Az Európai Bizottság elnöke eddig a válságkezelés egyik fő arcának számított támogatói körében, most azonban egyre több bírálattal szembesül. Ursula von der Leyen vezetési stílusát és döntéseit immár nemcsak kívülről, hanem az uniós intézményeken belülről is éles kritikák érik.
Az Euractiv beszámolója szerint Ursula von der Leyen egyre komolyabb nyomás alá kerül, miközben az Európai Tanács ülésére készül, ahol a versenyképesség, az energiaárak és a közel-keleti helyzet is napirenden van. Az Európai Bizottság elnöke korábban a válságok kezelésével vívott ki elismerést támogatói körében, ám most saját módszerei kerültek célkeresztbe.
Az elmúlt időszakban több kezdeményezése is kudarcot vallott. Megfeneklett Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának terve, nem valósult meg a befagyasztott orosz vagyon felhasználása sem, és visszalépésre kényszerült egy olyan beszéd után is, amelyben a nemzetközi jog szerepét kérdőjelezte meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Már készítik a jogi lépéseket: a sorsdöntő EU-csúcson dőlhet el, meddig mennek el Orbán Viktorral szemben.
A bírálatok egyik központi eleme az úgynevezett sürgősségi szemlélet, amely Von der Leyen politikáját jellemzi. A kritikusok szerint ez a megközelítés rövid távon hatékony lehet, hosszabb távon azonban kockázatokat hordoz. Sophia Russack politikatudós úgy fogalmazott:
Már nem tud kilépni abból az irányító központból, amelyet az első ciklusában hozott létre.
Mások szerint az elnök túllépi hatáskörét is. Eric Maurice elemző szerint túllépi a hatáskörét, és olyan politikai szerepet próbál játszani, amelyet az intézménye nem enged meg számára. A vezetési stílus több tagállamban is ellenállást váltott ki. Franciaország külügyminisztere például nyilvánosan bírálta Von der Leyent, amiért szerinte külpolitikai hatásköröket próbál kisajátítani. A kritika nemcsak politikai, hanem intézményi szinten is megjelent.
Egy uniós diplomata szerint minden politikai rendszerben szükség van ellenőrzésre, a legitimitás és a jó jogalkotás érdekében, és pusztán a gyorsaságra hivatkozva előretörni nem jó út.
További kifogás, hogy hiányzik egy tekintélyes gazdasági tanácsadó az elnök környezetéből, ami hozzájárulhat a szakpolitikai következetlenségekhez.
Ugyanakkor Von der Leyennek továbbra is vannak támogatói. Egyesek szerint a gyengülő francia és német kormányok mellett ő töltötte be a vezető szerepet, és szükség van egy ambiciózus bizottsági elnökre. Margaritis Schinas volt uniós biztos úgy fogalmazott:
Nem lehet egyszerre támadni a Bizottságot azért, mert külpolitikával foglalkozik, és közben semmit sem tenni azért, hogy legyen külpolitika.
Nicolas Véron közgazdász szerint pedig a nyomásgyakorlás elengedhetetlen az uniós döntéshozatalhoz:
Az EU csak nyomás alatt dönt, és Von der Leyen képes volt ezt a nyomást megteremteni.
A vita tehát egyre élesebb, és miközben az Európai Bizottság elnöke továbbra is aktív szereplője az uniós politikának, egyre inkább szembe kell néznie azzal, hogy saját köreiből érkező kritikák is gyengíthetik pozícióját.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP
Nem véletlenül próbálkoznak az ukrán drónok – mutattak rá az elemzők.
Menekülőre fogta a súlyos kérdések elől.
A Tisza brüsszeli döntései és az ukrán olajblokád egyszerre formálják az energiahelyzetet.
Gáztárolók és finomítók kerültek célkeresztbe, a következmények már a benzinkutakon is látszanak.
Már készítik a jogi lépéseket: a sorsdöntő EU-csúcson dőlhet el, meddig mennek el Orbán Viktorral szemben.
Zelenszkij állítólag beleegyezett, hogy uniós szakértők „hozzák helyre” az amúgy működőképes vezetéket.
Formabontó élményben lehet része azoknak, akik a magyar tengerhez látogatnak.
A Kontextus stábja Pilisszentivánon próbálta kérdezni Bujdosó Andreát, Magyar Péter egyik jelöltjét. Bujdosó 35 millió forintot keresett a Shell-részvényein a Barátság kőolajvezeték elzárása óta. Válaszok helyett maradt a kiabálás. Riportunk.
Napos-felhős idő várható a hétvégén, a hőmérséklet az ilyenkor megszokott körül alakul, DE...
