Magyarországra mutogatnak, de valójában Nyugat-Európa olajozza az orosz hadi gépezetet – szó szerint

Ez nem lehet összeesküvés, nem lehet álhír, hiszen maga az ukrán sajtó oknyomozta ki.

Kijev még mindig azt hiszi, hogy felőrölheti az orosz hadsereget.

Ukrajna új védelmi minisztere, Mihajlo Fedorov egy rendkívül kemény – mondhatni irreális – stratégiát vázolt fel: több orosz katonát kell megölni, mint amennyit a Kreml képes a frontra küldeni – írja a Foreign Policy. A terv ugyan elméletben nyomás alá helyezheti Moszkvát, de a szakértők szerint komoly kockázatokkal jár.
A lap beszámolója szerint Ukrajna egy klasszikus felőrlő háborúra építő stratégiát követhet: az orosz veszteségek folyamatos növelésével igyekezne elérni, hogy Moszkva kimerüljön, és tárgyalóasztalhoz kényszerüljön. Fedorov célja ennek megfelelően kifejezetten brutális:

„Havonta 50 ezer orosz katona megölése.”
Ez a szám meghaladja az orosz hadsereg havi utánpótlását, amely szakértők szerint 30–35 ezer fő körül alakul. A stratégia tehát arra épül, hogy Oroszország hosszabb távon ne tudja pótolni a veszteségeit.
Ezt is ajánljuk a témában

Ez nem lehet összeesküvés, nem lehet álhír, hiszen maga az ukrán sajtó oknyomozta ki.

A cikk szerint az ukrán fél bizonyos jelek szerint már növelte is az orosz veszteségeket. Egy BBC-elemzés alapján 2025-ben emelkedett a havi orosz halálozási arány, amit részben az magyarázhat, hogy az orosz hadsereg egyre gyakrabban indít gyalogsági rohamokat a könnyen felderíthető páncélosok helyett.
Az orosz veszteségek összességében is jelentősek: a washingtoni CSIS kutatóintézet szerint Oroszország már közel 1,2 millió katonát vesztett halottakban, sebesültekben és eltűntekben.
Mindez azonban nem hozott gyors áttörést: a front egyes szakaszain az előrenyomulás napi 100 méternél is lassabb.
Az összeállítás tényként kezeli, hogy Moszkva egyre nehezebben tudja feltölteni a hadseregét. A kezdeti veszteségek után részleges mozgósítást rendeltek el, ami tömeges kivándorláshoz vezetett, ezért a Kreml inkább
próbálja pótolni az állományt.
A katonák átlagéletkora is jelentősen nőtt, egyes adatok szerint 46–52 év közé emelkedett.
A nem is annyira új ukrán stratégia mögött továbbra is az a feltételezés áll, hogy a növekvő emberveszteségek és költségek előbb-utóbb tárgyalásokra kényszerítik Oroszországot. Egy nyugati elemző szerint „a trendek megváltoztatása” lehet a kulcs, amely hatással lehet a Kreml döntéseire.
Ugyanakkor a szakértők szerint a terv komoly korlátokba ütközik.
Ukrajnának ugyanis korlátozottak a hosszú hatótávolságú fegyverei, így nehezen tudja támadni a front mögötti orosz csapatösszevonásokat.
Emellett Oroszország is egyre hatékonyabb: különösen a drónok alkalmazásában erősödött meg, amelyekkel az ukrán logisztikát és felderítést támadják.
A drónhadviselésben Moszkva jelentős erőket mozgósít: már most mintegy 80 ezer katona szolgál ilyen egységekben, és ezt a számot tovább növelnék. Ez tovább nehezítheti Ukrajna célját, hiszen a veszteségek ütemét végső soron az határozza meg, hogy Oroszország milyen intenzitással támad.
Közben Ukrajna saját problémákkal is küzd: 2025 első hét hónapjában több mint 100 ezer dezertálási esetet regisztráltak, ami jól mutatja a fronton szolgáló egységek kimerültségét és a létszámhiányt.
A szakértők szerint így a stratégia sikere nemcsak az orosz veszteségeken múlik, hanem azon is, hogy Ukrajna képes-e fenntartani saját harcképességét.
Ezt is ajánljuk a témában

Az oroszok kítűzhetik a zászlót február végéig: óriási területeket kebelez be Moszkva.

***
Fotó: Florent VERGNES / AFP