Megfúrták az alkotmánybírók Sulyok Tamás beadványát
Polt Péter végül levette a napirendről a köztársasági elnök indítványát, mert hétfőn nem lett volna határozatképes a testület.
„Nem lettünk tiszások!” – alkotmánybírók a Köztérnek
2026. június 23. 08:34
Összeférhetetlenség, határozatképtelenség, alkotmánymag és a köztársasági elnök mandátumának kérdése – ezek körül forog az a vita, amely a Köztér szerint az Alkotmánybíróság falain belül zajlik.
2026. június 23. 08:34
Rendkívüli helyzet alakult ki Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmányértelmezési indítványa miatt az Alkotmánybíróságon – írta meg a Köztér bennfentes forrásokra hivatkozva. Emlékezetes: nemrég alkotmánybírók egy csoportja úgy döntött, hogy kizárja magát az ügy tárgyalásából, így lényegében megakadályozva Sulyok említett manőverét, amit ekkor sokan egyfajta árulásként értelmeztek.
Ezt is ajánljuk a témában
A lap állítása szerint öt alkotmánybíróval ült le beszélni, akik név nélkül nyilatkoztak, hogy árnyalják a képet.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhez
Az egyik megszólaló szerint „pénteken még heten voltunk, ma már nyolcan. De ez nem azt jelenti, hogy mi hirtelen tiszások lettünk! Egyszerűen csak védeni akarjuk az Alkotmánybíróságot egy olyan ki nem kényszerített hibától, amit a kormány kihasználhatna”.
A nyolc bíró álláspontja szerint az elnöki indítvány nem csupán a köztársasági elnök jogállásáról szól, hanem minden olyan közjogi tisztségviselőről, akinek mandátuma több cikluson átível.
Mivel az alkotmánybírák maguk is ebbe a körbe tartoznak, szerintük saját helyzetüket érintő kérdésben nem dönthetnek.
A következmény súlyos, hiszen így az Alkotmánybíróság határozatképtelenné vált, s nem tudott, nem tudhatott választ adni a köztársasági elnök beadványára.
A megszólalók szerint ilyen helyzet az AB 36 éves történetében még nem fordult elő.
A bírák ugyanakkor nem értenek egyet abban, hogy az összeférhetetlenség kérdése lezárja-e az ügyet. Többen úgy vélik, hogy az Alkotmánybíróságnak az úgynevezett „alkotmánymagot” is védenie kellene. Egyikük szerint:
„Ahogy annak idején a Sólyom-féle AB-nak, úgy nekünk is kötelességünk megvédeni az integrációálló alkotmánymagot.”
A cikk szerint a vita hátterében az a kérdés áll, hogy léteznek-e olyan alkotmányos alapelvek, amelyek még az alkotmánymódosító többséget is korlátozhatják.
Több megszólaló élesen bírálja a 2013-as negyedik Alaptörvény-módosítást is, amely az S. cikk (3) bekezdésével az Alkotmánybíróság hatáskörét az alaptörvény-módosítások eljárási vizsgálatára szűkítette. Egy bíró ezt a következő példával érzékeltette ezt:
„Ha holnap az alkotmányozó újra kikiáltaná a Monarchiát, ettől fogva a törvény betűje alapján bajban lennénk!”
Emellett az egyik alkotmánybíró azt kifogásolta, hogy olyan kollégák, akik korábban a természetjogi gondolkodás hívei voltak, most kizárólag a pozitív jog szövegére hivatkoznak:
„Annyira ironikus, hogy a sok természetjogász, aki egész életében az volt, azt tanította, azt képviselte, most hirtelen pozitivista lett.”
A legerősebb megfogalmazások az egyik megszólalótól hangzottak el, aki szerint a bírák egy része félelemből nem hajlandó szembemenni a várható politikai következményekkel, vagyis „be vannak ijedve.”
Szerinte a köztársasági elnök indítványára készített, Horváth Attila által jegyzett beadvány lényege az volt, hogy kimondja: egy ilyen célzott Alaptörvény-módosítás alkotmányellenes, erre az említett alkotmánybíró szerint az Alkotmánybíróság nem volt hajlandó.
A megszólalók többsége – egy kivétellel – egyetért abban, hogy a cikkben „Lex Sulyokként” emlegetett kezdeményezés valamilyen formában összeütközésbe kerül az Alaptörvény szellemiségével. Ugyanakkor többen azt hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi alkotmányos rendszerben kevés eszköz maradt ennek kezelésére.
A lap szerint Sulyok kikerülhetetlen kelepcét kapott Magyar Pétertől azzal, hogy a Magyar Alaptörvény tervezett 17. módosítása szerint megszűnne a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása, és az Országgyűlés új elnököt választana, amennyiben pedig ezt nem írja alá, megfosztási eljáráést indítanak ellene – ez is példátlan lenne a magyar történelemben.
Kapcsolódó vélemény
Sulyok Tamás köztársasági elnök az alkotmányosság és a törvényesség utolsó védvonalához, az Alkotmánybírósághoz fordult.
Nyitókép: Sulyok Tamás Facebook-oldala
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhez
Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Kedden dönthet az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról és az új közszolgálati médiaszervezetről
Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik a parlament kétnapos rendkívüli ülésének második napja.
Forsthoffer Ágnes: Szükség lesz a házszabály finomhangolására
Júniusban az indoklás nélküli hiányzásokat már nem tudta elfogadni az Országgyűlés elnöke, ezért bizonyos esetekben sor fog kerülni képviselői illetmény csökkentésre.
Tisztelet Polgár Juditnak, semmi más, csak tisztelet
Értette, milyen szerep jutott volna neki a miniszterelnök színházában: ő lett volna a pepita ragtapasz a csákány vágta seben. Kohán Mátyás írása.
„Ez bizony az új kormány első kudarca” – Török Gábor Polgár Judit bejelenéséről
A politológus füstbe ment tervként hivatkozik rá, hogy a világhírű sakknagymester visszautasította a Tisza és Magyar Péter felkérését a köztársaságielnök-jelölti posztra.
Magyar Péter Polgár Juditnak: A jövőben is számítunk önre
A miniszterelnök és a Tisza parlamenti képviselője is reagált arra, hogy a nemzetközi sakknagymester visszautasította a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra.
Rétvári Bence: Magyar Péter első látványos kudarca, hogy Polgár Judit nem vállalta az államfői felkérését
A KDNP politikusa szerint a miniszterelnök erőszakos stílusa nemhiába riaszt el sokakat.
Kína éles lövészeti gyakorlatot hajtott végre japán vizeken – Tokió nem hagyta válasz nélkül
Az eset egy Oroszországgal közös kínai hadgyakorlat keretében történt, amire Japán saját hadihajóit és harci repülőgépei mozgósításával felelt. Egyre feszültebbek a kínai–japán kapcsolatok.
Iráni konfliktus: globális recesszió jöhet, ha ez így folytatódik
A jemeni húszi lázadók tengeri blokádot hirdettek Szaúd-Arábia ellen, amely újabb pofon a világgazdaságnak.
Összesen 73 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kisskiss-5
2026. július 18. 18:58
❤️Ezek a lányok szexpartnert keresnek, válassz az ízlésed szerint ➤ 𝗡𝗨𝟒.𝗧𝗢𝗣
Válasz erre
0
0
peatjunior-2
2026. június 24. 20:38
Ha már valamit így neveznek, hogy "Tisztítótűz művelet" az már eleve terrorcselekmény ugyanis már a nevében is benne van, hogy kifejezetten bizonyos emberekre, beosztásra vadásznak. Személy szerint fel is oszlatnám az alkotmány bíróságot, mert egy ilyen helyzetben állásfoglalás nélkül csak a pénzt viszik feleslegesen. Csak egy példa a devizásokat senki sem védte/védi.
Válasz erre
0
0
2026. június 24. 12:33 • Szerkesztve
Dehogynem lettek tiszások! A felsorolt indokok alapján mondják a közvéleménynek a nagy semmit! Mindegyik érv egy jól hangzó nagy nulla! Féltik a jól fizető állásukat! Csak nehogy hamarabb forduljon a sorskerék, mint azt számítják, mert itt most minden fel lesz jegyezve...!
Egyébiránt, ha nem merik a jogot használni, akkor minek is tartunk rl ennyi léhűtőt havi több milláért?! Be kell szántani az egészet és a fostos kiáltsa ki holnap a tanácsköztársaságot. Egyszerűbb így, mint nyújtani a rétestésztát és fűrészelni a fingot!
Válasz erre
0
0
hooligan77
2026. június 24. 07:14
ukrán petya még egy egyszerű mondatot sen volt képes értelmezni, pedig-állítólag- jogász. ugyanis az alkotmánybírók közlése szerint: "személyes érintettségük miatt nem képesek döntést hozni", petyát meglepheti a pártatlanság elve, hisz neki sok bíró ismerőse van(ami ugye demokratikus dolog)
Válasz erre
0
0