minden egyes érvet, a morálist is, a politikait is, meg a jogit is visszaverte, a sajátjaikat megvédte.
Puskaporos hangulat a brüsszeli EU-csúcson: tovább vergődnek a háborúpárti vezetők a magyar vétó miatt
„Uniós hitel márpedig lesz.”
Összesen 23 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csenge
2014. február 12. 18:43
Kitűnő író és újságíró volt. Írástudásával a semmiből is atmoszférát, költészetet volt képes teremteni. A Magyar Nemzet szombati számait majd mindig az ő tárcáinál nyitottam ki elsőként.
Válasz erre
4
0