Megszólalt a szakértő a szivárogtatási botrányról, és darabokra szedte a bizonyítékok nélküli állításokat

Magyarország kapcsán jól látszik, hogyan működik ma a nyugati médiatér: a Washington Post olyan állításokat közölt a magyar kormányról, amelyek szerint Szijjártó Péter bizalmas uniós egyeztetések részleteit oszthatta meg Moszkvával, sőt a cikk szerint még a tárgyalások közötti szünetekben is kapcsolatba léphetett orosz partnerével. Ezeket az állításokat azonban nem támasztották alá konkrét, nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékokkal, ennek ellenére Brüsszelben szinte azonnal megszülettek a politikai reakciók, és magyarázatot követeltek Budapesttől.

A történet ráadásul nem maradt meg a sajtó szintjén: uniós diplomaták és politikai szereplők már „rendkívül aggasztónak” nevezték a jelentéseket, miközben maga a magyar kormány egyértelműen visszautasította a vádakat, és álhírnek nevezte azokat.

A történet azonban nem állt meg itt. Rövid időn belül már az AfD kapcsán is hasonló aggályok jelentek meg: a Politico beszámolója szerint diplomaták attól tartanak, hogy a német jobboldali párt hozzáférése uniós dokumentumokhoz biztonsági kockázatot jelenthet. A felvetések itt is elsősorban gyanúkra és feltételezésekre épülnek, miközben konkrét bizonyítékokat nem mutattak be, és az AfD egyértelműen visszautasította a vádakat.

Mindez arra utal, hogy nem elszigetelt esetről van szó, hanem egy visszatérő mintáról, amelyben bizonyítékokkal alá nem támasztott állításokból rövid idő alatt politikai ügy lesz.

Magyarország a dezinformáció célkeresztjében

Philip Pilkington, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint mindez egy jól ismert mintázat része. Mint fogalmazott:

A szakértő emlékeztetett arra, hogy korábban a nyugati újságírás alapelve volt, hogy az ilyen állításokat lehetőség szerint kerüljék, mivel így a politikai szereplők könnyen használhatják a médiát megalapozatlan pletykák terjesztésére.

Pilkington szerint ezek az állítások korábban legfeljebb kiegészítő szerepet játszottak, nem pedig történetek alapját adták.

A színvonal összeomlása

A szakértő szerint azonban ez mára megváltozott.

Pilkington úgy látja, ma már nemcsak kiegészítő elemként használják az ilyen állításokat, hanem teljes történeteket építenek rájuk.

A következtetése egyértelmű:

A Magyarországot, majd rövid időn belül az AfD-t érintő vádak így nem elszigetelt jelenségek, hanem egy szélesebb médiagyakorlat részei, amelynek következményei messze túlmutatnak az egyes ügyeken.

Nyitókép: Ferenc ISZA / AFP