Lötyögés, szolid hippik

A fesztiválok minuszixedik, nulladik napjai általában a sátrak felállításával, gyengébb programokkal, első ivászatokkal telik. Ezt a hagyományt írta felül hétfőn a Kispál-koncert, mely kétségkívül poptörténeti esemény. Kedd viszont a neves (bár szebb napokat is megélt) fellépők ellenére az igazi vihar előtti érzést hozta el.

A Mandiner különítménye csak a Wailers koncert kezdetére érkezett meg a nagyszínpadhoz, akik passzentos reggae-t mutattak fel. A zenészek mindent a terv szerint végeztek, gond egy szál se, viszont az emberben azért ott motoszkált: nekik talán még '81-ben fel kellett volna oszlaniuk. Semmi pluszt, semmi érzést nem adott át a performansz. Az angol UB40 borzalmas lötyögéssel vette át Jamaikától a stafétát. A birminghami multikulti dubformáció a reggae legidegesítőbb fajtáját tárta a kedves közönség elé. Egyszerű, nyújtott dallamok, dúdolgatás, énekelgetés, de a karakter – az hiányzik. A közönség egyébként egészen élvezte a produkciót, az angol fiatalok a nagy bulik előtt szoftolnak kicsit apáik zenéjére.

Az idei fesztiválszezon slágere a két palackba töltött neszmélyi rozé, fröccsként. Ez a Szigeten sincs másképp, sőt: ebben a porban elképzelni sem lehet bölcsebb választást. Az úrias műanyagpalackból szürcsölgetett nedűvel már biztonságosan lehet felfedezni a Sziget idei rejtelmeit. Minden olyan és ugyanott van, mint tavaly: az elrendezést a jelek szerint még a tiszteletre méltó Dr. NOL sem tudta megzavarni. A legígéretesebb koncert előtti-utáni helyszínnek idén a Magyarország falu számít ahol jóféle bor és Lipóti Pékség is van. A Szigeten soha nem szabad megfeledkezni a Soproni sörkertről, ahol meglepő módon Sopronit osztanak. Ráadásul olcsón, bár idén még sajnos nem próbáltuk.

A tahó nyugati turistákról beszélni a Sziget kapcsán 2010-ben már borzalmasan közhelyes, ám megjegyeznénk: a klasszikus ordibáló olasz és toi toi tetejéről szaltót ugráló francia a nulladik napon még nincs jelen. Laza és jókedélyű Sarah-kal, Jamesekkel, Mathieukkel találkoztunk, a belgák a legjobbak: Aki ismeri a Pope of Dope című modern vallon eposzt, az osztatlan sikerre számíthat. Az est végül egy nulladik naphoz méltó szelíd iszogatással végződött. Szolid hippikkel.