„Biztos vagyok abban, hogy ahogy az már más ügyekben is előfordult, mi megyünk előre, aztán majd jönnek a többiek is” – fogalmazott a miniszterelnök Washingtonban, arra utalva, hogy vélhetően bővül majd más európai államokkal is a tanács.
Cikkünk frissül!
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, megtartotta első ülését a Donald Trump amerikai elnök által éltre hívott Béketanács, melyen Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt.
A magyar kormányfő beszédében hangsúlyozta,
Magyarország részvétele a Béketanácsban nemcsak elveinken alapul, hanem a saját biztonsági érdekeinkből is fakad”.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyarország részvétele a Béketanácsban nemcsak elveinken alapul, hanem a saját biztonsági érdekeinkből is fakad – jelentette ki a miniszterelnök Washingtonban.
Az ülés után Orbán rendkívüli sajtótájékoztatót hirdetett, melyen többek között értékelte a tanácskozás eredményeit és a magyar–amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetét.
A tájékoztatón jelen volt Szijjártó Péter külügyminiszter is, aki felidézte, hogy a Béketanács csatlakozási dokumentumait a résztvevő országok még január 22-én írták alá Davos-ban. Február 19-én pedig megtörtént a tanács alakuló ülése Washingtonban, melyen többek között elfogadták az alapító dokumentumokat is.
Az Európai Unió tagországai közül egyedül csak Magyarország volt jelen, hazánkat Orbán Viktor miniszterelnök képviselte. Elhangzott, hogy az alakuló ülés mellett a magyar kormányfő kétoldalú egyeztetést folytatott Donald Trumppal elnökkel is, ahol
– ismertette a miniszter, majd átadta a szót Orbán Viktornak.
A miniszterelnök a sajtótájékoztató felütéésben kijelentette, hogy sűrűvé vált a külpolitika, hiszen legutóbb alig három hónapja járt delegációjával Washingtonban. Ezt követte a davos-i, majd a mostani újabb eashingtoni találkozó.
Orbán elmondta, hogy a Béketanács egy reakció. „Léteznek nagy nemzetközi szervezetek, mint például az ENSZ, amelynek az a dedikált, elvárt célja, hogy a válsággócok veszélyességét csökkentse. S azt látjuk hosszú évek óta, hogy ezek a hagyományos és bevett intézmények nem látják el, nem tudják elllátni ezt a feladatukat. Rengeteg tanácskozás, bizottsági ülés, minden van, a háborúk száma pedig nő” – mutatott rá.
Mint fogalmazott, ez váltotta ki az amerikai kezdeményezést, hogy „próbáljuk valahogy másképpen”. A miniszterelnök azzal folytatta, hogy, ez azt jelenti, hogy
nem zárják be a régi intézményeket, hanem próbáljunk egy más logika mentén létrehozni országcsoport együttműködéseket, akik nem konferenciákat tartanak, hanem meghatározott felajánlásokat tesznek, valamilyen részt vállalnak egy probléma megoldásában.
„Az egészet Gáza váltotta ki, tehát onnan indultunk, ahogy egy rendes üzletemberekből álló pragmatikus amerikai kormány esetében ez logikus, »itt egy probléma nézzük meg, és kezdjük el megoldani«” – jegyezte meg a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy időközben megfogalmazódott, hogy más konfliktusgócokat is meg lehetne oldani így, így akciócsoport helyett egy tanács állt fel, melyben olyan országok vesznek részt, melyek az említetett konfliktuszónáktól sújtott térségekben vagy azok közvetlen szomszédságában találhatók. Így jelen vannak az arab világ országai, de a közép-ázsiai és közel-keleti országok is.
„Európa, amely a legbiztonságosabbnak tűnik, képviselteti magát a legvékonyabban. S valóban
létrejött egy szervezet, amely elsődlegesen még mindig Gázára összpontosít, de nagyon meglepődnék, ha a második, harmadik ülésen már nem egy újabb gócpont felszámolásáról lenne szó”
– tekintett előre.
Valamivel később Orbán Viktor arra is választ adott, hogy hogy kerül Magyarország a gázai rendezés közelébe. Mint kiderült, csak harmadik pillantásra válik világossá a válasz.
„Ha visszaidézzük a 2015-ös migránsválságot, hogy honnan jöttek a migránsok, honnan jönnek felfele Európa irányába, akkor látjuk, hogy ezekből a válságövezetekből, a közel-keleti válságövezetből érkeztek a legtöbben, hiszen a szíriai válság volt a közvetlen kirobbantó, ami egy szomszédos ország”.
Tehát a Keleti pályaudvaron történtek óta, minden magyar pontosan tudja, hogy a Közel-Kelet nincs olyan messze, mint amilyennek a térkép alapján az látszik. (...) „Arról nem beszélve, hogy a Közel-Keletnek az egyik érintett állama az Izrael, ahol egyébként sok zsidó származású magyar találta meg a jövőjét, és ott élnek, mint ahogy Magyarországon is erős a zsidó közösség, tehát még van egy speciális kötődésünk is ehhez a térséghez” – jegyezte meg.
Az összefüggés tehát egyszerű:
ha a Közel-Keleten béke van, akkor a magyar határt könnyebb megvédeni, ha a Közel-Keleten nincs béke, akkor nehéz védeni a magyar határt, mert nő az illegális migránsok száma”
– tette hozzá Orbán Viktor. Majd kitért arra is, hogy ez a terep nem ismeretlen nekünk, kevesebbet beszélünk róla, mint érdemes lenne, de Magyarország elég régóta jelen van abban a térségben a Hungary Helps program keretében.
A magyar kormányfő ezután a Béketanács és Európa viszonyáról beszélt. Kiemelte, hogy Európából az egyetlen alapító Magyarország.
Felhívta arra a figyelmet, hogy
az nem fog menni, hogy Európa kimarad azon térség jövőjének meghatározásából, amelynek egyébként közvetlen hatása van a térségre.
„Itt majd valami történik. Nem tudjuk még hogyan és milyen formában, de az események ebbe az irányba mutatnak. Tehát nem tartok attól, hogy egyedül maradnánk, a cseh és a szlovák külügyminisztert is láttam ma itt szintén megfigyelőként itt, akárcsak a román elnököt és az olasz külügyminisztert. Tehát biztos vagyok abban, hogy ahogy az már más ügyekben is előfordult, mi megyünk előre, aztán majd jönnek a többiek is.
Magyarországnak nem igaza van, hanem igaza lesz”
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy könnyű észrevenni, hogy a fontos ügyekben a különbségek növekednek az Egyesült Államok kormányzata és az Európai Unió között. Ilyen a gázai kérdés, de ugyanez a helyzet az ukrán–orosz háborúval is.
„Az amerikaiak folyamatosan békekezdeményezéseket tesznek, folyamatosan közvetlen kapcsolatban vannak az oroszokkal, tárgyalnak, miközben az európai vezetők pedig a háború folytatását határozták el” – húzta alá kérdésre válaszolva.
„Az én határozott állításom, hogy nem tervezik, nem gondolkodnak azon, hanem döntést hoztak arról, hogy ukrán területen kell legyőzni az oroszokat, és erről nyíltan beszélnek. Ez nem a béke, hanem a háború irányába mutat. Tehát azt látom, hogy a transzatlanti együttműködésnek, Amerika és Európa közötti együttműködésnek az ügye az egyre bonyolultabbá válik. Most Grönlandot még nem is említettem. Tehát észnél kell lenni”
– szögezte le a magyar kormányfő.
Ezt követően elhangzott, hogy Európában is van számos ország, amely velünk ért egyet, még ha nem is mondja, tehát
Magyarországnak lesz szerepe a jövőben az európai–amerikai együttműködés megjavításában is.
A Barátság kőolajvezeték kapcsán Orbán Viktor elmondta, ne lássunk bele többet annál, mint ami. „Ez egy választási történet. Itt arról van szó, hogy
az ukránoknak az az érdekük, hogy ukránbarát kormány legyen Magyarországon,
mert a mostani kormányt ők úgy értelmezik, mint ukránellenes kormányt. Ebben nincsen igazuk. Magyarország kormánya egy magyarbarát kormány, minden segítséget megadunk, ami nem tesz tönkre bennünket. Nem akarjuk, hogy belehúzzanak minket a háborúba, nem akarunk pénzt adni” – jegyezte meg.
Orbán Viktor arra is rámutatott, hogy az a kérdés, hogy hogy tud Ukrajna hozzájárulni a magyar kormányváltáshoz. „Ezen gondolkodnak Kijevben és eszerint is járnak el. Ugye azt tudjuk, hogy finanszírozzák a Tiszát. Tehát arról pontos tudásunk van abban a formában, hogy meglehetősen kifinomult informatikai szolgáltatásokat adnak át és végeznek a Tisza javára ellenszolgáltatás nélkül” – emlékeztetett.
Hozzátette, most azzal próbálkoznak, hogy ha nem jön olaj Ukrajnából és a magyar kormány nem tudná megoldani az ország energiaellátását olcsó olajjal, akkor a benzin ára fölmenne ezer forintra, és a rezsi is megugrana.
Mint mondta:
Ukrajna érdekelt abban, hogy Magyarországon zűrzavar legyen, lehetőleg olyan természetű zűrzavar, amelynek az árát az emberek fizetik meg, és így hozzá tudnak járulni egy nekik kedvező ukránbarát kormány létrehozásához”
– emelte ki Orbán Viktor.
A kormányfő beszélt arról is, hogy amíg a háború fönnáll, addig nem lát esélyt a magyar–ukrán kapcsolatok rendezésére. „Ennek az az oka, hogy mi a béke oldalán vagyunk. Ukrajna pedig mindenkit be akar húzni a háborúba. És arra törekszik, hogy ott, ahol a kormányok nem mondanak igent Ukrajna háborús követeléseire, ott ukránbarát kormányok jönnek létre, és nyíltan be is avatkoznak, mint ahogy mi választásunkba is nyíltan beavatkoztak és be fognak avatkozni a következő napokban is” – fogalmazott.
Orbán Viktor végül határozottan kijelentette, hogy „a választás egyik tétje az, hogy ukránbarát kormány lesz-e, viszik-e a magyarok pénzét, később a magyar fegyvereket, meg a magyar fiatalokat a háborúba, vagy nem viszik.”
Nyitókép: Képernyőfotó
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajnában próbára teszik Robert Fico türelmét...
Az sem maradt sokáig rejtély, miért „ijedhettek meg egy ágy képétől” a baloldalon.
Ez a kétarcú alak akar Magyarország miniszterelnöke lenni.
Szombaton Háborúellenes Gyűlés. Beszédet mond Orbán Viktor. Kövesse Ön is a Mandiner közvetítését!
Gianni Infantino FIFA-elnöknek is tetszett a performansz.
Magyarország részvétele a Béketanácsban nemcsak elveinken alapul, hanem a saját biztonsági érdekeinkből is fakad – jelentette ki a miniszterelnök Washingtonban.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, Donald Trump támogatása nagyban hozzájárul Magyarország békéjének fenntartásához.
A hivatalos béketárgyalások lezárása után is folytatódtak az egyeztetések Genfben. Ukrajna és Oroszország küldöttsége külön megbeszélést tartott, ami arra utal, hogy a felek a háttérben is keresik a kompromisszum lehetőségét.
Egy külföldi nyaralás és számos tanulság...
Ez a kétarcú alak akar Magyarország miniszterelnöke lenni.
