Nekünk a hazánk az anyanyelvünk – Pigniczky Réka a Mandinernek
Az amerikai–magyar rendezővel inkubátorlétről, kettős identitásról beszélgettünk, és arról, mire tanít a cserkészet.
Hogy a magyar cserkészmozgalom ma is világszerte él és virul, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy idén július 25. és augusztus 4. között közel kilencszáz magyar cserkész vesz részt a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Jubileumi Nagytáborában. A központi téma ezúttal Szent István király korszaka, illetve az ország- és nemzetépítés lesz.
Nyitókép: Szakony András/KMCSSZ
„Amit itthon betiltottak, nekünk az volt a kovászunk: egy talán soha nem is volt magyar világot őriztünk vele” – mondta nemrégiben a Mandinernek adott nagyinterjújában Pigniczky Réka újságíró-dokumentumfilmes arról, mit jelentett számára amerikai születésű magyarként a cserkészet.
Hozzátette, mivel ‘56-os menekült szülei már az Egyesült Államokba való érkezésük előtt cserkészvezetők voltak, természetesnek tartották, hogy a nővére és ő is ebben a közegben nőjön fel, és „imádtuk minden percét. Azzal együtt, hogy a cserkészet, ahol magyarul beszéltünk, magyar népdalokat énekeltünk meg magyar néptáncot tanultunk, nyilvánvalóan inkubátor volt az inkubátorban: egy csodálatosan szép, meleg hely, ami életben tartott minket, de el is zárt a külső világtól”.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai–magyar rendezővel inkubátorlétről, kettős identitásról beszélgettünk, és arról, mire tanít a cserkészet.
Hogy a magyar cserkészmozgalom ma is világszerte él és virul, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy idén július 25. és augusztus 4. között közel kilencszáz magyar cserkész vesz részt a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) által 1956 óta ötévente megrendezendő Jubileumi Nagytáborban, New Yorkban, a Sík Sándor Cserkészparkban. A jubitáborba, ahogyan a szervezők az eseményt kezdettől nevezik,
az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából, Dél-Amerikából, Nyugat-Európából, valamint Horvátország, Erdély, Felvidék, Vajdaság magyarlakta területeiről és persze Magyarországról is érkeznek magyar cserkészek.
A kerettörténet, amely köré az összes program épül, ez alkalommal Szent István király korszaka, illetve az ország- és nemzetépítés lesz, a jelenlévők többek között megismerhetik István király Intelmeit, és hogy azok miként vonatkozhatnak rájuk ma. A jubitábort önkéntesek tervezik és vezetik, a költésegeket részből adománygyűjtésből fedezik, ami a magyar diaszpóra erejét is mutatja.
Pigniczky Eszter, a clevelandi Jubitábor parancsnoka, aki egyben a KMCSSZ vezetőképzéséért is felelős, elmondta, bőven van munka egy ilyen nagyszabású rendezvény előkészítésében, logisztikájában, lebonyolításában, de megéri, mert ez óriási lehetőség a magyar cserkészmozgalomnak.
„Az utóbbi majdem hetven év tapasztalata azt mutatja, hogy mindenki boldogan jön ötévente a jubitáborba. A legnagyobb kihívás, hogy minden cserkésznek életre szóló élményt nyújtsunk, és hogy mindenki feltöltődve térjen haza,
és folytassa a cserkészmunkát, amire egyre nagyobb szüksége van a társadalomnak.”
Az idei jubitáborban több újítás is lesz. Például hogy nemcsak a 10–18 éveseknek szól a program, hanem a szüleiknek is; a még nem cserkész édesanyák-édesapák a Fecsketáborban szerezhetnek cserkészismereteket. Lesz a lelkiségi eseményekért felelős Oázis csoport, a 19–22 éveseket pedig a sportos Vándortábor várja,
A Külföldi Magyar Cserkészszövetség 79 éve működik a Kárpát-medence határain kívül élő magyar ifjúságot szolgálja. Székhelye az Egyesült Államokbeli New Jersey-ben van, és 5 kerületből áll: I. Európa, II. Dél-Amerika, III. USA és Venezuela, IV. Ausztrália, V. Kanada. A KMCSSZ-nek világszerte közel háromezer tagja van 66 csapatban, 14 országban.