„A magyar kultúrának a világ bármely pontján nagy ereje van”
Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár a kultúra hídszerepéről és a 26 országban jelen lévő Liszt Intézetek missziójáról.
Emléktáblát avattak a 100 éve született Illés Sándor írónak
2014. február 12. 18:30
Emléktáblát avattak Illés Sándor írónak születése 100. évfordulója alkalmából szerdán Budapesten, egykori zuglói lakóháza falán.
2014. február 12. 18:30
„Illés Sándor világítótorony, égő fáklya volt” - mondta a vajdasági Temerinben született szerzőről a Magyar Írószövetség képviseletében Pósa Zoltán, aki szerint néhai kollegája írásban és szóban is olyan filmszerűen tudta megjeleníteni gyermek- és felnőttkori élményeit, hogy aki olvasta, hallgatta őt, a történet szereplőjének érezhette magát.
Guszton András, a temerini önkormányzat képviselő-testületének elnöke beszédében Illés Sándor „hiteles és őszinte” munkásságát méltatta, valamint hangsúlyozta, hogy tavasszal tervezik felavatni az író temerini emlékszobáját.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Itt az eddigi legvadabb forgatókönyv: hamarosan ugyanazt mérheti a Nézőpont és a Medián
Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet igazgató-főszerkesztője személyes történetekkel elevenítette fel egykori kollégája emlékét: „Illés Sándor nemcsak végigélte, hanem végig is írta életének csaknem száz évét. Még ma sincs olyan ember a szerkesztőségben akinek sikerült megdöntenie a 17 perc alatt elkészült vezércikk rekordját és senki, akinek írását szerkesztés nélkül lehetne elküldeni a nyomdába.”
Illés Sándor 1914. február 12-én született Temerinben. A világháború idején a keleti fronton volt haditudósító és a Honvéd című lap szerkesztője. Dolgozott a zombori Új Híreknél, majd a Délvidéknél volt szerkesztő, később a Szabad Szó munkatársaként, parlamenti tudósítóként és a Friss Újság szerkesztőjeként is tevékenykedett, a veszprémi Új Híreknek pedig főszerkesztője volt. 1950-ben a Magyar Nemzet főmunkatársa lett, pályája jelentős részét a lapnál töltötte. 1992-től a Magyar-Horvát Társaság elnöke volt.
Első verseskötete, a Csillaghullás 1932-ben Újvidéken jelent meg, ezt regények, riportok, tanulmányok követték több mint húsz kötetben. Utolsó műve – a Magyar Nemzetben kiadott tárcáinak gyűjteménye – 2006-ban jelent meg Búcsúzik a kapitány címmel. Ismertek műfordításai is: szerb, horvát, szlovén és bolgár írók, köztük Miroslav Krleza és Ivo Andric műveit ültette át magyarra.
Munkássága elismeréseként megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Aranytoll kitüntetését, a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) Petőfi Sándor Sajtószabadság Díját, a Vajdasági Irodalmi Díjat, a Táncsics Mihály-díjat, a Magyar Örökség Díjat, 2005-ben a Prima Díjat és a Mikszáth Kálmán-díjat. 2009-ben hunyt el.
A „Nélküled” nemzedéke
Az együttműködés és az összefogás nem csak a politikai elit, hanem a kultúra és a civil szféra feladata is.
„Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég” – 225 éve született Vörösmarty Mihály
A magyar költészet egyik legkülönlegesebb alakja pesszimista volt, alkoholproblémákkal küzdött, mégis a romantika prófétájává vált, és világklasszis művésznek tekinthetjük.
Megelevenedett egy régi hagyomány – egyre trendibb programokkal élvezhetjük az újbor ünnepét
A világhírű magyar borkultúra tovább növelheti ismertségét egy újraéledő hagyomány által. A Márton-naphoz kapcsolódó újbor ünnepe új kapukat nyit a hazai vendégforgalomban és az átalakuló borpiacon is.
„Tiszta Szovjetunió!” – Sokkoló módon cenzúrázzák az igazságot Nagy-Britanniában, Magyarország maradt az utolsó menedék?
Rod Dreher döbbenetes tapasztalatról számolt be: Londonban a kormány egyszerűen letiltotta az oldalát, mert a migráció veszélyeiről írt.
A könyvek halála: így pusztítja el a közöny nemzetünk történetét
Azzal, hogy nem olvasunk, nem csupán kimaradunk valamiből, hanem a magyarság önarcképét hagyjuk a semmibe veszni. A magyar regény nem vitrindarab, a magyar regény: tükör.
Csattanós választ adott Slot Szalahnak: Szoboszlaiék edzője kirakta a keretből a Liverpool legendáját
Sport
Pályára lép-e még egyáltalán a Liverpoolban?
Neves civilek, közéleti személyiségek és sportlegendák kérik nyílt levélben a pécsi szívgyógyász professzort, hogy induljon el a választáson
A Dr. Cziráki Attilának címzett levelet az aláírók juttatták el a Mandiner szerkesztőségéhez.
Összesen 23 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csenge
2014. február 12. 18:43
Kitűnő író és újságíró volt. Írástudásával a semmiből is atmoszférát, költészetet volt képes teremteni. A Magyar Nemzet szombati számait majd mindig az ő tárcáinál nyitottam ki elsőként.
Válasz erre
4
0