A magyar kampány körüli tudósítások nemcsak a sajtó színvonalát, hanem a demokratikus folyamatokba vetett bizalmat is rombolják az MCC Brüsszel és a Democracy Interference Observatory szerint.
Az elmúlt hetekben olyan médiadinamika alakult ki a magyar választási kampány kapcsán, amelyben súlyos állítások jelennek meg bizonyítékok nélkül, mégis nemzetközi visszhangot kapnak – áll az MCC Brüsszel és a Democracy Interference Observatory sajtóközleményében. A két szervezet azokat a cikkeket emelte ki példaként, amelyek úgy állították be a hazai helyzetet, mintha az orosz titkosszolgálatok segítenék Orbán Viktor kampányát, sőt egy megrendezett merénylet lehetőségét is felvetették. Mindezt úgy, hogy bármivel alátámasztották volna az állításaikat, amelyeket gyakran névtelen forrásokra hivatkozva közöltek, konkrét bizonyítékok nélkül, mégis kritika nélkül vették át őket a „hitelesnek” kikiáltott nemzetközi médiumok és politikai szereplők.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner Mesterterv című műsorában Panyi ténykedése kapcsán az elemzők arra is rámutattak, hogy a kamujelentéseket a balliberális sajtó tényként kezeli, és meg sem kérdezi, hogy mi mindezekre a bizonyíték.
A jelenség mögött kirajzolódó mintázat különösen aggasztó:
az állítások „európai biztonsági forrásokra” vagy titkosszolgálati értesülésekre hivatkoznak, de a nyilvánosság számára ellenőrizhetetlenek maradnak.
Egyes beszámolókat – például a The Washington Post cikkét – politikusok is azonnal átvették, ami tovább erősítette a hamis narratívát.
Frank Furedi, az MCC Brüsszel ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott:
Amit látunk, az nem komoly oknyomozó újságírás, hanem politikailag kényelmes narratívák normalizálása, amelyek névtelen forrásokra és ellenőrizhetetlen állításokra épülnek.”
Kapcsolódó vélemény
Panyi Szabolcsot, a Soros-hálózat egyik jól ismert, külföldről fizetett „újágíróját” vetették be.
Hozzátette:
Amikor ilyen súlyú vádakat bizonyítékok nélkül terjesztenek egy választási kampány közepén, akkor az újságírás nem a hatalom ellenőrzésének eszköze, hanem politikai beavatkozás kockázatát hordozza.”
A szervezet szerint különösen aggasztó, hogy mindez egy olyan időszakban történik, amikor az Európai Bizottság maga is kiemelten foglalkozik a dezinformáció elleni küzdelemmel, például az úgynevezett Európai Demokráciapajzs keretében. Az MCC Brüsszel álláspontja szerint
éppen ilyenkor lenne szükség a legszigorúbb bizonyítási standardokra, hiszen az ilyen típusú hírek közvetlenül befolyásolhatják a választások megítélését.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukránpárti lap cikke után Brüsszel is megszólalt, és választ vár a magyar kormánytól.
A közlemény végkövetkeztetése egyértelmű: ha az újságírás nem tér vissza a bizonyítékokra épülő, átlátható működéshez, akkor nemcsak a magyar választásról szóló tudósítások torzulnak, hanem maga a sajtóba vetett közbizalom is gyorsan erodálódhat. Az MCC Brüsszel ezért a média és az európai intézmények felelősségét hangsúlyozza: választási időszakban különösen fontos, hogy a nyilvánosságot ne ellenőrizetlen állítások, hanem megalapozott tények formálják.
Ezt is ajánljuk a témában
NGO-k, tényellenőrök és megbízható bejelentők kapják szakmányban a pénzt, hogy az EU bizottsága által promotált Demokráciapajzs keretében megvédjék az EU elitjét a demokráciától. A Demokráciapajzs örve alatt az EU-val szemben kritikus politikiai álláspontokat dezinformációnak és külföldi beavatkozásnak titulálhatják. Összefoglalónk.
***
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
A Mandiner Erőtér című geopolitikai elemzőműsorában Földi László és Horváth József részletesen elemezték a kialakult helyzetet.
Nincs új a nap alatt, minden előre el volt tervezve: Szabó Bence egy gondosan felépített kampányelem, akinek most az a feladata, hogy elterelje a figyelmet a Tisza dagadó ügynökbotrányáról.
Milyen módon figyelték meg a külügyminisztert, és hogyan tud valaki visszaélni a megszerzett információkkal? Bűncselekménynek minősül-e Panyi Szabolcs tevékenysége? Többek közt e témákat beszéltük meg ifj. Balsai Istvánnal.
A lehető legkiemeltebb módon kell kezelni a napokban kirobbant tiszás ügynökbotrányt – derül ki a Lomnici Válaszol legújabb részéből.
Úgy tűnik, hogy az ukrán titkosszolgálatok tudatosan beépültek a Tisza Párt struktúrájába, vagy, látva, hogy alakul ez a párt, és ki vezeti, elkezdték felrakni a bábukat a Tiszának nevezett sakktáblára.
Nagy horderejű döntést hozott egy amerikai esküdtszék: a felperesnek 3 millió dollár kártérítést megítélve kimondta, hogy tech cégek tudatosan függőséget okozó algoritmusokkal működtetik oldalaikat.
Letépték róla a mezt.
A hatóságok vizsgálják az incidens körülményeit.
