Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Szinte nincs olyan gazdasági szektor, amelyik ne érezné meg az Irán elleni háború hatásait.

A Világbank legfrissebb Commodity Markets Outlook jelentése szerint az energiaárak 2026-ban 24 százalékkal emelkednek, és évek óta nem látott energiaválságra kell készülnie a világnak.
Az elemzés szerint közel-keleti háború okozta globális piaci sokk miatt az összes árucikk ára átlagosan 16 százalékkal nőhet az idén.
A jelentés szerint a konfliktus kumulatív hullámokban sújtja a világgazdaságot, és különösen súlyos következményekkel jár a munkahelyteremtésre, a a gazdasági növekedésre, valamint a legszegényebbekre nézve.

A Hormuzi-szoroson keresztül zajló globális tengeri kőolaj-kereskedelemi zavarok a történelem legnagyobb olajellátási sokkját idézték elő: napi mintegy 10 millió hordóval csökkent a globális olajkínálat. Bár az árak a azóta némileg mérséklődtek, a Brent olaj ára április közepén még mindig több mint 50 százalékkal haladta meg az év eleji szintet.
A Világbank előrejelzése szerint a Brent olaj ára 2026-ban átlagosan 86 dollár/hordó körül alakul, szemben a 2025-ös 69 dollárral.
A prognózis feltételezi, hogy a legsúlyosabb zavarok májusban véget érnek, és a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítás a háború előtti szintre tér vissza 2026 végéig.
A háború kumulatív hullámokban sújtja a globális gazdaságot: először a magasabb energiaárakon keresztül, majd a magasabb élelmiszerárakon, végül a magasabb infláción keresztül, ami felnyomja a kamatokat és még drágábbá teszi az adósságot”
– idézi a jelentés Indermit Gillt, a Világbank-csoport főközgazdászát és a Fejlesztési Közgazdaságtanért felelős senior alelnökét. „A legszegényebb emberek, akik jövedelmük legnagyobb részét élelmiszerekre és üzemanyagokra költik, a leginkább sújtottak, akárcsak a súlyos adósságteher alatt nyögdécselő fejlődő gazdaságok. Mindez egy szomorú igazságra emlékeztet: a háború a fejlődés visszafordítása” – tette hozzá.
A műtrágya árának 31 százalékos emelkedése várható 2026-ban, ezen belül a karbamid (urea) ára 60 százalékkal szökhet fel.
Ez csökkenti a gazdák jövedelmét és veszélyezteti a jövőbeli terméshozamokat. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor akár 45 millió további ember kerülhet akut élelmezési válságba – figyelmeztet a Világélelmezési Program.
Az olyan fémek, mint például az alumínium, réz, ón árai szintén történelmi csúcsokra emelkedhetnek a mesterséges intelligencia adatközpontjai, az elektromos járművek és a megújuló energia iránti erős kereslet miatt.
A nemesfémek ára és anak volatilitása szintén rekordot dönthet, az átlagos árak 42 százalékos emelkedése várható, mivel a geopolitikai bizonytalanság növeli irántuk a keresletet.
A Világbank szerint a világszerte növekedni fog az infláció és lassulni a növekedés.
A fejlődő gazdaságokban az infláció a jelentés szerint 5,1 százalékra emelkedhet 2026-ban.
A növekedési kilátások is romlanak: a fejlődő országok GDP-je 3,6 százalékkal bővülhet, ami 0,4 százalékpontos történő korrekció a januári előrejelzéshez képest.
A konfliktus által közvetlenül érintett gazdaságok szenvednek a leginkább; a világ importőrinek 70 százaléka, illetve az exportőrök több mint 60 százaléka gyengébb növekedésre számíthat, mint amit januárban vártak.
A Világbank szerint az árak még magasabbra is szökhetnek, ha a harcok eszkalálódnak vagy a szállítási zavarok tovább tartanak.
Az évtized során sorozatosan érkező sokkok jelentősen csökkentették azt a fiskális mozgásteret, amellyel a kormányok a jelenlegi történelmi energiaellátási válságra reagálhatnának”
mondta Ayhan Kose, a Világbank helyettes főközgazdásza. „A kormányoknak ellen kell állniuk a széles körű, nem célzott fiskális támogatások csábításának, amelyek torzíthatják a piacokat és tovább erodálhatják a fiskális tartalékokat. Ehelyett gyors, ideiglenes és a legsebezhetőbb háztartásokra fókuszáló támogatásokra van szükség” – mondta. A jelentés külön fejezete rámutat: egy geopolitikai okból bekövetkező 1 százalékos olajtermelés-csökkenés átlagosan 11,5 százalékos áremelkedést okoz. Ezek a hatások körülbelül 50 százalékkal erősebbek a normál piaci körülményekhez képest.
Nyitókép forrása: RONALDO SCHEMIDT/ AFP
***