„Nem lettünk tiszások!” – alkotmánybírók a Köztérnek
Összeférhetetlenség, határozatképtelenség, alkotmánymag és a köztársasági elnök mandátumának kérdése – ezek körül forog az a vita, amely a Köztér szerint az Alkotmánybíróság falain belül zajlik.

Hack Péter szerint a hétfőn bejelentett módosítások nem állítják helyre sem a jogállamot, sem a jog uralmát.

Hack Péter jogtudóst, az ELTE ÁJK professor emeritusát kérdezte az Index a hétfőn bejelentett alkotmánymódosításokkal kapcsolatban, amelyek többek között elmozdítanák Sulyok Tamás köztársasági elnököt a pozíciójából.
A jogász a Facebook oldalán is megosztotta az interjút, amelyhez a következő kommentárt fűzte:
„Szeretném hogy az olvasók megértsék, hogy ha az elnököt meg lehet fosztani a jog által számára biztosított védelemtől akkor bárkivel szemben meg lehet ezt tenni. Ezt lehet »rendszerváltásnak« vagy »forradalomnak« nevezni, de jogállam, vagy a jog uralom helyreállításának nem”
– írta.
De hozzátette: „Ugyanakkor a benyújtott javaslatban vannak pozitív elemek is.”
Hack Péter a módosító javaslatokkal kapcsolatban az Indexnek elmondta: „vannak olyan pontok, amelyek népszerűek és szakmailag is megalapozottak, és vannak olyanok, amelyek népszerűek, de kisebb vagy nagyobb mértékben problematikusak. Ahogyan azt korábban többször elmondtam, vannak olyan közjogi tisztségek, amelyek betöltésére az elmúlt időszakban a jogállami normák megsértésével került sor. Ezen pozíciókból jogállami érvekkel le lehetne váltani a pozíciók betöltőit, természetesen nem a kollektív bűnösség talaján.”
A köztársasági elnök elmozdításáról a következőt mondta:
„a legnagyobb probléma abból adódik, hogy nyilvánvalóan nincsenek alkotmányos, jogállami indokok a köztársasági elnök elmozdítására. A kormány a választott megoldással megszünteti a kormánytól független közjogi pozíciók jogi védelmét.
Ha a 17. Alaptörvény-kiegészítést elfogadja az Országgyűlés, akkor ezzel olyan precedenst teremt, aminek alapján a választók relatív többségének támogatását élvező kétharmados parlamenti többség bármikor, bármely közjogi tisztségviselőt egy, a mostanival azonos tartalmú Alaptörvény-kiegészítéssel el tudja távolítani tisztségéből. Ezzel gyakorlatilag felszámolja a „kormánytól független közjogi tisztség” intézményét.
A képviselők 12 éves és a miniszterelnökök 8 éves mandátum korlátozásával kapcsolatban a jogtudós elmondta: nincs ilyenre példa Európában.
„Nem világos, hogy ennek mi a célja, azon kívül, hogy hosszú távon a törvényhozást lényegesen gyengíti,
és ha számolunk azzal, hogy a nép az új alkotmányban ragaszkodni fog a közvetlen elnökválasztáshoz, és az erős elnöki hatalomhoz, akkor egy olyan alkotmányos rendszer kialakítása indulhat meg ezzel a rendelkezéssel, amely gyenge miniszterelnöki hatalom, gyenge parlamenti hatalom mellett erős elnöki hatalmat eredményez” – jelentette ki Hack Péter.
A teljes interjút itt olvashatja.
Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner
Ezt is ajánljuk a témában
Összeférhetetlenség, határozatképtelenség, alkotmánymag és a köztársasági elnök mandátumának kérdése – ezek körül forog az a vita, amely a Köztér szerint az Alkotmánybíróság falain belül zajlik.
