Nahát: a német köztévé a kárpátaljai magyarokról és az ukrajnai kényszersorozásról forgatott

A kárpátaljai magyarok helyzete hosszú ideje a magyar sajtó visszatérő témája, miközben a nyugati nyilvánosság csak ritkán foglalkozott vele. Most azonban a Deutsche Welle is riportot készített a nyugat-ukrajnai régióban élő magyar közösségről, különös tekintettel az orosz–ukrán háború okozta társadalmi változásokra.

A német közmédia beszámolója Nagydobronyba kalauzol, amely alig tíz kilométerre fekszik a magyar határtól. A település első ránézésre rendezett képet mutat: gondozott házak, csendes utcák, nyugodt tavaszi nap. 

Egy 63 éves helyi asztalos arról számolt be, hogy a településen romlott a közhangulat. Sok lakos külföldre költözött, emiatt már nem talál megfelelő munkaerőt a műhelyébe. Helyzetét tovább nehezíti, hogy nemrég egyetlen fiát is besorozták az ukrán hadseregbe, ahol jelenleg kiképzésen vesz részt. 

– fogalmazott az apa.

Kárpátalja és a háború következményei

A kárpátaljai térségben élő magyar közösség létszáma az elmúlt években jelentősen csökkent. A riport szerint a faluban korábban több mint hatezer ember élt, mára azonban körülbelül kétezer maradt. A férfiak többsége külföldre ment, később sok esetben a családjuk is követte őket.

A legutóbbi, 2001-es ukrán népszámlálás még mintegy 150 ezer magyart mutatott ki Kárpátalján, ami a régió lakosságának 12 százalékát jelentette. Ma már csupán körülbelül 80 ezer főre becsülik a számukat. Egy helyi történész szerint elképzelhető, hogy a közösség idővel csak „folklorisztikai látványossággá” válik. A Deutsche Welle riportja kitér a politikai feszültségekre is. Az ukrán–magyar viszony alakulása érzékenyen érinti a helyi magyarokat. 

A faluban sokan nem szívesen beszélnek a helyzetről. Többen attól tartanak, hogy a nyilatkozataikat kiforgatják, vagy politikai célokra használják fel. Ez a bizalmatlanság jól mutatja a térségben uralkodó feszültséget. Nagy Ferenc, a Nagydobronyi Kistérség polgármestere ugyanakkor vállalta a megszólalást. Irodájában ukrán és magyar zászló is található, a falakat pedig az ukrán hadseregtől és intézményektől kapott köszönőlevelek díszítik. A polgármester nem kívánt állást foglalni a magyar belpolitikával kapcsolatban, de hangsúlyozta, hogy az Ukrajnát „maffiaállamként” leíró kijelentéseket sértőnek tartja.

– mondta. Hozzátette, hogy a magyar kisebbség nem tapasztal diszkriminációt, ugyanakkor fontosnak tartaná, hogy az ukrán nyelvoktatást jobban a nem ukrán anyanyelvű gyermekek igényeihez igazítsák. A politikai kép sem egységes a térségben. Két magyar párt működik Kárpátalján: az egyik európai orientációjú és párbeszédre törekszik az ukrán vezetéssel, a másik nemzeti-konzervatív irányultságú és szorosabb kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal. A lakosság körében egyaránt találni a magyar kormányt támogató és kritikus hangokat, de a legtöbben kerülik a politikai vitákat. Egy dologban viszont szinte mindenki egyetért: 

Egy helyi elemző szerint a kárpátaljai magyarok többsége kettős identitással rendelkezik: egyszerre érzi magát magyarnak és Ukrajna állampolgárának. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrán államnak és társadalomnak többet kellene tennie a kisebbségek elismeréséért. Példaként említette, hogy sok magyar szolgál az ukrán hadseregben, amit szerinte jobban ki kellene emelni. A Deutsche Welle riportja így nemcsak egy régió mindennapjait mutatja be, hanem egy hosszabb ideje formálódó folyamatra is ráirányítja a figyelmet. A kárpátaljai magyar közösség fogyatkozása, a férfiak eltűnése és a háború társadalmi következményei immár nem csupán magyar ügyként jelennek meg – hanem lassan a nyugati nyilvánosság számára is megkerülhetetlen valósággá válnak.

Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP