Néhány éve még alig akadt ilyen ügy, ma már tömeges eljárások zajlanak. Az ukránok 2025-ben 422 embert vontak felelősségre hazaárulás miatt, ami kétszázszoros növekedés 2015-höz képest. Van, aki tényleg az oroszoknak kémkedett – és olyan is, akit lelőttek.
Az ukránok az állam elleni bűncselekmények terén soha nem látott aktivitást mutatnak. A KISZó az Ukrinform interjúja alapján számolt be arról, hogy Natalija Antonyuk, a Legfelsőbb Bíróság keretében működő Kasszációs Büntetőbíróság elnökhelyettese szerint 2025-ben 422 személyt vontak büntetőjogi felelősségre hazaárulás miatt.
A statisztika meredek ívet rajzol: 2015-ben mindössze két személy ellen indult eljárás hazaárulás miatt, 2024-ben 300, 2025-ben pedig már 422 ilyen ügyet regisztráltak. Antonyuk úgy fogalmazott:
Ezek az emberek várták az ellenséget, és azonnal cselekedtek.
Az Ukrinform szerint a nemzetbiztonság alapjai elleni bűncselekmények között az állam elleni árulás és a kollaboráció teszi ki az ügyek többségét. A bíró hangsúlyozta: azok, akik Oroszországnak segítettek, nem 2022-ben jelentek meg a semmiből, sokuk már korábban is kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálatokkal.
Akadt olyan elítélt, aki a bíróság előtt kijelentette: nem tartja Ukrajnát független államnak, ezért nem érzi magát bűnösnek. Más életfogytiglani büntetés mellett is azt sajnálta, hogy többé nem segítheti az ellenséget.
Egy volt ukrán rendvédelmi dolgozó Odessza megyében vasútvonalak és kikötők közelében helyezett el rejtett kamerákat, és valós időben továbbította az adatokat az orosz titkosszolgálatoknak a katonai szállítmányokról. A tárgyaláson azt mondta: csupán az elfogását bánja. Fogolycserében reménykedett, de Oroszország nem mutatott érdeklődést iránta.
A Legfelsőbb Bíróság adatai szerint tavaly összesen 91 ezer ügyet tárgyaltak, ebből mintegy 7 ezer volt büntetőügy.
A hazaárulás kérdése ugyanakkor nem mindig fekete-fehér. A Mandiner 2023-ban írta meg Denisz Kirejev történetét, akit a háború első napjaiban azzal vádoltak, hogy az oroszoknak kémkedett. A Wall Street Journal szerint Kirejev információi hozzájárultak ahhoz, hogy Kijev pár óra alatt felkészüljön az oroszok támadására. Kirilo Budanov így fogalmazott:
Ha nem lett volna Kirejev, valószínűleg elfoglalták volna Kijevet.
Ezt is ajánljuk a témában
Denisz Kirejev információi hozzájárultak ahhoz, hogy Kijev pár óra alatt felkészüljön az oroszok támadására, viszont a háború első napjaiban az ukránok végeztek vele. A Wall Street Journal nagy cikkben járja körbe a különös, sorsfordító történetet.
Kirejev egy telefonhívás után egyedül szállt be egy kisbuszba Kijev belvárosában, majd kilencven perccel később holtan találták az utcán. Az akkori hírek szerint az ukrán SZBU titkosszolgálat végezhetett vele, hazaárulás gyanújával. Később posztumusz kitüntetésben részesült az állam szuverenitásának és biztonságának védelmében tanúsított rendkívüli tettei miatt.
Nyitókép: HENRY NICHOLLS / AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Több fontos területen lehet komoly változás.
Akármilyen ígéretek is hangzottak el a kampány során, a következő időszakban a Tisza valódi irányát az általa az Országgyűlésben elfogadott törvények fogják megmutatni.
A La Croix szerint már csak néhány vezető ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.
Andrij Jermak pere egészen abszurd fordulatot vett, amikor egy titkos kommunikáció részletei kiszivárogtak.
Egy biztos, Oroszországban komoly tárgyalópartnerként tekintenek a volt magyar miniszterelnökre.
Mariupol egykori védői, tisztek és sorkatonák is hazatérhettek.
Pokol Béla szerint a frissen megválasztott kormányfőnél még tart a kampány, és Európában is egyedülálló, ahogy a köztársasági elnökkel bánik.
A helyzet politikai csapdába ejtette Bukarestet: az offshore-törvény alapján a román államnak mindössze hét napja volt élni elővásárlási jogával, ám a jelenlegi ügyvivő kormány korlátozott jogkörei miatt az utolsó pillanatban kért haladékot a tárgyalásokra.
