Meglepő fordulat: Magyar Péter máris Budapestre hívta Netanjahut
Telefonon egyeztetett Izrael miniszterelnökével, aki elfogadta a meghívást.



Most már nem tudnak kire mutogatni a brüsszeli vezetők, meg kell hozniuk a kemény döntéseket – írja az elemző.

A magyarországi választás eredményéről és annak európai következményeiről írt George Friedman, aki egy Facebook-bejegyzésben úgy fogalmazott: Orbán Viktor veresége után az Európai Unió elveszítette azt a szereplőt, akire korábban gyakran hivatkozott különböző döntések elmaradása esetén. Megfogalmazása szerint „nincs már kifogás”, így az uniós vezetőknek közvetlenebbül kell szembenézniük saját döntéseikkel – számolt be a Világgazdaság.
Ezt is ajánljuk a témában
Telefonon egyeztetett Izrael miniszterelnökével, aki elfogadta a meghívást.

Az elmúlt években a magyar kormány több alkalommal került konfliktusba az uniós többségi állásponttal, ami egyes ügyekben – különösen külpolitikai és gazdasági kérdésekben – lassította vagy módosította a közös döntéseket.

Friedman szerint ezek a viták részben elfedték a tagállamok közötti mélyebb nézetkülönbségeket.
A választási eredmény következtében a korábban egyhangúságot igénylő döntések egy részében gyorsulás következhet be, ugyanakkor az is láthatóvá válhat, hogy a késlekedések mögött nem kizárólag egyetlen tagállam állt.
Gazdasági szempontból az elemző szerint mindez azért lényeges, mert az uniós döntések hatással vannak a költségvetési politikára, az energiastratégiára és a beruházási környezetre. A döntéshozatal felgyorsulása növelheti a kiszámíthatóságot, ugyanakkor felszínre hozhatja a tagállamok közötti érdekellentéteket, különösen az energiaimport, az iparpolitika és a közös hitelfelvétel területén.
Ezt is ajánljuk a témában
Jelezték, szerintük a 2010-es évek második felétől Magyarországon megerősödött az iszlamofóbia, és közösségük reméli, hogy ezt az új kormány hasonlóan zéró toleranciával fogja illetni, mint az antiszemitizmust.

George Friedman korábban is foglalkozott a magyar belpolitikai helyzettel: egy 2024-es elemzésében „magyar válságként” írta le a folyamatokat, utalva a kormányellenes tüntetésekre és az ellenzék állapotára.
Az elemző szerint a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos politikája – beleértve az orosz kapcsolatok fenntartását és a NATO katonai jelenlétéhez való viszonyt – szintén feszültségeket okozott a szövetségi rendszerben. Úgy vélte, hogy egy esetleges politikai fordulat Magyarországon ezt a viszonyt is átalakíthatja.
Nyitókép forrása: Nicolas TUCAT / AFP