Szinte statáriális jelleggel vette át a lengyel közmédia feletti uralmat Orbán Viktor szövetségesétől, a PiS-től 2023 végén a hivatalba lépő, Donald Tusk-féle koalíció. Tanulságos sztori a lengyel közmédia átvétele.
2023. december 19-én késő este a Donald Tusk-féle December 13-i Koalíció által uralt lengyel Szejm határozatot fogadott el „a jogrend helyreállításáról, valamint a közmédia és a Lengyel Hírügynökség pártatlanságáról és integritásáról”. Másnap olyan emberek, akik a felügyelőbizottságok új elnökeinek mondták magukat, névtelen személyek kíséretében behatoltak a Telewizja Polska, a Lengyel Rádió és a Lengyel Hírügynökség épületeibe; a névtelen személyek valószínűleg magánbiztonsági cégek alkalmazottai voltak.
Miről lesz szó?
A közmédiában végrehajtott változtatásokat az Ordo Iuris lengyel think tank 2024-es jelentése szerint jogellenesen hajtották végre, minthogy megsértették a Nemzeti Médiatanács törvényileg fenntartott hatásköreit.
2023. december 27-én Bartłomiej Sienkiewicz alezredes, a kulturális és nemzeti örökségért felelős miniszter közleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy felszámolás alá helyezték a Telewizja Polska S.A., a Polskie Radio S.A. és a Polska Agencja Prasowa S.A. vállalatokat, holott a közszolgálati műsorszolgáltató társaságok esetében a felszámolás nem lehetséges a műsorszolgáltatási törvények előzetes módosítása nélkül.
Donald Tusk a közmédia átvételével összefüggésben 2023. november 21-én, azaz még hivatalba lépése előtt ígéretet tett arra, hogy
minden a törvényeknek megfelelően fog történni, ahogyan azt értelmezzük.
2024. szeptember 10-én pedig kijelentette: „Ha vissza akarjuk állítani az alkotmányos rendet és a liberális demokrácia alapjait, akkor a militáns demokrácia feltételei szerint kell cselekednünk. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg többször is hibázni fogunk, vagy olyan lépéseket fogunk tenni, amelyek egyes jogi hatóságok szerint nem feltétlenül vannak összhangban a törvény betűjével, de semmi sem mentesít minket a cselekvési kötelezettségünk alól.”
1987-ig Lengyelországban, akárcsak nálunk a rendszeváltásig, kizárólag állami média létezett. A médiapiac 1993-ban nyílt meg. Ma a lengyel köztévé a lengyel tévépiac negyedét uralja, a lengyel közrádiók pedig a rádiópiac 15 százalékát. Akárcsak itthon, a lengyel közmédiát is évizedek óta átpolitizálódással vádolják, lényegében joggal. Az Ordo Iuris rámutat: azzal, hogy a PiS-kormány alatt (2015-2023) a lengyel közmédia dominánsan jobboldali volt, valójában a médiapiac pluralizálódásához járult hozzá, mivel a magánadók baloldaliak. Korábban a közmédia is baloldali volt, így teljes volt a baloldali dominancia.
Egy 2023-as CBOS-felmérés szerint a felnőtt lengyelek 28 százaléka elsősorban a köztévéből (TVP) tájékozódik, 27 százalékuk a TVN hálózatról, és 18 százalékuk a Polsatról. Csupán 0,4 százalékuk nézi a katolikus Telewizja Trwamot, míg 0,1 százalékuk a konzervatív magánhírcsatornát, a Telewizja Republikát.
A jelentés hozzáteszi: érdemes megnézni ezzel összefüggésben a pártszimpátiát is. Az Egyesült Jobboldal (azaz a Jog és Igazságosság, valamint szövetségesei) szavazóinak 70 százaléka a közszolgálati televízióra szavazott (továbbá 15 százalék a Polsatra, 4 százalék a TVN-re), míg a baloldali liberális Polgári Koalíció (Donald Tusk Pártja) szavazóinak 69 százaléka a TVN-re (11 százlaék a Polsatra és alig 1 százalék a TVP-re). A többi politikai csoport támogatóinak válaszai vegyesebbek voltak.
2023. december 19-én késő este a lengyel Szejm, amelyben a választásokon nyertes, Donald Tusk-féle December 13-i Koalíció volt már többségben, határozatot fogadott el „a jogrend helyreállításáról, valamint a közmédia és a Lengyel Hírügynökség pártatlanságáról és integritásáról”.
Később aznap este az új kulturális és nemzeti örökségvédelmi miniszter, Bartłomiej Sienkiewicz közgyűléseket tartott a közszolgálati televízió- és rádiótársaságokkal kapcsolatban, amelyek új felügyelőbizottságokat neveztek ki a Lengyel Televízió, a Lengyel Rádió és a Lengyel Sajtóügynökség élére. Ez
az Alkotmánybíróság védintézkedési végzése ellenére történt, amely kötelezte az Államkincstárat, hogy tartózkodjon a közszolgálati műsorszolgáltatók felszámolására vagy igazgatótanácsaik megváltoztatására irányuló lépésektől
– írja a jelentés. Az átvétel indoklása az volt, hogy a közmédia „kormánypropagandává” vált. Hozzáteszik: akik propagandának minősítik a PiS kormányzása alatti közmédiát, azok nem teszik azt, a PO-PSL, azaz Donald Tusk 2007-2015 között hivatalban lévő kormányai alatt működő közmédiával, holott ugyanúgy ezt kellene tenniük.
Másnap a felügyelőbizottságok állítólagos új vezetői ismeretlenekkel, feltehetően biztonsági cégek alkalmazottaival közösen beléptek eme intézmények épületeibe. „A TVP Adrian Borecki által vezetett esti hírműsorát félbeszakították, és megsértették Joanna Borowiak képviselő asszony testi épségét, aki a helyszínen tartózkodott. Emiatt a lengyel közszolgálati televízió zászlóshajó hírszolgálatának esti adása sem tudott adásba kerülni.”
A lengyel újságírók szövetsége és a lengyel Helsinki Bizottság is tiltakozott a Tusk-kormány eme lépései ellen.
December 27-én a Tusk-féle kulturális miniszter bejelentette, hogy likviditási eljárás indul a három közszolgálati állami cég ellen. Mivel azonban eme cégeknek nem feladata profitot termelni, az Ordo Iuris riportja szerint nem lehet ellenük likviditási és felszámolási eljárást indítani.
A közszolgálati műsorszolgáltatók különleges jogi státusszal rendelkeznek, amelyet elsősorban az 1992-es műsorszolgáltatási törvény) és a Nemzeti Médiatanácsról szóló 2016-os szab meg. A Lengyel Sajtóügynökség státuszát egy külön normatív törvény szabályozza 1997-ből. A közszolgálati műsorszolgáltatók az Államkincstárhoz tartozó egyszemélyes részvénytársaságok formájában működnek. Személyi állományuk kinevezéséért és elbocsátásáért a Nemzeti Médiatanács a felelős.
A kereskedelmi adókra vonatkozó 2000-res lengyel törvény nem vonatkozik rájuk, márpedig Bartłomiej Sienkiewicz erre hivatkozva avatkozott közbe a működésükbe. Ez márpedig mind a törvény betűjével, mind szellemével ellentétes volt.
„A jelenlegi törvények értelmében a közszolgálati műsorszolgáltatók és a Lengyel Hírügynökség személyi változásainak lebonyolítására az egyetlen illetékes szerv a Nemzeti Médiatanács. A kulturális és nemzeti örökségért felelős miniszternek nincs hatásköre ebben a tekintetben” – írja az Ordo Iuris 2024-es jelentése. Hozzáteszik: a közhivatalt viselő személyek, mint egy miniszter, akár három évig terjedő bűntettet követnek el, ha átlépik eme hatáskörüket, és még számos olyan törvénysértés merül fel, amit elkövethetett a miniszter.
Hogy Tusk mit művelt még Lengyelországban, arról többek közt itt írtunk.
Ezt is ajánljuk a témában
A lengyel miniszterelnök megvalósította, amiről azt hinnénk, hogy Európában lehetetlen: hatalomra kerülése után célba vette a független bíróságokat, beszántotta a közmédiát, és elkezdte levadászni politikai ellenfeleit.
Ezt is ajánljuk a témában
Miért akarja eltörölni a tagállamok vétójogát Brüsszel? És miért kellene mégis megőriznie az EU-nak a vétójogot? Egyáltalán, milyen területeken lehet vétózni? Gyorstalpalónk!
Fotó: Pawel Supernak
Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.
És elindul a felzárkózás Lengyelországhoz, a visszailleszkedés Európába.
Ritkán hallani ilyet egy amerikai médiaszereplőtől: Bill Maher nyíltan beszélt arról, hogy szerinte a nyugati sajtó torz képet közvetített Orbán Viktor politikájáról.
A Guardian által megszólaltatott elemzők szerint ugyan a magyar miniszterelnök vereséget szenvedett, de az európai patrióta erőket még nem sikerült megtörni – bár ők nagyon reménykednek ebben.
Miután megbukott konzervatív vezetés, az új kormányzat azzal kezdte a hatalomváltást, hogy elfoglalta a közmédia épületét.
Magyar Péter a közmédiában jelentette be, hogy beszántja a közmédiát.
Kaja Kallas kijelentette: a cél, hogy minden eddigiénél világosabb üzenetet küldjenek Moszkvának.
Eddig csak a magyar és a székely zászló lobogott az Országház homlokzatán.
Hazánk és Szlovénia egyelőre megúszta.
