Váratlan fordulat: Grönland segíti a baloldalt Dániában

Az utóbbi évek legizgalmasabb politikai filmsorozatát nem Hollywood, nem az amerikaiak készítették a nagyvilágban – hanem az apró, csendes, jóléti Dánia. A Borgen című sorozat nagy siker lett az országon belül és kívül is, különösen a politikai ínyencek számára, mert egész realista betekintést nyújt egy kortárs nyugati ország közéletének boszorkánykonyháiba. A fő karakter dán politikus asszony miniszterelnökké válik, játszmák és machinációk követik egymást, miközben idealizmusa a pragmatizmus, majd a cinizmus felé mozdul el;

Ez év elején éppen Grönland miatt került a nemzetközi politika és nyilvánosság reflektorfényébe Dánia: Donald Trump amerikai elnök nyíltan és sokszor kifejtette abbéli nézeteit, hogy az értékes és igen tekintélyes méretű föld­darabnak nem Dániá­hoz, hanem Amerikához kellene tartoznia. Ebben végül, mindenki szerencséjére, nem történt nem kívánt változás – a játszma viszont megerősítette a Dániát kormányzó szociáldemokratákat és a kormányfőt, Mette Frederiksent. Február végén be is jelentette, hogy március 24-én megtartják az idei őszre előirányzott választást.

A Grönland-vita a legjobbkor jött a kormányzó baloldalnak: támogatottsága e ciklusban épp az év végére került a legmélyebbre. A Grönland és a nyugati világrend védelme mellett felszólaló, a hatalmas Amerika által kóstolgatott kis ország kormányfőjének szerepe kapóra jött Frederiksennek, és azóta vissza is erősödött a népszerűsége.

A sokpárti, ámde két nagy blokkra – vörös blokk (baloldal, zöldek), valamint kék blokk (jobboldal és jobbos liberálisok) – tagolódó dán politikában most a kormányzó Frederiksen, illetve jobboldali kihívója, a konzervatív-­liberális Venstre párt elnöke, Troels Lund Poulsen zászlói alá tömörölnek a pártok és szavazóik. A közvélemény-kutatások szerint a pártversenyben magasan az élen állnak a visszaerősödött szocdemek Frederiksen vezetésével, ebben már valószínűleg nem is lesz változás. A két nagy blokk versenyében a kék az előző év végén már vezetett, majd jött a Trump-féle Grönland-vita, és a vörös újra visszaelőzte őket. Igaz, a legutóbbi mérések szerint a kékek ismét erősödni kezdtek.

 – és a sertések. A kicsi Dánia hatalmas sertéstermelő ország – annak húsát is imádják a dánok –; a baloldal egy része pedig az állatállomány jobb életkörülményei mellett kardoskodik, s ez a vita most és már régóta megosztja a közéletet. Talán még jobban, mint a migráció: a kormányzó szocdemek sok európai jobboldalinál is szigorúbban kezelik ezt a kérdést, és nemzeti egyetértés van az érkező bevándorlók dán értékekre és identitásra való ránevelésének fontosságában.

A Grönland miatt geopolitikailag sértett nemzeti önérzet és az örök sertésjóléti kérdések mellett e gazdag országban a választási viták az amúgy is magas adók további emeléséről, a meglehetősen egyenlő társadalomban a további egyenlősítésről, a jóléti kiadások, a zöldpolitikai törekvések és az Oroszországgal kapcsolatos veszélyérzet miatti védelmi kiadások fokozásáról szólnak. A jól élő dánok tehát arról dönthetnek március 24-én, hogy a magas adóikból finanszírozott állam milyen célra költsön még többet rájuk. Valószínűleg továbbra is a szocdem Mette Frederiksen vezetésével.

A képen Mette Frederiksen kormányfő egy dán katonanővel Grönlandon
Fotó: AFP / LUDOVIC MARIN