Díjat kaptak az orbitális hazugságért: lehullt a lepel a lapról, amelyik bizonyítékok nélkül vádolja Szijjártót

A Washington Post neve nem először kerül elő olyan történetek kapcsán, amelyek később komoly kérdéseket vetnek fel a hitelességgel kapcsolatban: a lap ezúttal Szijjártó Pétert hozta összefüggésbe azzal, hogy bizalmas uniós egyeztetések részleteit oszthatta meg a külügyminiszter Moszkvával, sőt a cikk szerint a tárgyalások közötti szünetekben is kapcsolatba léphetett orosz partnerével.

Az állításokat azonban nem támasztották alá nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékokkal, ennek ellenére gyorsan politikai következményekkel jártak: Brüsszelben is reagáltak, és magyarázatot követeltek a magyar kormánytól, miközben a vádakat egyértelműen visszautasították.

A Washington Post és a díjazott hazugság

2018-ban a The Washington Post a The New York Timesszal együtt Pulitzer-díjat kapott a 2016-os amerikai választásokkal kapcsolatos tudósításaiért, amelyek az Oroszország–Trump-összejátszás narratíváját erősítették. Azóta azonban kiderült, hogy az egész történet alaptalan volt, és nem történt semmilyen összeesküvés Donald Trump és az orosz kormány között az amerikai választás befolyásolására.

A történet azért is figyelemre méltó, mert a díjat egy olyan sajtóanyagért ítélték oda, amely egy később megkérdőjelezett, sőt sokak szerint politikai indíttatású narratívát erősített. Nem ez volt az első ilyen eset a sajtótörténetben. Már 1931-ben is Pulitzer-díjat kapott egy olyan tudósítás-sorozat, amely a Szovjetuniót és Sztálin politikáját pozitív színben tüntette fel, miközben figyelmen kívül hagyta az éhínségről és a tömeges szenvedésről szóló bizonyítékokat. A történelmi párhuzam arra mutat rá, hogy a díj odaítélése önmagában nem garantálja a tudósítások hitelességét.

Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy a Washington Post neve most ismét egy vitatott történet kapcsán került a figyelem központjába. A lap ezúttal a magyar kormányt érintő állításokat közölt, amelyek szerint Szijjártó Péter bizalmas uniós egyeztetések részleteit oszthatta meg Moszkvával. 

Egy ilyen előzmény után a mostani történetet is ennek megfelelően kell kezelni: 

Különösen úgy, hogy ugyanennek a lapnak egy Pulitzer-díjjal jutalmazott történetéről később derült ki, hogy teljes egészében hazugság volt. Ez önmagában is indokolja, hogy a mostani, Szijjártó Pétert érintő állításokat ne kész tényként, hanem kellő fenntartással kezeljék.

Nyitókép: Oliver Contreras / AFP