A nyugati médiában eddig alig kapott figyelmet az ukrajnai magyar kisebbség helyzete. A kárpátaljai térség helyzete azonban most már a német köztévé figyelmét is felkeltette, amely riportban mutatta be a háború következményeit és a helyiek mindennapjait.
A kárpátaljai magyarok helyzete hosszú ideje a magyar sajtó visszatérő témája, miközben a nyugati nyilvánosság csak ritkán foglalkozott vele. Most azonban a Deutsche Welle is riportot készített a nyugat-ukrajnai régióban élő magyar közösségről, különös tekintettel az orosz–ukrán háború okozta társadalmi változásokra.
A német közmédia beszámolója Nagydobronyba kalauzol, amely alig tíz kilométerre fekszik a magyar határtól. A település első ránézésre rendezett képet mutat: gondozott házak, csendes utcák, nyugodt tavaszi nap.
Közelebbről azonban egészen más kép rajzolódik ki. Számos ház elhagyatottnak tűnik, az utcákon alig látni embereket, különösen munkaképes korú férfiakat.
Egy 63 éves helyi asztalos arról számolt be, hogy a településen romlott a közhangulat. Sok lakos külföldre költözött, emiatt már nem talál megfelelő munkaerőt a műhelyébe. Helyzetét tovább nehezíti, hogy nemrég egyetlen fiát is besorozták az ukrán hadseregbe, ahol jelenleg kiképzésen vesz részt.
Remélhetőleg itt a közelben szolgálhat, és nem kell a frontra mennie
– fogalmazott az apa.
A kárpátaljai térségben élő magyar közösség létszáma az elmúlt években jelentősen csökkent. A riport szerint a faluban korábban több mint hatezer ember élt, mára azonban körülbelül kétezer maradt. A férfiak többsége külföldre ment, később sok esetben a családjuk is követte őket.
A folyamat nem új keletű: a 2014-ben kezdődő konfliktus óta romlik a helyzet, de az igazi törést 2022 hozta el, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Azóta a kivándorlás felgyorsult, a közösség pedig látványosan fogyatkozik.
A legutóbbi, 2001-es ukrán népszámlálás még mintegy 150 ezer magyart mutatott ki Kárpátalján, ami a régió lakosságának 12 százalékát jelentette. Ma már csupán körülbelül 80 ezer főre becsülik a számukat. Egy helyi történész szerint elképzelhető, hogy a közösség idővel csak „folklorisztikai látványossággá” válik. A Deutsche Welle riportja kitér a politikai feszültségekre is. Az ukrán–magyar viszony alakulása érzékenyen érinti a helyi magyarokat.
Egy helyi megszólaló szerint sokan elismerik Magyarország támogatását, ugyanakkor attól tartanak, hogy a két ország közötti feszültségek miatt a helyben élő magyarokra is neheztelhetnek.
A faluban sokan nem szívesen beszélnek a helyzetről. Többen attól tartanak, hogy a nyilatkozataikat kiforgatják, vagy politikai célokra használják fel. Ez a bizalmatlanság jól mutatja a térségben uralkodó feszültséget. Nagy Ferenc, a Nagydobronyi Kistérség polgármestere ugyanakkor vállalta a megszólalást. Irodájában ukrán és magyar zászló is található, a falakat pedig az ukrán hadseregtől és intézményektől kapott köszönőlevelek díszítik. A polgármester nem kívánt állást foglalni a magyar belpolitikával kapcsolatban, de hangsúlyozta, hogy az Ukrajnát „maffiaállamként” leíró kijelentéseket sértőnek tartja.
Nem vagyok bűnöző. Nem ismerek bűnözőket sem
– mondta. Hozzátette, hogy a magyar kisebbség nem tapasztal diszkriminációt, ugyanakkor fontosnak tartaná, hogy az ukrán nyelvoktatást jobban a nem ukrán anyanyelvű gyermekek igényeihez igazítsák. A politikai kép sem egységes a térségben. Két magyar párt működik Kárpátalján: az egyik európai orientációjú és párbeszédre törekszik az ukrán vezetéssel, a másik nemzeti-konzervatív irányultságú és szorosabb kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal. A lakosság körében egyaránt találni a magyar kormányt támogató és kritikus hangokat, de a legtöbben kerülik a politikai vitákat. Egy dologban viszont szinte mindenki egyetért:
békét szeretnének.
Egy helyi elemző szerint a kárpátaljai magyarok többsége kettős identitással rendelkezik: egyszerre érzi magát magyarnak és Ukrajna állampolgárának. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrán államnak és társadalomnak többet kellene tennie a kisebbségek elismeréséért. Példaként említette, hogy sok magyar szolgál az ukrán hadseregben, amit szerinte jobban ki kellene emelni. A Deutsche Welle riportja így nemcsak egy régió mindennapjait mutatja be, hanem egy hosszabb ideje formálódó folyamatra is ráirányítja a figyelmet. A kárpátaljai magyar közösség fogyatkozása, a férfiak eltűnése és a háború társadalmi következményei immár nem csupán magyar ügyként jelennek meg – hanem lassan a nyugati nyilvánosság számára is megkerülhetetlen valósággá válnak.
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Magyarországi politikai szerepvállalásra keres embereket egy ukrán szervezet.
A frontok mögött nemcsak az épületek, hanem a hétköznapi megélhetés is romokban hever.
Túl messzire merészkedtek Ukrajna érdekében.
Az ukrán aranykonvojról, a meghamisított szállítólevélről és a lefoglalt bűnjelekről kérdeztük Földi László titkosszolgálati szakértőt.
Ha Magyarország nem oldja fel a vétóját, Ukrajna kénytelen lesz pénznyomtatásba kezdeni.
Fontos dolga van az amerikai alelnöknek.
Csípős reggelek várnak ránk.
Kijózanító üzenetet kapott az ukrán elnök: még Varsó szerint sem reális a gyors EU-csatlakozás.
