A mínuszok mellett az infrastuktúra elleni orosz támadások miatt akadozik az energiaellátás Ukrajnában. A kárpátaljai helyzetől kérdeztük Dobsa Istvánt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ifjúsági szervezetének elnökét.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt: Ukrajnában nehezen indult az év, miután az orosz támadások és a rendkívül alacsony hőmérséklet kettőse energia problémákat okozott még Kijevben is.
A Mandiner megkereste Dobsa Istvánt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ifjúsági szervezetének elnökét, aki lapunknak elmondta: Ukrajnában ugyan az energiarendszer működik, de jelentős kapacitáshiánnyal.
„Az erőművek és a nagyfeszültségű alállomások elleni ismétlődő orosz támadások miatt több régióban ütemezett áramszünetek vannak, amelyek időszakosan a fűtési és vízellátási rendszereket is érintik, mivel ezek nagyrészt villamos energiával működnek.
A lakosság jelentős része alternatív megoldásokra – generátorokra, akkumulátoros rendszerekre, egyedi fűtési megoldásokra, támaszkodik, különösen a téli hónapokban.
A nagyvárosokban a legsúlyosabb a helyzet, Kijev, Harkov vagy Dnyipropetrovszk” – mondta Dobsai István.
Hozzátette: a kijevi ismerősök egyre rosszabb helyzetről számolnak be.
„Tegnap beszéltem egyik ismerősömmel, aki Kijevben dolgozik, de hetenként ingázik. A beszámolója szerint akadnak lakások, ahol 5 fok Celsius van, az emberek rétegesen felöltözve, több takaró alatt alszanak. Nagyon nehéz a helyzet”
– mesélte.
Dobsai István elmondta, hogy hagyományosan Kárpátalja kedvezőbb helyzetben van, mint a frontközeli vagy nagy ipari régiók, mivel a térséget közvetlenül kevesebb infrastruktúra-találat érte, és a régió közelebb helyezkedik el az európai importkapcsolatokhoz.
„Országos hiány esetén a korlátozások itt is megjelennek, különösen akkor, amikor a nyugat-ukrajnai energiarendszer fontos elemei, például az Ivano-Frankivszk térségében működő erőművi és hálózati létesítmények sérülnek. Éppen ez történt a napokban, ugyanis a burstini hőerőművet érte támadás, amely eddig nagy szerepet töltött be Kárpátalja villamosenergia-ellátásában.
Így most 17-18 órás áramkimaradásokkal élünk együtt. 4-5 órás blokkokban tartanak az áramkimaradások és 1-2 órás blokkokban kapjuk vissza.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a rövid időszakokban rendelkezésre álló áram nem elegendő ahhoz, hogy teljesen visszatöltsék azokat az akkumulátoros eszközöket, amelyek sok háztartásban a fűtési rendszerek működtetését biztosítják. A háztartásokon kívűl, különösen nehéz helyzetet teremt ez a kis és középvállalkozások számára a régióban” – számolt be a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ifjúsági szervezetének elnökét.
Dobsa István elmondta: nagy kérdés, hogy sikerül-e normalizálni a helyzetet.
„Véleményem szerint a jelenlegi tél, valóban az egyik legnehezebb időszak az invázió kezdete óta, mivel a korábbi években sérült infrastruktúra egy része ismét támadások célpontjává vált, miközben a téli fogyasztás is magas, mivel a korábbiaknál jelentősen hidegebb az idei tél.
A következő hónapok alakulása nagyban függ attól, hogy sikerül-e helyreállítani a sérült hálózati elemeket, illetve milyen mértékű lesz az energiaimport.
Amennyiben a javítási munkák folytatódnak és a külső ellátás stabil marad, a tavasz közeledtével, a fűtési szezon végével, fokozatosan enyhülhetnek a lakossági korlátozások, de rövid távon továbbra is számítani kell időszakos áramszünetekre. Hisszük, reméljük, hogy normalizálódhat a helyzet, mintahogyan azt is, hogy végre eljöhet a várva várt béke” – mondta Dobsa István.
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Sipos József, a kárpátaljai Tiszakeresztúr lelkésze és csapata egy évtizede szolgálja az árvák között a legárvábbakat, azokat a kis betegeket, akiket a szüleik hetekre-hónapokra a kórházakban hagynak. A háború miatt most még nagyobb szükség van a munkájukra.
Eddig nem tapasztalt tényezőn is múlhat majd, hogy hányan mennek el szavazni április 12-én.
Óriási pusztítást vitt végbe Ukrajnában az orosz hadsereg.
Egyenesen Brüsszelbe és Kijevbe küldték az üzenetet.
Az orosz–ukrán háború példátlan környezeti és mezőgazdasági pusztítást okozott Európa keleti felén.
Nem véletlenül kért fegyvereket az ukrán elnök.
Megkongatta a vészharangot a Rzeczpospolita.
Balmazújvárosban kiderült, mi a valóság.
Szerhij Stukanov szerint Magyar Péter Ukrajna EU csatlakozását is támogatná, valamint a háború folytatása mellett foglalna állást.
Óriási pusztítást vitt végbe Ukrajnában az orosz hadsereg.
