Mathiász Jánosra emlékeztek

A közlemény szerint az államtitkár kitért rá: a nagy múltú magyar szőlő- és borkultúrának meg kell felelnie a mai kor kihívásainak és újra el kell foglalnia méltó helyét a világban. Hozzátette: meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek felemelik a magyar vidéket és előre viszik a magyar mezőgazdaságot. Budai Gyula emlékeztetett: a Mathiász János által nemesített 3700 szőlőfajtából közel ötvenet még napjainkban is termesztenek.

Mathiász nemcsak a szőlő gyümölcsének ízére és zamatára figyelt: a névadásban is remekelt. A legismertebb általa nemesített szőlőfajták a Cegléd szépe, az Erzsébet királynő emléke, az Ezeréves Magyarország emléke, a Kecskemét virága, a Szőlőskertek királynője és a félig feleségéről, félig saját magáról elnevezett Mathiász Jánosné muskotály.

Ma is vannak Mathiász-féle ültetvények szerte a világban, Kaliforniában, a Krím-félszigeten, Izraelben, Dél-Afrikában, Japánban. Borai közel kétszáz világversenyt nyertek. Az 1873-as világkiállításon elért kiugró sikere után több külföldi ajánlatot is kapott, de azokat nem fogadta el és élete végéig itthon munkálkodott: 1880 és 1899 között Mádon és Szőlőskén igazgatta gróf Andrássy Gyula borászatát, ekkor hozta be Tokaj-Hegyaljára a csemegeszőlőt, aminek termesztése azelőtt ott nem volt hagyomány.

Mathiász János elévülhetetlen érdemeket szerzett a Tokaj-Hegyalját 1885-90 között kétszer is szinte teljesen elpusztító filoxéra-járvány után a borászat megmentésében. Kecskeméti birtokáról vagonszám szállította Tokajra az egészséges szőlővesszőket. Ez tette lehetővé, hogy Tokaj-Hegyalja borászata ismét feléledjen.

A Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatt rendezett megemlékezésen részt vettek Mathiász János leszármazottai is, áll a távirati iroda tudósításában.