Magyarországra mutogatnak, de valójában Nyugat-Európa olajozza az orosz hadi gépezetet – szó szerint
Ez nem lehet összeesküvés, nem lehet álhír, hiszen maga az ukrán sajtó oknyomozta ki.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Kijev még mindig azt hiszi, hogy felőrölheti az orosz hadsereget.

Ukrajna új védelmi minisztere, Mihajlo Fedorov egy rendkívül kemény – mondhatni irreális – stratégiát vázolt fel: több orosz katonát kell megölni, mint amennyit a Kreml képes a frontra küldeni – írja a Foreign Policy. A terv ugyan elméletben nyomás alá helyezheti Moszkvát, de a szakértők szerint komoly kockázatokkal jár.
A lap beszámolója szerint Ukrajna egy klasszikus felőrlő háborúra építő stratégiát követhet: az orosz veszteségek folyamatos növelésével igyekezne elérni, hogy Moszkva kimerüljön, és tárgyalóasztalhoz kényszerüljön. Fedorov célja ennek megfelelően kifejezetten brutális:

„Havonta 50 ezer orosz katona megölése.”
Ez a szám meghaladja az orosz hadsereg havi utánpótlását, amely szakértők szerint 30–35 ezer fő körül alakul. A stratégia tehát arra épül, hogy Oroszország hosszabb távon ne tudja pótolni a veszteségeit.
Ezt is ajánljuk a témában
Ez nem lehet összeesküvés, nem lehet álhír, hiszen maga az ukrán sajtó oknyomozta ki.

A cikk szerint az ukrán fél bizonyos jelek szerint már növelte is az orosz veszteségeket. Egy BBC-elemzés alapján 2025-ben emelkedett a havi orosz halálozási arány, amit részben az magyarázhat, hogy az orosz hadsereg egyre gyakrabban indít gyalogsági rohamokat a könnyen felderíthető páncélosok helyett.
Az orosz veszteségek összességében is jelentősek: a washingtoni CSIS kutatóintézet szerint Oroszország már közel 1,2 millió katonát vesztett halottakban, sebesültekben és eltűntekben.
Mindez azonban nem hozott gyors áttörést: a front egyes szakaszain az előrenyomulás napi 100 méternél is lassabb.
Az összeállítás tényként kezeli, hogy Moszkva egyre nehezebben tudja feltölteni a hadseregét. A kezdeti veszteségek után részleges mozgósítást rendeltek el, ami tömeges kivándorláshoz vezetett, ezért a Kreml inkább
próbálja pótolni az állományt.
A katonák átlagéletkora is jelentősen nőtt, egyes adatok szerint 46–52 év közé emelkedett.
A nem is annyira új ukrán stratégia mögött továbbra is az a feltételezés áll, hogy a növekvő emberveszteségek és költségek előbb-utóbb tárgyalásokra kényszerítik Oroszországot. Egy nyugati elemző szerint „a trendek megváltoztatása” lehet a kulcs, amely hatással lehet a Kreml döntéseire.
Ugyanakkor a szakértők szerint a terv komoly korlátokba ütközik.
Ukrajnának ugyanis korlátozottak a hosszú hatótávolságú fegyverei, így nehezen tudja támadni a front mögötti orosz csapatösszevonásokat.
Emellett Oroszország is egyre hatékonyabb: különösen a drónok alkalmazásában erősödött meg, amelyekkel az ukrán logisztikát és felderítést támadják.
A drónhadviselésben Moszkva jelentős erőket mozgósít: már most mintegy 80 ezer katona szolgál ilyen egységekben, és ezt a számot tovább növelnék. Ez tovább nehezítheti Ukrajna célját, hiszen a veszteségek ütemét végső soron az határozza meg, hogy Oroszország milyen intenzitással támad.
Közben Ukrajna saját problémákkal is küzd: 2025 első hét hónapjában több mint 100 ezer dezertálási esetet regisztráltak, ami jól mutatja a fronton szolgáló egységek kimerültségét és a létszámhiányt.
A szakértők szerint így a stratégia sikere nemcsak az orosz veszteségeken múlik, hanem azon is, hogy Ukrajna képes-e fenntartani saját harcképességét.
Ezt is ajánljuk a témában
Az oroszok kítűzhetik a zászlót február végéig: óriási területeket kebelez be Moszkva.

***
Fotó: Florent VERGNES / AFP