Wiener Schnitzel volt a buli

2013. július 01. 10:20

Tavaly nem mentünk el a Bécsi Turisztikai Hivatal budapesti celebpartijára, idén viszont igen, így az osztrák főváros lüktetését és partivarázsát pillanatfelvételeinken keresztül most be is mutatjuk! Két Michelin-csillagos rókagomba, Gemischter Satz és Peter Kruder!

2013. július 01. 10:20
Bukovics Martin

A Bulizz úgy, mint Bécsben! nevű csütörtök esti partit azért szervezték, hogy a magyar médiának és a hazai celebeknek megmutassák: az osztrák fővárosban nemcsak a klasszikus kultúra kedvelői lelnek otthonra, hanem azok is, akiket érdekel a gasztronómia, a pörgős zene, meg persze a borok. Nyolckor indult a zártkörű buli, éjféltől Peter Kruder játszott, arra már bárki bejöhetett. Tavaly szolid szakmai borkóstoló előzte meg a Kruder-fellépést, idén összevonták a kettőt + főztek hozzá egy hétfogásos vacsorát is.

A helyszín Orbán Viktor kedvenc romkocsmája, az Ötkert volt, ahol az új kedvenc pezsgősplakátom, a képen is látható Moet&Chandon-reklám lóg a falon, ami annyira univerzális, hogy egyébként simán lehetne reklámozni vele a klasszikus, közönségkedvenc kék Hungaria Extra Dry-t is, csak a palackot kellene kicserélni a lányok kezében.

A partit a bécsiekkel közösen szervező Noguchi Porter Novelli ügynökség gondoskodott arról, hogy még a legutolsó magyar borújságíró is VIP-nek érezze magát egy estére: a bejáratnál lévő vörös szőnyeg előtt egyenként lefotóztak mindenkit valami bécsi háttér előtt, már persze, ha az illető szerette volna, de hát ki ne szeretné? Én nem kértem a lehetőségből, de amint beléptem az Ötkert kapuján, már kaptam is a szemembe a vakut. 

Jó tudni: Bécs az egyetlen főváros, amely határain belül saját borvidékkel rendelkezik. (Ha Budafokon lenne szőlő, már nem lennének egyedül.) A bécsi borvidék 680 hektáros, éves szinten 2,4 millió liter bort készítenek, elsősorban fehérszőlőből, ami a termelés 80 százalékát adja. Leghíresebb boruk a Gemischter Satz nevű házasítás. Egyszerre több fehérszőlő-fajtát szüretelnek le, amiket együtt erjesztenek, így a házasítás már a szüreteléskor megtörténik, tehát nem a pincében keresik a helyes arányokat.

A cél, hogy a különféle szőlőfajták ízjegyei kiegészítsék egymást. A Gemischter Satz készítését szigorúan szabályozza a törvény, és komoly minőségi feltételeknek kell megfelelnie minden egyes palacknak. A borvidéken 230 pincészet található, akiket az eseményen a Mayer am Pfarrplatz pincészet és annak kereskedelmi vezetője képviselt.

Számomra egyértelműen kimagaslott a pincészet borai közül a 2012-es Gemischter Satz: koncentrált, kirobbanó gyümölcsössége és ropogós savai nemcsak betöltötték a szájat, de egész egyszerűen el tudták érni azt, amit nagyon kevés bor tud csak, hogy újra és újra kérjen belőle az ember. Egy vagy több kartonra bármikor beruháznék. A képen egyébként a vincés-borjouros Nagy Sebestyén látható, amint az osztrák pincészet kereskedelmi vezetője az ORF kamerájának megmutat neki angolul egy palack bort. 

Idén a parti nemcsak a borról, hanem az osztrák gasztronómiáról is szólt. Idehozták nekünk a két Michelin-csillagos Christian Petz sztárséfet, akivel aztán a színpadon süttettek egy Wiener Schnitzelt. De még ezt sem bízták rá teljesen: segített neki Radics Gigi és Zséda is, akik többször is elmondták, hogy egy rántott húst azért el tudnak készíteni ők is, nem olyan nagy kunszt az. Aztán mikor megkóstolták, mit sütöttek ki az osztrák szakáccsal, már nem volt ez ilyen egyértelmű számukra.

Ez az a látványkonyha, ahol a sztárséf és a sztárok főztek. És a műsorvezető, aki nem győzte hangsúlyozni, hogy ami itt készül, az bizony rántott hús.

Az ORF stábja nemcsak a borokról faggatta a bulizókat, hanem amint véget ért a látványkonyhás show, azonnal felpattant Christian Petz mellé, hogy kikérdezze a jó rántott hús titkáról. A hazai celebekre nem küldték rá az osztrák riportert: volt egy munkatársuk, aki beszélt magyarul, a borokat nagy lelkesedéssel és szakértelemmel végigkóstoló Horváth Évát már ő kérdezte ki az osztrák fővárosról. Vagy másról.

Christian Petz menüjének első fogása. Tatár beefsteak avokádós alapon. Jó kezdés.

A második fogás. Spárga kecskesajtos habbal és lazackaviárral. Érzéseimet hűen tükrözi a hab formája.

Rókagomba szalvétagombóccal. Az étel, ami végleg megszerettette velem a gombát.

Új energiákkal töltött fel a gomba, egészen felvillanyozódtam! 

A következő fogás egy hal volt, fogasfilé, baconnal. A velem együtt kóstoló-evő-bulizó mandineres gyakornok, a Bajáról származó – tehát a halakat a lehető legközelebbről ismerő – Jenei Balázs véleménye szerint „korrekten elkészített fogás. A fogas nagyon szépen volt megsütve, húsa szépen kagylósodott, azonban a fűszerezés nem volt megfelelő, sótlan volt. A bacon, amely az ízélményt volt hivatott fokozni, nem tudott annyit hozzáadni”. Szerintem csak simán finom volt, bárcsak minden étteremben ilyen halat tennének elém.

A helyzet az, hogy mi két fogásról teljesen lemaradtunk. A Hal a tortán gasztroguruja, Sági Szilárd foglalt helyet az asztalunknál, és két villányi boros sztori között elejtett megjegyzéseinkből teljesen egyértelmű volt mind számára, mind számunkra, hogy Christian Petz Wiener Schnitzeléért bármit megadnánk. Ez egyébként a mai napig így van, ugyanis hiába rendeltek a szervezők minden fogásból 200 tányért, időközben úgy megtelt az Ötkert, hogy hozzánk már el sem jutott ez a fogás. De az első desszert sem!

Olvasóinknak így be kell érniük a második desszerttel, ami egy aranygaluska.

Ha azt gondolná bárki is, hogy a két fogás kihagyása után hozták ki nekünk az előbb látott utolsót, nagyot tévednek! Időközben kinyílt ugyanis egy VIP-terem, ahova miután sikeresen bejutottunk, rengeteg érintetlen desszertes tányért találtunk. Így kóstoltuk tehát meg az aranygaluskát. Nem is egyet. Képünkön a VIP-terem pultjának körülbelül a negyede látható, ennyi koktélt sem ittam még soha, mint itt.

Arra persze kínosan ügyeltem, hogy ne maradjak le Peter Kruder fellépéséről. Az osztrák DJ-nek egyébként nagyon tetszik Budapest, de az Ötkert közönsége még a fővárosnál is jobban bejött neki: az eredetileg kétórásra tervezett szettből végül öt lett. Boldogan fonódtak össze a karok, örök szerelmek és barátságok szövődtek, majd szakadtak szét.

Miközben Kruderre teltházas tömeg táncolt odabent, az Ötkertbe bejutni akarók alkotta sorban is hatalmas volt a buli. Persze itt is akadt üröm az örömben: az Ötkert meg az esemény Facebook-falán több poszt is arról szólt másnap reggel, hogy jó lenne valamit tenni a biztonsággal, mert telefonokat loptak Kruder alatt, és hogy méltányos áron visszavásárolnák őket. A tolvajok az iPhone-ra mentek rá, az enyémet valószínűleg azért nem lopták el, mert az egy több, mint két éves Samsung Galaxy S, és olyan képeket készít, mint amilyenek ezek itt a cikkben. Hát miért kellene ez bárkinek is?

Ez pedig a lehető legközelebbi fotóm a DJ-ről. És akkor most hallgassunk zenét.

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tyrker
2013. július 01. 16:44
Vihettél volna magaddal egy fotoriportert, mert a képanyagod siralmas lett.
ciseaux
2013. július 01. 14:56
Fuck you mandiner, I am green with envy now! Csodálatos látni, hogy 23 évvel a módszerváltás után még mindig "megcsap" minket olykor-olykor a művel nyugat szele. A menüt elnézve...Hmmm. Mennyit kéne keressek, hogy havi 3-4-szer ilyen kajákat egyek (én beérném magyar borokkal is)? Elgondolkodtam, méláztam... az egyik sorozatban (The Chicago Code) a főrendőrasszony azon bukik ki, hogy az adófizető, aki 46 ezer dollárt fizet évente egy járör-rendőrért, már nem ad neki walky-talky-t. 46 ezer dollár, 200 Ft-jával, Magyarországon államtitkári fizetés! 23 évvel a....
dohányárusítás = DROGKERESKEDELEM
2013. július 01. 13:51
nem tudom kik ezek és nem is érdekel
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!