Természetesen nem a partiumi nagyvárosról, hanem egy hasonló nevű izraeli településre, ahol nagyon sokan megsebesültek az iráni válaszcsapásokban.
Több mint százhatvan ember megsérült, amikor két iráni rakétacsapás érte Dél-Izraelt – számolt be az Euronews. A támadások szombat este történtek, Dimona és Arad városát célozva.
Utóbbi helyszínt vasárnap reggel Benjamin Netanjahu miniszterelnök is felkereste, ahol a mentőszolgálatok adatai szerint nyolcvannégyen sérültek meg, köztük gyerekek is.
Az egyik rakéta Dimona közelében csapódott be,
mindössze öt kilométerre attól a stratégiai jelentőségű nukleáris kutatóközponttól,
amely a városnak otthont ad. Az iráni televízió szerint ez a csapás megtorlás volt a natanzi nukleáris létesítmény elleni korábbi izraeli támadásért.
A helyszínen Netanjahu úgy fogalmazott: „nagyon nehéz éjszaka áll mögöttünk a jövőnkért folytatott harcban”.
Az izraeli miniszterelnök megfogadta, hogy személyesen fog célba venni minden iráni vezetőt, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy csatlakozzon Izraelhez és az Egyesült Államokhoz Iránnal szemben.
Külön kitért az európai vezetőkre is, hangsúlyozva, hogy Teherán már most is képes mélyen európai területekig elérni, és figyelmeztetett: Irán Ciprus ellen már indított támadást, ami azt bizonyítja, hogy az ország az egész kontinenst fenyegeti.
A katonai helyzetet értékelve egy izraeli hadsereg szóvivője közölte: a Közel-Keleten kirobbant háború kezdete óta Irán már több mint négyszáz ballisztikus rakétát indított Izrael ellen, de az elfogási arány 92 százalékos volt.
A szombat esti két rakéta – amelyeket nem sikerült elfogni – esetében az izraeli média a véletlen szerepét emelte ki a kudarc magyarázatakor.
A légvédelmi szirénák és a rakétatámadások vasárnap reggel sem csitultak és legalább hat újabb csapásmérés történt, amelyekben a Tel-Aviv környékén egy ember megsérült.
Az eszkaláció nyomán Izrael polgári védelmi hatóságai megerősítették a biztonsági intézkedéseket az ország déli részén, amelyet egészen mostanáig elkerültek a rakétacsapások.
Az ország többi részéhez hasonlóan itt is korlátozták a tömegeseményeket, és országszerte vasárnapra és hétfőre bezárták az iskolákat.
Eközben Teherán részéről is éles fenyegetések hangzottak el: a Forradalmi Gárda bejelentette, ha Donald Trump megvalósítja azon szándékát, hogy célba veszi Irán energiaipari létesítményeit,
akkor országuk teljesen lezárja a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost,
és amerikai érdekeltségű cégeket, valamint az amerikai támaszpontoknak otthont adó országok energiaipari infrastruktúráját is jogos célpontnak tekintik.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán vezetés kénytelen lehet lenyelni ezt a békát, nehogy eljátssza Trump támogatását. Eközben Európa egyedül maradhat a saját szankciós rendszerével, ami újabb feszültségeket szülhet a kontinensen.
Nyitókép: AHMAD AL-RUBAYE / AFP
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Tovább fokozódik a feszültség a Közel-Keleten.
Hitük szerint a tizenkettedik imám visszatéréséig minden uralkodó illegitim, és a hatalom gyakorlására csak a papság jogosult.
A kancellár hangsúlyozta: Európa gazdasági és stratégiai súlya elegendő ahhoz, hogy részt vegyen a tárgyalásokon.
„Már régóta mondjuk: az iráni terrorista rezsim globális fenyegetést jelent” – írja az IDF.
Az amerikai és izraeli hírszerző szolgálatoknak úgy tűnik gondjaik vannak azzal, hogy ki is irányítja valójában Iránt, mióta Modzstaba Hámeneit nevezték ki az ország legfelsőbb vezetőjévé.
Megérkezett az eddigi talán legundorítóbb összeesküvés az Orbán-kormány ellen.
A szocialista politikus, aki Jacques Chirac elnöksége alatt vezette a francia kormányt, 88 éves volt.
Már 2022-ben azt javasolta, hogy Ukrajna állítsa le a Magyarországra irányuló gázszállítást, mert azzal „megoldódik a magyar probléma”.
