Felgyorsul az európai vita a nukleáris fegyverekről.
A Müncheni Biztonsági Konferencia után egyértelművé vált az irány: növelni kell a szuperhatalmak atomfegyverekből álló arzenálját, és még több európai országnak kell saját nukleáris fegyverrel rendelkeznie. Sokatmondó: míg az Egyesült Államoknak és Oroszországnak egyenként több ezer nukleáris robbanófeje van, Európában csak Franciaországnak és Nagy-Britanniának vannak atomfegyverei – de sokkal kevesebb.
Az európai vezetők egyre inkább aggódnak az atomfegyverekkel rendelkező Oroszország fenyegetései miatt, miközben az Egyesült Államok biztonsági kötelezettségvállalásait illetően erős kétségeik vannak. Felerősödtek a viták, miképpen szükséges megerősíteni a kontinensen lévő nukleáris arzenált – írja a KyivPost.
Míg az Egyesült Államoknak és Oroszországnak is több ezer nukleáris robbanófeje van, Európában csak Franciaországnak és Nagy-Britanniának vannak atomfegyverei, de sokkal csekélyebb mennyiségben.
Donald Trump amerikai elnök NATO-val kapcsolatos megjegyzései miatt az európai szövetségesek megkérdőjelezik, hogy kockáztathatják-e, hogy az amerikai védelemre támaszkodnak.
Az európaiak többé nem bízhatják ki a nukleáris elrettentéssel kapcsolatos gondolkodásukat az Egyesült Államokra”
– figyelmeztetett egy szakértői csoport a müncheni biztonsági konferencián.
Friedrich Merz német kancellár elárulta, „bizalmas tárgyalásokat folytat a francia elnökkel az európai nukleáris elrettentésről”. Eközben Keir Starmer, Nagy-Britannia miniszterelnöke szerint az Egyesült Királyság nukleáris elrettentő ereje már most is védi a NATO-tagországokat, de hangsúlyozta, hogy „fokozzák nukleáris együttműködésünket Franciaországgal”.
Mark Rutte, a NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy „senki” nem fontolgatja az amerikai nukleáris ernyő teljes lecserélését, amely évtizedek óta védi Európa NATO-országait.
„Azt hiszem, minden olyan európai megbeszélés rendben van, amely arról szól, hogy a nukleáris elrettentés együttesen még erősebb legyen” – jelenette ki az egykori holland miniszterelnök az újságíróknak.
Elbridge Colby, az Egyesült Államok védelmi miniszterhelyettese azt mondta, hogy Trump „világossá tette, hogy az Egyesült Államok kiterjesztett nukleáris elrettentése továbbra is érvényes itt” Európában.
A nukleáris fegyverkezésről szóló vitát több európai országban sokáig tabunak tekintették – de az orosz agresszió és az amerikai elkötelezettséggel kapcsolatos aggodalmak a kérdést az európai politika fősodorába kényszerítették.
Sok európai tisztviselő meg van győződve arról, hogy Moszkva területi ambíciói nem korlátozódnak Ukrajnára, és hogy más európai országok – köztük még a NATO-tagok is – valamilyen támadással szembesülhetnek.
Ezt is ajánljuk a témában
„Minden csatát megnyerünk Oroszország ellen, ha most megtámadnak minket, és biztosítanunk kell, hogy két, négy, hat év múlva is ugyanez legyen a helyzet” – jelentette ki Mark Rutte.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
A Merz-kormányzat látványosan igyekszik valamiféle pozitívummá keretezni a katasztrofális hírt.
Mindenki előtt leégette magát a német kancellár, kérdés nélkül kifütyülték.
Alig van ember, aki elégedett lenne a német kormány munkájával, és ez Alice Weideléknek kedvez.
Olaf Scholz rendkívüli megszólalásában arra kérte a koalíció tagjait, hogy tartsák fenn az egyre népszerűtlenebb vezetést.
A NATO-ban sokan úgy látják: Európa biztonsága szempontjából nem az lesz a veszélyes, ha az amerikai elnök tényleg kivon 5000 katonát Németországból.
Ezek voltak a vasárnap legolvasottabb hírei.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
