Üzenet Brüsszelnek: eddig és ne tovább

Brüsszel túllépte a hatáskörét. A joggal visszaél, a jogosan járó pénzekkel zsarol. Ez már nem vita – ez a valóság. Ma nem kevesebb a tét, mint: megmaradnak-e a nemzetek, vagy létrejön egy brüsszeli birodalom.

A hosszú évszázadok alatt kialakult európai értékek és hagyományok a nemzeti szuverenitás alappilléreit képezik, melyeket egy nemzet soha nem hagyhat el – különben megszűnik nemzetnek lenni. 

Brüsszel azonban úgy gondolja, hogy ezeket az értékeket átformálhatja és rákényszerítheti a tagállamokra. Az európai tolerancia és sokszínűség valójában nem az egyetértés kikényszerítését jelenti, hanem azt, hogy bár nem értünk mindenben egyet, mégis képesek vagyunk ugyanabban a közösségben, békében egymás mellett élni, és együttműködni. Ez az álláspont a brüsszeli birodalomépítési víziókkal összeegyeztethetetlen,

A Magyar Kormány által indított hatáskörvizsgálat arra a következtetésre jutott,  hogy az Európai Unióban ma alkotmányos államcsíny zajlik. Az uniós intézmények lopakodó módon, a Szerződések módosítása nélkül terjesztik ki hatásköreiket a tagállamok és az európai polgárok politikai felhatalmazása nélkül és a Szerződések szellemével ellentétben. Ez lényegében egy csendes hatalomátvétel, ahol a döntéseket nem az európai emberek, hanem a saját érdekeit képviselő hatalmi elit hozza meg.

A vizsgálat alapján egyértelmű: ha meg akarjuk védeni a tagállamok szuverenitását, akkor új eszközökre, új megoldásokra és összehangolt fellépésre van szükség. 

A magyar hatáskörvizsgálat reformjavaslatai

Az uniós hatáskörvizsgálat eredményeit összegző tanulmánykötet feltárja Brüsszel hatalmi törekvéseit, ugyanakkor nyíltan fogalmaz meg a tagállami szuverenitás megerősítésére irányuló reformjavaslatokat is. Ezek egy része a Szerződések módosítását igényli, ugyanakkor több olyan javaslat is akad, amelyhez nem kell más, mint politikai akarat és határozott fellépés, mint például egy külön bíróság a hatásköri viták rendezésére, hogy Brüsszel ne maga döntsön a saját hatásköreiről. További javaslatok is felmerültek, amik hozzájárulhatnak az Unió jövőjéről szóló európai diskurzushoz, mint például:

• Részletesebb hatásköri katalógus, amely világosabb határokat húz az uniós és tagállami kompetenciák között.
• Piros lapos eljárás bevezetése, hogy a nemzeti parlamentek megállíthassák a túlterjeszkedő uniós jogszabályok elfogadását.
• Zöld lapos eljárás bevezetése, amely kezdeményezési jogot ad a nemzeti parlamenteknek.
• „Vészfék klauzula” alkalmazása, amely biztosítja, hogy az alapvető nemzeti érdek sérelme esetén csak egyhangú döntéssel lehessen továbblépni.
• Új integrációs modell kidolgozása, a koncentrikus körök Európájára építve, ahol az együttműködés mélységéről maguk a tagállamok döntenek.

Az európai együttműködés kritikus ponthoz érkezett. A tét pedig Európa jövője és a nemzetek szuverenitása. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor a folyamat végén egy központosított, föderális, birodalmi rendszer állhat– az Európai Egyesült Államok.

Ezt nem hagyhatjuk. Nem engedhetjük, hogy egy brüsszeli elit döntsön az európai emberek sorsáról. Ha meg akarjuk őrizni Európa valódi arcát, akkor vissza kell térnünk az alapokhoz: a közös értékeinkhez, a hagyományainkhoz, a kultúránkhoz, és mindenekelőtt az egymást kölcsönösen tisztelő szuverén nemzetek együttműködéséhez. 

A kontinensen erősödő patrióta fordulat arra bíztatja az európai nemzeteket, hogy ébredjenek fel:

Csak így menthetjük meg az Európai Uniót attól, hogy elveszítse jogi és demokratikus alapjait és a Nemzetek Európája megmaradjon.