Brüsszel új terve ambiciózus, de könnyen a korábbi uniós ígéretek sorsára juthat

Miközben a ciprusi informális csúcstalálkozón zajlottak az egyeztetések, a világsajtó az Ukrajnának szánt hitel körüli döntésekre koncentrált, a háttérben pedig egy jóval átfogóbb gazdasági vállalás körvonalazódott. Brüsszel új terve zöld utat kapott Ursula von der Leyen aláírásával, az „Egy Európa, egy piac” ütemterv pedig a Portfolio beszámolója szerint az eddiginél konkrétabb, számon kérhetőbb reformcsomagnak ígérkezik.

Az új terv szerint 2026-ra, legkésőbb 2027 végéig öt kulcsterületen kellene áttörést elérni, a szabályok egyszerűsítésétől az energiaárak csökkentésén át a digitális átállásig. A hangsúly most a végrehajtáson van: negyedéves felülvizsgálatokkal próbálnák elkerülni, hogy a reformok a szokásos brüsszeli tempóban elakadjanak.

Az unió már korábban is gyártott stratégiákat és jelentéseket – köztük Mario Draghi és Enrico Letta munkáit –, mégsem sikerült áttörni a végrehajtás falát. A mostani konstrukció egyik gyenge pontja éppen az, amit erősségként próbálnak eladni: 

Minél több területet érint a reform, annál több érdek ütközik, és annál könnyebb lesz felvizezni az eredeti elképzeléseket. A szabályok egyszerűsítése például régóta visszatérő ígéret. A vállalkozások valódi tehercsökkentést várnak, miközben politikai oldalról rendre felmerül, hogy ez a folyamat a környezetvédelmi vagy munkavállalói garanciák gyengítéséhez vezethet. Ez a vita pedig könnyen megbéníthatja az egész folyamatot.

Brüsszel egységes piacról beszél, de maradnak az akadályok

A dokumentum egyik központi eleme az egységes piac elmélyítése, amely papíron régóta az EU egyik legnagyobb vívmánya. A valóságban azonban a tagállami szabályozások töredezettsége továbbra is komoly akadályokat jelent. Egy vállalkozásnak ma is különböző nemzeti előírások között kell eligazodnia, legyen szó adózásról, engedélyezésről vagy munkaerő-szabályokról. A mostani terv ezt próbálná kezelni, részben közös keretekkel, részben az úgynevezett „maximumszabályok” bevezetésével. 

A kereskedelmi és iparpolitikai fejezetek sem mentesek az ellentmondásoktól. Az EU egyszerre akar nyitni új piacok felé és védekezni a külső gazdasági nyomással szemben. Ez a kettősség jól mutatja, hogy Brüsszel még mindig keresi az egyensúlyt a globalizáció és a stratégiai önállóság között. Az energia- és digitális fejezetekben megfogalmazott célok – olcsóbb energia, saját technológiai kapacitások, mesterségesintelligencia-fejlesztések – kétségtelenül kulcsfontosságúak. 

A mostani paktum így inkább tűnik egy jól strukturált politikai üzenetnek, mint biztos sikernek. Brüsszel láthatóan felismerte, hogy a korábbi „szómágia” már nem elég, de az, hogy ezt valódi cselekvés váltja-e fel, továbbra is nyitott kérdés. A menetrend adott – az viszont korántsem biztos, hogy ezúttal nem ugyanoda vezet, mint az eddigiek.

Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP