Természetesen nem a partiumi nagyvárosról, hanem egy hasonló nevű izraeli településre, ahol nagyon sokan megsebesültek az iráni válaszcsapásokban.
Több mint százhatvan ember megsérült, amikor két iráni rakétacsapás érte Dél-Izraelt – számolt be az Euronews. A támadások szombat este történtek, Dimona és Arad városát célozva.
Utóbbi helyszínt vasárnap reggel Benjamin Netanjahu miniszterelnök is felkereste, ahol a mentőszolgálatok adatai szerint nyolcvannégyen sérültek meg, köztük gyerekek is.
Az egyik rakéta Dimona közelében csapódott be,
mindössze öt kilométerre attól a stratégiai jelentőségű nukleáris kutatóközponttól,
amely a városnak otthont ad. Az iráni televízió szerint ez a csapás megtorlás volt a natanzi nukleáris létesítmény elleni korábbi izraeli támadásért.
A helyszínen Netanjahu úgy fogalmazott: „nagyon nehéz éjszaka áll mögöttünk a jövőnkért folytatott harcban”.
Az izraeli miniszterelnök megfogadta, hogy személyesen fog célba venni minden iráni vezetőt, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy csatlakozzon Izraelhez és az Egyesült Államokhoz Iránnal szemben.
Külön kitért az európai vezetőkre is, hangsúlyozva, hogy Teherán már most is képes mélyen európai területekig elérni, és figyelmeztetett: Irán Ciprus ellen már indított támadást, ami azt bizonyítja, hogy az ország az egész kontinenst fenyegeti.
A katonai helyzetet értékelve egy izraeli hadsereg szóvivője közölte: a Közel-Keleten kirobbant háború kezdete óta Irán már több mint négyszáz ballisztikus rakétát indított Izrael ellen, de az elfogási arány 92 százalékos volt.
A szombat esti két rakéta – amelyeket nem sikerült elfogni – esetében az izraeli média a véletlen szerepét emelte ki a kudarc magyarázatakor.
A légvédelmi szirénák és a rakétatámadások vasárnap reggel sem csitultak és legalább hat újabb csapásmérés történt, amelyekben a Tel-Aviv környékén egy ember megsérült.
Az eszkaláció nyomán Izrael polgári védelmi hatóságai megerősítették a biztonsági intézkedéseket az ország déli részén, amelyet egészen mostanáig elkerültek a rakétacsapások.
Az ország többi részéhez hasonlóan itt is korlátozták a tömegeseményeket, és országszerte vasárnapra és hétfőre bezárták az iskolákat.
Eközben Teherán részéről is éles fenyegetések hangzottak el: a Forradalmi Gárda bejelentette, ha Donald Trump megvalósítja azon szándékát, hogy célba veszi Irán energiaipari létesítményeit,
akkor országuk teljesen lezárja a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost,
és amerikai érdekeltségű cégeket, valamint az amerikai támaszpontoknak otthont adó országok energiaipari infrastruktúráját is jogos célpontnak tekintik.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán vezetés kénytelen lehet lenyelni ezt a békát, nehogy eljátssza Trump támogatását. Eközben Európa egyedül maradhat a saját szankciós rendszerével, ami újabb feszültségeket szülhet a kontinensen.
Nyitókép: AHMAD AL-RUBAYE / AFP
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Teherán nemet mondott – a konfliktus új szintre lépett, és egyre több országot sodor magával.
Tokió fegyverkezik – hadihajók indulhatnak a Hormuzi-szoroshoz.
Zelenszkij azt is nehezményezte, hogy az Iránban háborúzó Amerika küldött ugyan Patriot rakétarendszereket, de nem eleget.
Irán harcias parlamenti elnöke, Mohammad-Bagher Ghalibaf tűnt fel, mint potenciális tárgyalófél.
Az amerikai lakosság attól függően ellenzi vagy támogatja Trump háborúját, hogy melyik párthoz tartozik.
Frank-Walter Steinmeier egyébként a Trump második ciklusa alatti transzatlanti szakadást ahhoz hasonlította, amikor Németország eltávolodott Oroszországtól.
Ezeket egyszerűen nem lehet megunni.
Vagy mondhatjuk úgy is, hogy Batka Zoltán csak a szokásos formáját hozta.
