Putyin dörzsölheti a tenyerét: Amerika olyat lépett szombat hajnalban, amire senki sem számított

Hatalmas meglepetést okozott a Trump-adminisztráció szombat hajnalban, amikor a korábbi ígéreteivel teljesen szembehelyezkedve meghosszabbította az orosz olajra vonatkozó szankciós mentességet. Bár Scott Bessent pénzügyminiszter alig néhány napja még kategorikusan kijelentette, hogy nem lesz folytatás, az amerikai pénzügyminisztérium végül május 16-ig engedélyezte a tengeri úton érkező orosz kőolajtermékek beszerzését. 

A döntés hátterében nem a Moszkva iránti hirtelen jött jóindulat, hanem a kőkemény reálpolitika és a közel-keleti helyzet eszkalációja áll. Az Iránnal vívott háború miatt a Hormuzi-szoros biztonsága bizonytalanná vált, az energiaárak pedig az egekbe szöktek. Washington számára prioritássá vált a globális ársokk enyhítése, amit a piac azonnal vissza is igazolt: 

A váratlan enyhítéshez a nemzetközi nyomás is hozzájárult: a G20-ak, a Világbank és az IMF washingtoni ülésein a partnerországok szinte könyörögtek Amerikának a mentességért a gazdasági stabilitás érdekében. 

Bár a döntés erkölcsileg vitatható – hiszen akadályozza az Oroszország elleni gazdasági fellépést, a Fehér Ház úgy ítélte meg, hogy a globális energiaválság jelenleg nagyobb fenyegetést jelent, mint a szankciók szigorú betartása.

Fontos kitétel ugyanakkor, hogy Washington szelektíven alkalmazza a pragmatizmust. 

Az amerikai diplomácia tehát egy pengeélen táncoló egyensúlyozást folytat: egyszerre próbálja fenntartani a szövetségesi rendszerek stabilitását, fékezni az inflációt és kezelni a Közel-Keleten pusztító energiaellátási zavarokat, még ha ez azzal is jár, hogy Putyin bevételei egy hónappal tovább csorognak.

Nyitókép: ANGELA WEISS / AFP