Követelik a német politikusok: „El kell venni Magyarország szavazati jogát!”

Magyarország azért került a bírálatok kereszttüzébe, mert nem támogatta automatikusan az Ukrajnának szánt újabb, több tízmilliárd eurós hitelcsomagot és az Oroszországgal szembeni további szankciókat. A német politikai térfélen erre válaszul egyesek már a legsúlyosabb uniós eszközök bevetését követelik Magyarországgal szemben.

Magyarország szavazati jogát vennék el

A Die Welt szerint Marie-Agnes Strack-Zimmermann, az Európai Parlament védelmi bizottságának elnöke és Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő a Spiegelben a magyar szavazati jog megvonását sürgette az Európai Tanácsban. Anton Hofreiter, a Bundestag európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke a hetes cikkely szerinti eljárás felgyorsítását szorgalmazta. Strack-Zimmermann a WELT TV-ben így fogalmazott: 

Hozzátette: 

A politikus azt is mondta: 

Daniel Freund arról beszélt, hogy szerinte elérkezett az idő arra, hogy Magyarországot megfosszák az Európai Tanácsban fennálló szavazati jogától. Hofreiter pedig kijelentette: 

Majd hozzátette: 

A hetes cikkely valóban lehetőséget ad a tagsági jogok felfüggesztésére, ám ehhez a tagállamok egyhangú döntése szükséges. A jelenlegi erőviszonyok mellett ez korántsem magától értetődő, különösen úgy, hogy Szlovákia több kérdésben is osztja Magyarország álláspontját.

Mi áll a vita hátterében?

Az Európai Unió újabb szankciós csomagot és egy, 2027 végéig akár 90 milliárd eurót is elérő hitelprogramot kívánt elfogadni Ukrajna számára. Az uniós diplomácia célja az volt, hogy az évforduló alkalmából egységes politikai üzenetet küldjön Kijevnek és Moszkvának egyaránt.

A budapesti kormány egyértelművé tette, hogy az Ukrajnán áthaladó Barátság vezetéken jelenleg nem érkezik orosz kőolaj, ami közvetlenül érinti Magyarország energiaellátását. A magyar álláspont szerint az ukrán fél politikai okokból akadályozza a szállítást, és ez elfogadhatatlan helyzetet teremt egy uniós tagállam számára. Az energiaellátás biztonsága nem lehet politikai nyomásgyakorlás eszköze, különösen nem egy olyan időszakban, amikor az egész kontinens energiapiaca rendkívüli kihívásokkal küzd.

António Costa, az Európai Tanács elnöke levélben fejezte ki elégedetlenségét Orbán Viktor felé, és a lojális együttműködés elvének megsértését emlegette. Az uniós vezetés szerint egyetlen tagállam sem áshatja alá a közösen meghozott döntések hitelességét.

A mostani helyzetben várhatóan csupán egy 100 millió eurós sürgősségi csomag elfogadására nyílik lehetőség Ukrajna energetikai infrastruktúrájának támogatására, amelyhez nincs szükség minden tagállam jóváhagyására. A német politikusok által követelt szankciók és jogfosztások ugyanakkor jól mutatják, milyen mértékben éleződött ki a vita az uniós döntéshozatal jövőjéről. Magyarország álláspontja szerint az energiaellátás és a nemzeti érdekek védelme nem lehet másodlagos szempont, még akkor sem, ha ez konfliktusokkal jár Brüsszelben.

Nyitókép: THOMAS KIENZLE / AFP