Zelenszkij bepróbálkozott Putyinnál, de csúnyán hoppon maradt: Moszkva hallani sem akar a tűzszünetről
A Kreml szóvivője szerint a tűzszünet helyett a tartós békére kellene törekedni.

Már az időpont is megvan.

Mint ahogy arról lapunk is beszámolt, Zelenszkij ukrán elnök korábban felvetette egy esetleges húsvéti tűzszünet lehetőségét, Moszkva azonban ezt határozottan elutasította. A Kreml szóvivője felfedte, Oroszország álláspontja szerint Kijev valójában azért szorgalmazná a fegyvernyugvást, hogy mérsékelje az orosz erők előretörését a fronton. Dmitrij Peszkov hangsúlyozta, hogy a Kreml nem átmeneti fegyvernyugvást, hanem a konfliktus végleges lezárását tartja kívánatosnak.
Ezt is ajánljuk a témában
A Kreml szóvivője szerint a tűzszünet helyett a tartós békére kellene törekedni.

A Kreml álláspontjához illeszkednek a ZN.ua azon értesülései is. amelyek szerint Oroszország 2026 áprilisára és májusára újabb tavaszi offenzívát készít elő. A támadások fő célpontjai várhatóan a kelet-ukrajnai Szlovjanszk és Kramatorszk lehetnek. Kijev célja ezzel szemben az, hogy ebben az időszakban is rendkívül súlyos veszteségeket okozzon az orosz erőknek.

Mikola Bjeljeszkov, a kijevi Nemzeti Stratégiai Kutatóintézet elemzője szerint az ukrán hadsereg számít egy ilyen támadásra, ugyanakkor úgy látja, hogy Moszkva jelenleg nem rendelkezik elegendő erővel a két város gyors elfoglalásához.
Ha az orosz csapatok nem tudnak áttörést elérni, várhatóan ismét az ukrán kritikus infrastruktúra elleni csapások kerülnek előtérbe.
Ez azonban Zelenszkij elnököt hozhatja nehéz helyzetbe, ugyanis nyugati szövetségesei arra kérték Ukrajnát, hogy mérsékelje az orosz olajipart célzó támadásokat, mivel ezzel Putyin országának energiaexportját is hátráltatják, ami a felfokozott energetikai világhelyzet miatt Európára is közvetlen hatással van.
Ezt is ajánljuk a témában
Zelenszkijt a nyugati partnerei felszólították, hogy hagyjon fel az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal.

Az elemző beszámolójából kiderült az is, hogy az ukrán védelmi stratégia arra épül, hogy havonta mintegy 50 ezer fős veszteséget okozzanak az orosz haderőnek, miközben Oroszország körülbelül 35–40 ezer új katonát képes toborozni ugyanennyi idő alatt. Bár ezt a célt egyelőre nem sikerült elérni, a magas veszteségek hosszabb távon megalapozhatják egy későbbi ukrán ellentámadás lehetőségét.
Nyitókép: Roman PILIPEY / AFP

Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.

A katonai vezető szerint eljött az ideje a nők kötelező mozgósításának.


Putyin kiegyezhetett Trumppal. Az oroszok vagy így, vagy úgy, de megszerzik Donbaszt.


A Kreml szóvivője szerint a tűzszünet helyett a tartós békére kellene törekedni.
