Az író egy bécsi pódiumbeszélgetésen elmondta: szerinte itthon a kultúra államosítása zajlik. „Jó időkben” maguk a művészek döntenek szabadon az erőforrások felhasználásáról.
A Válságban van-e az európai kultúra című bécsi rendezvényén Konrád György mellett Claudia Schmied osztrák kulturális és oktatási miniszter, Alexander Pereira, a Zürichi Opera főigazgatója és Gaston Salvatore chilei származású, Olaszországban élő író vett részt. Az író kifejtette: Magyarországon többségi demokrácia van, amely „egyre inkább diktatúraként működik”.
„A kormány az egész médiát megpróbálja ellenőrzés alá vonni és félelmet kelteni az újságírókban. Természetesen nem fog mindenki félni, de egyfajta csendes ideológiai polgárháború zajlik az országban. A kérdés az, hogy a választók mennyiben támogatják ezt” - hívta fel a mintegy 150-200 fős hallgatóság figyelmét Konrád. „Jó időkben maguk a művészek döntenek szabadon az erőforrások felhasználásáról. Vannak azután rossz idők is, amikor a kultúrát ismét államosítják. Ma ez utóbbi zajlik Magyarországon, a kultúra állami ízlésnek való alárendelése” - mondta az író.
Elmondta: a kultúra a rendszerváltás előtt is létezett és most is létezik, a kormányváltásoknak a történelem távlatából nézve csak marginális jelentőségük van. Konrád szerint külön kell választani a kultúrát mint intézményrendszert és mint a művészek belső szükségletéből fakadó művészeti tevékenységet.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Ahogy közeleg Donald Trump beiktatásának időpontja, úgy egyre intenzívebb munkára van szükség annak érdekében, hogy legyen béke.
Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
