Megfúrták az alkotmánybírók Sulyok Tamás beadványát
Polt Péter végül levette a napirendről a köztársasági elnök indítványát, mert hétfőn nem lett volna határozatképes a testület.
„Nem lettünk tiszások!” – alkotmánybírók a Köztérnek
2026. június 23. 08:34
Összeférhetetlenség, határozatképtelenség, alkotmánymag és a köztársasági elnök mandátumának kérdése – ezek körül forog az a vita, amely a Köztér szerint az Alkotmánybíróság falain belül zajlik.
2026. június 23. 08:34
Rendkívüli helyzet alakult ki Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmányértelmezési indítványa miatt az Alkotmánybíróságon – írta meg a Köztér bennfentes forrásokra hivatkozva. Emlékezetes: nemrég alkotmánybírók egy csoportja úgy döntött, hogy kizárja magát az ügy tárgyalásából, így lényegében megakadályozva Sulyok említett manőverét, amit ekkor sokan egyfajta árulásként értelmeztek.
Ezt is ajánljuk a témában
A lap állítása szerint öt alkotmánybíróval ült le beszélni, akik név nélkül nyilatkoztak, hogy árnyalják a képet.
Az egyik megszólaló szerint „pénteken még heten voltunk, ma már nyolcan. De ez nem azt jelenti, hogy mi hirtelen tiszások lettünk! Egyszerűen csak védeni akarjuk az Alkotmánybíróságot egy olyan ki nem kényszerített hibától, amit a kormány kihasználhatna”.
A nyolc bíró álláspontja szerint az elnöki indítvány nem csupán a köztársasági elnök jogállásáról szól, hanem minden olyan közjogi tisztségviselőről, akinek mandátuma több cikluson átível.
Mivel az alkotmánybírák maguk is ebbe a körbe tartoznak, szerintük saját helyzetüket érintő kérdésben nem dönthetnek.
A következmény súlyos, hiszen így az Alkotmánybíróság határozatképtelenné vált, s nem tudott, nem tudhatott választ adni a köztársasági elnök beadványára.
A megszólalók szerint ilyen helyzet az AB 36 éves történetében még nem fordult elő.
A bírák ugyanakkor nem értenek egyet abban, hogy az összeférhetetlenség kérdése lezárja-e az ügyet. Többen úgy vélik, hogy az Alkotmánybíróságnak az úgynevezett „alkotmánymagot” is védenie kellene. Egyikük szerint:
„Ahogy annak idején a Sólyom-féle AB-nak, úgy nekünk is kötelességünk megvédeni az integrációálló alkotmánymagot.”
A cikk szerint a vita hátterében az a kérdés áll, hogy léteznek-e olyan alkotmányos alapelvek, amelyek még az alkotmánymódosító többséget is korlátozhatják.
Több megszólaló élesen bírálja a 2013-as negyedik Alaptörvény-módosítást is, amely az S. cikk (3) bekezdésével az Alkotmánybíróság hatáskörét az alaptörvény-módosítások eljárási vizsgálatára szűkítette. Egy bíró ezt a következő példával érzékeltette ezt:
„Ha holnap az alkotmányozó újra kikiáltaná a Monarchiát, ettől fogva a törvény betűje alapján bajban lennénk!”
Emellett az egyik alkotmánybíró azt kifogásolta, hogy olyan kollégák, akik korábban a természetjogi gondolkodás hívei voltak, most kizárólag a pozitív jog szövegére hivatkoznak:
„Annyira ironikus, hogy a sok természetjogász, aki egész életében az volt, azt tanította, azt képviselte, most hirtelen pozitivista lett.”
A legerősebb megfogalmazások az egyik megszólalótól hangzottak el, aki szerint a bírák egy része félelemből nem hajlandó szembemenni a várható politikai következményekkel, vagyis „be vannak ijedve.”
Szerinte a köztársasági elnök indítványára készített, Horváth Attila által jegyzett beadvány lényege az volt, hogy kimondja: egy ilyen célzott Alaptörvény-módosítás alkotmányellenes, erre az említett alkotmánybíró szerint az Alkotmánybíróság nem volt hajlandó.
A megszólalók többsége – egy kivétellel – egyetért abban, hogy a cikkben „Lex Sulyokként” emlegetett kezdeményezés valamilyen formában összeütközésbe kerül az Alaptörvény szellemiségével. Ugyanakkor többen azt hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi alkotmányos rendszerben kevés eszköz maradt ennek kezelésére.
A lap szerint Sulyok kikerülhetetlen kelepcét kapott Magyar Pétertől azzal, hogy a Magyar Alaptörvény tervezett 17. módosítása szerint megszűnne a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása, és az Országgyűlés új elnököt választana, amennyiben pedig ezt nem írja alá, megfosztási eljáráést indítanak ellene – ez is példátlan lenne a magyar történelemben.
Kapcsolódó vélemény
Sulyok Tamás köztársasági elnök az alkotmányosság és a törvényesség utolsó védvonalához, az Alkotmánybírósághoz fordult.
Nyitókép: Sulyok Tamás Facebook-oldala
Ötszázalékos áfa az egészséges élelmiszererekre: mikor lesz az ígéretből valóság?
A Tisza által beígért áfacsökkentés 150 milliárd forintos mínuszt jelentene a költségvetésnek.
Pócs János egy újabb gyermekvédelmi botrányról beszél videójában (VIDEÓ)
Belföld
A megszökött fiút, akivel Bódis Kriszta és Magyar Péter beszélgetett a Kontroll című csatornán, a gyám tudta és beleegyezése nélkül vitték egy fővárosi szállodába, ahol interjúra készítették fel, állítja Pócs János.
Nem fogadja a kormány a Velencei Bizottságot, elhalasztották a magyarországi látogatást
Elmarad a Velencei Bizottság tervezett budapesti látogatása, miután a magyar kormány nem biztosított lehetőséget a találkozókra – erről Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője számolt be. A vita hátterében az áll, hogy a nemzetközi jogi testület a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos alkotmányos kérdéseket vizsgálná.
Politico: Magyarország behúzta a féket Ukrajna és Moldova uniós csatlakozási kérelmeinél
Budapest késleltette azt a lépést, amely lehetővé tenné Ukrajna és Moldova számára az összes hivatalos csatlakozási tárgyalási fejezet megnyitását.
„The V4 is back” – Gödöllőn döntik el a visegrádi négyek, merre tovább!
Belföld
Magyar Péter szerint Közép-Európa jelen van, erős, és készen áll arra, hogy saját jövőjét alakítsa.
Javasolni fogom, hogy soha senki ne kapjon végkielégítést, és aki milliónál többet kapott a múltban, az fizesse vissza
Kezdje Magyar Péter.
Magyar Péter a volt köztársasági elnökök juttatásainak elvételére készül
Sulyok Tamás mellett ez Novák Katalinnak és Schmitt Pálnak is fájhat.
Nagy Dávid nem indul a Kutyapárt társelnöki posztjáért, és állítja, Kovács Gergely hegyvidéki polgármester sem
Nagy Dávid nem indul a Magyar Kétfarkú Kutya Párt tisztújításán a társelnöki posztért, mert a választási eredmények után „nem lenne helyes” – erről a politikus a Népszavának beszélt.
RTL: zavartan ült a fővárosi kertben a 21 éves fiú, mialatt édesanyja elvérzett a teraszon
Belföld
A csatorna információi szerint a fiú egészen a mentők kiérkezéséig mozdulatlanul ült, és csak azt kérdezgette, mi történt az édesanyjával.
Összesen 72 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
savrena
2026. június 23. 22:20
Be lett nekik ígérve, hogyha az új alkotmánnyal eltávolítják Poltot, akkor az alkotmánybírák választhatnak maguk közül elnököt. Ennyi.
Válasz erre
0
0
boomaire
2026. június 23. 19:45
A V4-es miniszterelnöki találkozó most zajlik Gödöllőn, és a közös sajtótájékoztatón a mini...elnök lelkesen beszél arról, hogy a 4 ország az egész Unió leggyorsabban fejlődő része.
Itt dobta le az agyam az ékszíjat, mert képtelen vagyok megérteni, hogy ez hogyan lenne lehetséges egy teljességgel lepusztított és Európa legszegényebb Magyarországával együtt?
Válasz erre
3
0
2026. június 23. 19:21 • Szerkesztve
"elfújta az ellenszél - 2026. június 23. 13:34"
"Ilyenre nem volt még példa a hivatal 360 éves működésében."
Az AB történelme 1989-re nyúlik vissza.
360 éves a Kúria (egy ideig: Legfelsőbb Bíróság ) volt
Válasz erre
0
0
boomaire
2026. június 23. 19:17
Az AB történetében volt olyan ügy, amiben 4 év után született döntés, mert minden ügyben kijelölnek egy előadó alkotmánybírót, aki a munkatársaival elkészít egy határozat tervezetet, amit a testület elé terjesztenek, és abból akkor lesz AB határozat, ha a bírák többsége egyetértően megszavazza, a többiek, külön véleményt, vagy párhuzamos véleményt tehetnek közzé,
Az említett ügyben legalább hat előadó bíró is ki lett egymás után jelölve, de egyikük sem tudott olyan verziót készíteni, amit a többség megszavazott volna, mire 4 év múltán egyszer csak sikerült.
Jó és alapos munkát kívánok az AB-nak.
Válasz erre
0
0