Rés a pajzson: kiderült, elfelejtették tesztelni az érmes olimpikonokat
A párizsi olimpia 67 dobogósa egyáltalán nem vett részt doppingvizsgálaton a játékok előtt.
Adrian Glew a Tate gyűjteményében bukkant egy XIX. században élt brit szobrász hétkötetes kézzel írott életrajzában Quasimodo vélt nyomaira. Ebben „le bossu”, azaz a púpos néven írnak egy francia férfiról.
Henry Sibson 1820-ban azt a megbízatást kapta, hogy faragjon köveket a párizsi Notre-Dame-katedrális renoválásához, mely a francia forradalom alatt számos helyen megsérült. A szobrász végül más feladatot kapott, amelynek során találkozott egy Trajan nevű kőfaragóval. Trajan a leírás szerint rendkívül barátságos és jó ember volt és egy púposhátú szobrásznak dolgozott - akinek a neve azonban nem maradt meg Sibson emlékezetében.
Adrian Glew kutató azonban úgy véli, nyomra bukkant, hiszen Victor Hugo is ezeket a művészeket ismerhette az 1820-as években. Az író így akár még ismerhette is a púpost és Trajant, akinek neve egy 1833-as párizsi almanach lapjain is szerepelt; tehát még akkoriban is kőfaragóként dolgozhatott, amikor Hugo 1828 és 1831 között megírta A párizsi Notre Dame című regényét. Le bossu igazi neve azonban máig rejtély.